Facebook image
Mentés

Az osztalék előírásának és könyvelésének szabályai (FRISSÍTETT)

Az osztalék előírás és elszámolás szabályairól szerzett tudásunkat nem árt felfrissíteni beszámoló készítés idején. Fontos tisztában lenni azzal, milyen megkötések vonatkoznak az osztalék kifizetésére!

Lekötött tartalék befolyása az osztalék forrására

A COVID-19 járványügyi helyzetre reagálva a 2020 tavaszán hatályba lépett új kormányrendelet értelmében a fejlesztésitartalék-képzésre vonatkozóan kedvezőbb feltételek kerültek meghatározásra. A korábbi szabályozás módosításával a fejlesztési tartalék összege már elérheti az adózás előtti eredmény (nyereség) teljes összegét is. Az adóévenkénti maximális keretösszeg viszont nem változott, fejlesztési tartalék jogcímen továbbra is legfeljebb 10 milliárd forint képezhető. 

A kedvezőbb lehetőség az adózó döntése alapján már a 2019-es adóévre is igénybe vehető. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy akár az adózás előtti nyereség 100 százalékára képezhető lekötött tartalék összege befolyásolja az osztalék kifizetésének lehetőségét!

A számviteli törvény értelmében a szabad eredménytartalékkal kiegészített adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, ha a saját tőke összege nem csökken egy bizonyos limit alá.  

A meghosszabbított határidőig hátralévő néhány napban még van idő átgondolni, hogy az osztalékfizetési terveket a fenti küszöbérték szabály nem húzza-e át és megtenni a szükséges lépéseket, konzultálni, ha a helyzet ezt kívánja.  

Mikor fizethető osztalék?

Az osztalék előírására és elszámolására vonatkozó szabályok a korábbi gyakorlathoz képest jelentősen megváltoztak a 2016. évi számviteli változások miatt. A változtatás célja az volt, hogy összhangba hozza a magyar számviteli törvényt a nemzetközi számviteli előírásokkal, könnyebb legyen a beszámoló elfogadásának adminisztrációja (nem kell külön osztalék előtti és külön osztalékkal együtt mérleget készíteni). 

A hatályos előírások alapján az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. 

A szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék, részesedés összegét. Figyelni kell azonban arra, hogy a negatív eredménytartalék csökkenti az osztalékfizetés lehetőségét, továbbá szigorodtak az osztalékfizetési korlát szabályai is, a tőketartalék nem nyújthat fedezetet a negatív eredménytartalékkal szemben a fedezet számítása során.

A változás a korábbiakhoz képest a pozitív szófordulattal történő kiegészítés az értékelési tartalék előtt és a szabad eredménytartalék és a saját tőke meghatározásánál a mérlegkészítésig elszámolt, kapott (járó) osztalék összegével történő növelési lehetőség. Az utóbbi módosításra azért volt szükség, hogy az osztalék kimutatása tekintetében bekövetkezett számviteli szabályozás módosulása ne érintse a kifizethető osztalék nagyságát. 

A fizetendő osztalék elszámolása a beszámolókban

A fizetendő osztalék elszámolása a 2016-os üzleti évtől úgy módosult, hogy a megállapított és fizetendő osztalék összegét az erre vonatkozó döntés napjával, a tárgyévet követő üzleti évben kell elszámolni a számviteli nyilvántartásokban. 

A tulajdonosoknak fizetendő osztalék számviteli elszámolására a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján és annak időpontjával kerül sor, eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy adott üzleti évről, jelen esetben 2019-ről készített beszámolóban megjelenő adózott eredmény osztalékként történő felhasználásáról, a tárgyévet követő időszakban, azaz2020-ban, a beszámoló elfogadásakor kell döntést hozni.  A jóváhagyott osztalékot azonban így a tárgyidőszakot követő üzleti évben, tehát 2020-ban kell a számviteli nyilvántartásokban kimutatni. A Ptk. kimondja, hogy az adózott eredmény felhasználásra vonatkozó javaslat tartalmilag az osztalék jóváhagyásáról szóló javaslattal egyezik meg. 

Természetesen a jóváhagyott osztalék előírása és anyagi rendezése a jelenleg hatályban lévő előírások szerint is időben elválhat egymástól.  

A kapott osztalék elszámolása a beszámolókban

Természetesen egy vállalkozás életében nem csak osztalékfizetés keretében kerül szóba az osztalék kérdése, hiszen az osztalékot kapó fél is lehet vállalkozás. A jelenlegi szabályok azt mondják ki, hogy egy adott évi beszámolóban csak a mérleg-fordulónapig ténylegesen be is folyt osztalék összegét lehet kimutatni. 

Osztalékelőleg

Az osztalékelőleg szabályai nem módosultak. Kifizetéséről határozhat a taggyűlés, két egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban, amennyiben

  • a társaság közbenső mérleget (vagy beszámolót) készít, és abból megállapítható, hogy a társaság rendelkezik az osztalékfizetéshez szükséges fedezettel,
  • a kifizetés nem fogja meghaladni a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét,
  • a saját tőke összege a helyesbítés után sem csökken a törzstőke összege alá.

IFRS beszámolót készítő vállalkozásokra vonatkozó szabályok változása

IFRS beszámolót készítő vállalkozások esetében az osztalékfizetés (jóváhagyás) szabályai annyiban módosultak 2016-os üzleti évtől, hogy pontosításra került, hogy az IFRS beszámolót készítő vállalkozásoknak is a magyar szabályok szerinti beszámolót készítő vállalkozásokkal azonos számítási szabály alapján kell az osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrásokat meghatározni. A módosításban arra is kitérnek, hogy az eredménytartalékként az IFRS-esekre történő áttérés előtt keletkezett ilyen tartalmú tételeit is ki kell mutatnia az IFRS szerinti eredménytartalékban, továbbá szintén az eredménytartalékként kell kimutatni az IFRS-ekre történő áttérést követően a veszteségek fedezetére a jegyzett tőkéből, tőketartalékból vagy egyéb más tartalékból átvezetett összeget is.  Ezeket a szabályokat 2019. január 1-től kezdődő üzleti évekre kell alkalmazni, azonban lehetőség van a 2018-as üzleti évre is figyelembe venni őket. 

Szervezze ki könyvelését!

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom