Mentés

Költségátterhelések és áfa

Azoknál a cégeknél, ahol jelentős az átterhelendő költségek volumene, fontos ezek helyes kezelése, hiszen ezen tételek a cég áfapozíciójára is hatással vannak. A helyes gyakorlat kialakítása már a kezdetektől fontos, de a kockázatok akkor is csökkenthetők, ha a cég menet közben észleli és módosít rendszerén. Áfaszempontból az egyik meghatározó tényező, hogy ki rendelte meg és kinek a terméket, szolgáltatást.

Az áfatartalom attól is függ, kinek a nevében merül fel a költség

Költségek átterhelése során az egyik legfontosabb tisztázandó kérdés, hogy ki rendelte meg az adott szolgáltatást, illetve termékértékesítést, amelyet szeretne áthárítani egy üzleti partnerre, avagy kinek a nevében merült fel a költség.

Az egyik belföldi ügyfelünknél vámköltség, raktározási költség és fuvarozási költség merült fel, amelyet a társaság szeretett volna átterhelni a külföldi anyavállalat felé. Személyes konzultáció során azt vizsgáltuk, hogy kinek a nevében merültek fel ezek a költségek, azaz a felek közötti polgári jogi viszonyok során kinek a kötelezettsége lett volna importálni, majd raktározni és kiszállítania terméket.

Kiderült, hogy az importált, raktározott, majd elfuvarozott termék tulajdonosa a külföldi anyavállalat volt, nem a magyar cég. Ez azt jelentette, hogy a helyes forgatókönyv szerint a vámkezelést a külföldi cég nevében kell kérni (az áfában a terméket ő fogja importálni, és a vámhatározat is – közvetlen vámjogi képviselet esetén – az ő nevére fog szólni). Ha a terméket később raktározza, majd értékesíti belföldön, és ehhez szükségszerűen fuvart is intéz, akkor mindez a termék tulajdonosa, azaz a külföldi cég nevében történik. Ez azt is jelenti, hogy a vámügynökkel, a raktárossal, illetve a fuvarossal is a külföldi cég szerződik, ő ezen szolgáltatások megrendelője, azaz a szóban forgó szolgáltatásokról szóló számlának a külföldi cég nevére kell szólnia. Sőt a külföldi cégnek nagy valószínűséggel magyar adószámot is kérnie kell, amennyiben az importált terméket belföldön értékesíti.

Mindezek után hogyan merülhetett fel a magyar cégnél vámkezelési, raktározási, illetve fuvarozási költség? Ennek több oka is lehet, mindig a konkrét tényállástól függ. Attól függően, hogy mi történt az adott helyzetben, így a helyes kezelésre vonatkozó tanácsunk is más-más lehet. Nézzünk néhány esetet. 

Másik cég nevében és javára jár el a társaság a megrendeléskor, díjat kap szolgáltatásáért

Az egyik lehetőség szerint a külföldi cég megkérte a magyar társvállalatot, hogy fizesse ki helyette a vám-, raktározási és fuvarköltséget, azzal, hogy ő ezt a költséget neki később megtéríti. Ilyenkor, bár a szerződéses viszonyok és a számla egyértelműen a magyar szolgáltató és a külföldi cég között volt, a pénzmozgás nem ezt az utat követte. A magyar cég a külföldi cég nevében és javára (és helyette) fizette ki a számlákat, majd ezt követően beszedte a pénzösszeget a külföldi társvállalattól. Ebben az esetben a költségátterheléshez nem kell áfatörvény szerinti számlát kiállítani a külföldi cég felé, elég a számviteli bizonylat. Sem a kifizetett összeget, sem az átterhelt összeget nem kell a bevallásban szerepeltetni, tekintettel arra, hogy sem a kiadás, sem a bevétel nem a magyar cég nevében merül fel. A vámkezelésről, raktározásról, illetve fuvarozásról szóló számlát a szolgáltatónak áfa nélkül kell kiállítani a külföldi megrendelő felé, még akkor is, ha a számlát a magyar cég rendezte pénzügyileg.

Ebben a forgatókönyvben a kiegészítő kérdések, amelyeket feltehetünk, hogy a magyar cég miért  előlegezte meg ezen költségek kifizetését a külföldi cég helyett, kapott-e ezért valami jutalékot vagy kamatot. Ha kapcsolatot is kellett tartani a magyar vámügynökkel, a vámhatósággal, a raktárossal, illetve a fuvarozóval, a kapcsolattartásért kapott-e külön díjat a külföldi anyavállalattól? Ha igen, akkor ez a díj piaci volt-e?

Ha kapcsolattartásért a magyar cég díjazást kapott, azt az áfatörvény szerinti számlával kell átterhelni a külföldi cég felé, jóllehet magyar áfa nélkül, a számlán feltüntetve, hogy „áfa hatályán kívüli ügylet”. Ez esetben ügyelni kell arra, hogy az a pénz, amit a magyar társaság a külföldi helyett, az ő nevében előlegezett meg a magyar szolgáltatónál, és az a pénz, amelyet a megelőlegezésért vagy az ügyintézésért külön díjként kapott, ne keveredjen össze! Az egyik elszámolási kötelezettséggel átvett – más pénze – összeg, és ennek átterhelésére nem kell számla. A másik viszont egy szolgáltatásért kapott bevétel, szolgáltatásnyújtás adóalapja, így ennek kiterheléséhez a külföldi anyavállalat felé ki kell állítani a számlát.

Saját nevében, de más javára jár el egy társaság a megrendeléskor

A másik forgatókönyv szerint a vámügynökkel, a raktárossal, illetve a fuvarozóval a magyar cég került szerződéses kapcsolatba, és saját nevében kérte ezen szolgáltatásokat, ám a külföldi anyavállalata javára. Ebben az esetben a magyar vámügynöknek, raktárosnak, illetve fuvarozónak a magyar cég felé kell kibocsátania a számlát, magyar áfával. A magyar cég ezt a költséget beteheti a saját adóbevallásába, az áfatartalmát levonhatja. A külföldi anyavállalat felé ezt a költséget – ha önállóan számlázza ki – számlával kell átterhelni, noha a számla az áfa hatályán kívüli ügyletről kell, hogy szóljon, amit úgyszintén szerepeltetni kell a bevallásban. 

Fontos, hogy ez a lehetőség csak akkor működik, ha a szerződéses kapcsolat a vámügynök/raktáros/fuvarozó és a magyar cég között jön létre. Ha ugyanis a szerződés a külföldi cég nevére szól, akkor a vámügynök/raktáros/fuvarozó nem bocsáthat ki számlát a magyar cég felé, azt a külföldi anyavállalat felé kell kiállítani. Számlabefogadói szempontból nézve, ha a magyar cég áfát tartalmazó számlát kap a magyar vámügynöktől/raktárostól/fuvarozótól úgy, hogy nem ő áll vele szerződéses kapcsolatban, akkor ezt az áfát kockázatos lenne levonni – az adóhatóság ilyenkor joggal érvelhet, hogy az áfa azért nem levonható, mert a magyar cég nem a saját gazdasági tevékenysége érdekében vette igénybe a szolgáltatást. 

Olyan is előfordulhat, hogy ezt a költséget a magyar cég nem egy az egyben, hanem egy időszakosan előforduló elszámolás keretében érvényesíti, így a vámügyintézés, raktározás és fuvarozás elveszíti önálló voltát és beleolvad egy nagyobb szolgáltatásba – ezt az esetet külön bejegyzésben részletesebben taglaljuk később. Ami bizonyos, hogy a magyar cégnek a külföldi anyavállalat felé az áfatörvény szerinti számlával kell átterhelnie a számlát, akár egy az egyben számlázva, akár beleolvasztva egy nagyobb szolgáltatásba. 

költségátterhelés és áfa
Szakértőnk gyakorlati szemmel veszi sorra a rendezőelveket június 21-én, szakmai rendezvényünkön.  
regisztrálni szeretnék!

Áfaszempontból sokféle forgatókönyv létezik még

Az is előfordulhat, hogy a magyar cég a saját nevében kéri a vámkezelést is. Ilyenkor a vámhatóság a vámhatározatot a magyar cég nevére állítja ki, és az importáfát is a saját nevében kell megfizetni. Ez az eset viszont problematikus, hiszen az importált termék tulajdonosa a külföldi cég, miközben a vámhatározat a magyar cég nevére szól. Ebben az esetben felmerülhet annak a kockázata, hogy az importhatározatban szereplő áfa összegét a magyar cég nem tudja levonni, hiszen az importált termék nem az ő tulajdona, hanem a külföldi vállalaté. Így az adóhatóság joggal érvelhet, hogy az importáfa nem a saját gazdasági tevékenység érdekében merült fel, így az nem levonható.

Ha a költségek a magyar cég nevében merültek fel, azokat saját nevében lehet csak áthárítani. Ebben az esetben további kiegészítő kérdéseket tehetünk fel: vajon a magyar cég árréssel (markuppal),vagy anélkül hárítja tovább ezeket a költségeket? Amennyiben árréssel, akkor az piaci-e? Ezt az esetet egy későbbi bejegyzésben szintén elemezni fogjuk.

Mi van akkor, ha kiderül, hogy a külföldi anyavállalat a terméket még az importot megelőzően átruházta a magyar cég nevére? Ebben az esetben a magyar cégnek rendelkeznie kell egy proforma számlával, amellyel igazolni tudja, hogy a termék az ő tulajdonába került. Ebben a konstrukcióban az importvám-határozat, a vámügynöki/raktározási/fuvarozási díjról szóló számla a magyar cég nevére szólhat, az értékesítésről szóló számlát a magyar cégnek kell kibocsátani a vevője felé, a külföldi cég pedig megúszhatja a magyar áfaregisztrációt. Ha ez a helyzet áll elő, akkor fontos meggyőződnünk arról, hogy a szerződéses kapcsolatok a felek között tényleg az elmondott tényállást tükrözik, a számla igazodik a szerződéshez, helyesen lett-e kibocsátva stb. A fuvarköltség további sorsáról se feledkezzünk meg: ha tényleg az a helyzet áll elő, hogy a külföldi cég értékesíti az importált terméket, és azt el is fuvarozza a vevője felé, akkor a fuvarköltséget majd ő is át fogja terhelni ezen értékesítés részeként.

Mint látható,  a költségátterhelések során nagyon nem mindegy, hogy a költség kinek a nevére szól, pontosabban – a szerződéses viszonyok tükrében – kinek a nevére kell, hogy szóljon, hiszen részben ez határozza meg, hogy ezen költségről szóló bejövő számlát kinek a nevére kell kiállítani, annak áfatartalmát ki vonhatja le, illetve az levonható-e egyáltalán. Nagyon fontos, hogy a szerződéses kapcsolatok és a számlázás szinkronban legyenek egymással. Azt, hogy ki kivel szerződött és kik között jön létre ténylegesen a szerződés, bár nem mindig könnyű eldönteni, mindenképpen meg kell vizsgálni, hiszen részben ez határozza meg azt is, hogy az ilyen költséget miként kell átterhelni. Érdemes áttekinteni a cégen belüli összefüggéseket, mert a rossz gyakorlat áfakockázattal jár, ami egy önellenőrzéssel korrigálható, mielőtt bírság lenne belőle. 

A következő bejegyzésekben azt fogjuk megvizsgálni, hogy miként zajlik a költségátterhelés, ha saját nevében történik: egy az egyben vagy beleolvadva egy nagyobb szolgáltatásba.

Kapcsolódó bejegyzéseink

Értesüljön az adóváltozásokról

hírlevelünkből!

Feliratkozom
Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább