Az Európai Bizottság a fenti adóügyek vonatkozásában úgynevezett indoklással ellátott véleményt bocsátott ki, miután Magyarország számára lehetőséget biztosított észrevételei megtételére. A Bizottság eljárásai arra irányulnak, hogy a tagállamok biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását a polgárok és a vállalkozások érdekében.
Távközlési adó, kiskereskedelmi válságadó – kedvezőbb elbánás?
Ennek szellemében az Európai Bizottság hivatalosan felszólította Magyarországot, hogy módosítsa a kiskereskedelmi és a távközlési ágazatokra alkalmazandó különadók szabályait. A Bizottság álláspontja szerint ezek az adónemek hátrányosan megkülönböztető jellegűek, mivel aránytalanul nagy mértékben sújtják a külföldi szolgáltatókat. Magyarország valamennyi kiskereskedelmi és távközlési vállalatot az éves forgalmuk függvényében növekvő összegű adó fizetésére kötelezett. A Bizottság álláspontja szerint az adókulcsok kialakítása és a két piac struktúrája miatt a gyakorlatban a hazai vállalatok kedvezőbb elbánásban részesülnek, és az adók többnyire a külföldi tulajdonú vállalatokat terhelik.
A Bizottság úgy véli, hogy ez sérti az EU-szerződések által biztosított letelepedési szabadságot, ennélfogva felszólítja Magyarországot, hogy két hónapon belül változtassa meg jogszabályát és hozza azt összhangba az uniós joggal. Ennek elmulasztása esetén az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyeket. Az ügy kapcsán meg kell említeni, hogy a hivatkozott távközlési adó 2010-től élt és év végével kivezetésre került, azonban a távközlési adót helyett belépett a telefonadó (percadó),illetve a közműadó is.
A kiskereskedelmet érintő különadó miatt egyébként már van folyamatban uniós bírósági eljárás (C-386/12. számú ügy),amelyet egy magyarországi kereskedelmi vállalkozás indított. A vállalkozás álláspontja szerint a kiskereskedelmet érintő ágazati különadó ellentétes az uniós joggal, mivel az adóztatás hátrányosabban érinti a külföldi tulajdonban álló vállalkozásokat, mint a magyar tulajdonban lévő cégeket. A beadvány szerint a diszkriminatív adóztatás olyan módon is megállapítható, hogy a franchise struktúrában üzemelő magyar vállalkozások az adóztatás révén indokolatlan versenyelőnyre tesznek szert. Ezzel a beadvánnyal - úgy tűnik - összhangban van a Bizottság által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárás.
Távközlési adó - máshol is fáj
Az uniós engedélyezési irányelvhez kapcsolódóan egyébként a Bizottság 2012. márciusában a távközlési különadó vonatkozásában külön kötelezettségszegési eljárást terjesztett az Európai Unió Bírósága elé (C-462/12. sz. ügy). Az uniós távközlési jogszabályok értelmében ugyanis az ágazatspecifikus díjak kizárólag az ágazat szabályozásával összefüggésben felmerült költségek fedezetéül szolgálhatnak, nem lehetnek eszközei az államkassza gyarapításának. Ha a távközlési szolgáltatókra nagyobb anyagi terhek nehezednek, az kihathat a fogyasztói számlákra is, torzíthatja a versenyt és eltántoríthatja a befektetőket egy olyan ágazatban, amelynek az európai digitális menetrend szerint a növekedés motorjaként kellene működnie.
Étkezési utalványok, üdülési csekkek
Az Európai Bizottság a mai napon fellépett annak érdekében is, hogy Magyarország biztosítsa a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát az étkezési utalványok és üdülési csekkek kibocsátói számára. Ennek megfelelően hazánk felszólítást kapott, hogy az indokolatlan és aránytalan korlátozások megszüntetése révén tegyen eleget az Európai Unió működéséről szóló szerződésből és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvből (szolgáltatási irányelv) fakadó kötelezettségeinek. A Bizottság felszólítása az uniós kötelezettségszegési eljárás keretében – a távközlési és kiskereskedelmi adóztatás esetében ismertetett eljárásnak megfelelően - szintén indokolással ellátott vélemény formáját ölti. Amennyiben a közigazgatási hatóságok részéről négy héten belül nem érkezik kielégítő válasz, a Bizottság Magyarország ügyét az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.
Máris gond van az IPA-val és a biztosítási adóval?
A fentiek alapján – figyelembe véve az Európai Bizottság érvelését a kiskereskedelmi és távközlési adók esetében – felmerülhet, hogy a hétfői napon zárószavazásra kerülő friss 2013-as adócsomag iparűzési és biztosítási adókat érintő rendelkezései is uniós jogba üközhetnek, hiszen a rendszer kialakítása alapján a külföldi tulajdonú vállalatokat várhatóan nagyobb összegű adókötelezettség fogja terhelni, ami kétség kívül versenytorzító hatással járhat. Az IPA-val kapcsolatos 2013-as adóváltozásokról korábbi blogbejegyzésünkben részletesen foglalkoztunk.
