EKÁER kicsit másképp! Mire is jó az EKÁER rendszer?!

Ahogy azt az érintettek már bizonyára tudják, ha nincs bejelentve a közúti fuvarozással érintett, mentességet nem élvező termék az EKAER rendszerben (vagyis nincs EKAER szám),akkor 2015. március 1-jét követően a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, és a NAV a be nem jelentett áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki, és le is foglalhatja azt.

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy előfordulhat olyan eset is, amikor az EKAER szám megléte ellenére is hatósági zárat fog alkalmazni az adó- és vámhatóság, majd a rendeltetési helyre érkezést követően le fogja foglalni a terméket, vagy annak egy részét.

Erre egy szintén 2015. január 1-től hatályba lépett szabály teremt lehetőséget.

Amennyiben ugyanis a közúti fuvarozással érintett jármű ellenőrzése során a NAV revizora azt az információt kapja, hogy az áru tulajdonosa ellen az adóhatóságnál végrehajtási eljárás van folyamatban, akkor az új szabályozás lehetőséget teremt arra, hogy a szállítóeszközön a termék azonosságának biztosítása érdekében hatósági zárat alkalmazzon. Ezt követően az áru rendeltetési helyre érkezésénél a NAV a végrehajtható adótartozás erejéig le is foglalja az árut, vagy annak egy részét.

Tehát, ha az adószámla nettó egyenlege tartozást mutat, a végrehajtás bármikor megindítható. Érdemes tudni, hogy a végrehajtható tartozáshoz elég egy bevallott, de meg nem fizetett bevallás is, hiszen a bevallási határidőt követő naptól már a fizetendő adót tartalmazó bevallás is végrehajtható okiratnak minősül. Ez azt jelenti, hogy az önadózás útján bevallott adót jó lesz határidőben megfizetni, mert ellenkező esetben egy gombnyomással – felszólítás, figyelmeztetés nélkül - megindíthatja a végrehajtási eljárást az adóhatóság, ami megteremti a hatósági zár, majd a későbbiekben a lefoglalás alkalmazásának lehetőségét is. Remélhetőleg a néhány ezer forintos tartozás és a néhány napos csúszás a befizetéssel nem fogja megalapozni a hatósági zár, és a lefoglalás alkalmazását.

Ugyanakkor számtalan kérdés vetődik fel, hogy az adóhatóság a közúti ellenőrzésekkor miként is fogja tudni alkalmazni a fizetési morál javítása, a fizetőkészség erősítése érdekében az új szabályt.  Ahhoz, hogy a későbbi jogviták száma ne szökjön az egekbe elengedhetetlen lesz annak azonnali tisztázása, hogy az áru a fuvarozás során, a hatósági zár alkalmazása időpontjában, illetve a rendeltetési helyre érkezéskor, a lefoglalás időpontjában jogilag kinek a tulajdonában van? Ingó dolog tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez ugyanis az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcímen felül a dolog birtokának átruházása (birtokba vétel) is szükséges. Amennyiben azonban a vevő nem tudja birtokba venni az árut, akkor kérdéses, hogy az ő esetében folyamatban lévő végrehajtási eljárás megalapozhatja-e a hatósági zár alkalmazását?

Az sem elhanyagolható szempont, hogy a szabályozás alapján a végrehajtási eljárás elvileg bármilyen végrehajtási cselekménnyel megindul. Tehát amennyiben az adózó határidőre nem fizette meg az adókötelezettségét, és a közúti fuvarozással érintett jármű ellenőrzéséről a NAV tudomást szerez, akkor elviekben azonnal végrehajtási eljárást indíthat és már kérheti is a hatósági zár alkalmazását.

Bár a jogi környezet támogatja az adóbeszedés hatékonyságának ilyen irányú növelését, remélhetőleg erre nem kerül automatikusan sor! Gyakorlati problémát vethet fel egyrészt, hogy az adótartozás fennállásának megállapítása minden esetben hibátlanul a lehető legmagasabb informatikai, technikai támogatás mellett sem lehetséges (pl. banki utalások, csekkes befizetések átfutása). Másrészt a szabályozás maga ad lehetőséget arra, hogy a NAV a végrehajtási eljárás megindítása, azaz a végrehajtási cselekmény foganatosítását megelőzően éljen a fizetési felszólítás lehetőségével. Végül, de nem utolsó sorban egy hatósági vita esetén az is kérdéses lehet, hogy mit is kell tekinteni folyamatban lévő végrehajtási eljárás alatt. Elég-e a zárlat elrendelését megelőző percben megnyomni egy gombot, ami egyúttal a végrehajtás elrendelését jelenti, vagy az önellenőrzési tilalomnál ismert fék analógiájára legalább a zár alá vételt megelőző napon már elrendeltnek kell lenni a végrehajtásnak? Sajnos ezen utolsó kérdésfeltevés csak teoretikus volt, mert ide vágó szabály híján biztosak lehetünk abban, hogy jogi akadálya nincs az azonnali gombnyomásnak. Talán a hatáskörrel való visszaélés lehet az egyetlen gát, de amire az ember ezen az úton végig is menne, addigra a gazdasági érdeksérelem helyreállítása nagyon sok energiát emésztene fel.

Így azok a vállalkozásoknak, akik még véletlenül sem akarnak ebbe a nem kívánatos helyzetbe kerülni, a jövőben nagy körültekintéssel kell odafigyelniük adószámláik mindenkori egyenlegére.