Blogsorozatunk első két részében a családi öröklési sorrend és a cégöröklés kérdéseit jártuk körbe egy tipikus mozaikcsalád esetén keresztül. Sorozatunk harmadik részében megnézzük a hitel, a termőföld és a kriptovaluta öröklésének sajátosságait.
Ki köteles a bankhitel visszafizetésére?
Lényeges megemlíteni, hogy a hagyaték nem csak vagyontárgyakból áll, hanem annak részét képezik a kötelezettségek – így például a bankhitel – is, így azok is átszállnak az örökösökre. A közös hagyatéki tartozásokért az örökösök egyetemlegesen kötelesek helytállni. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökösök birtokában, az örökösök egyéb vagyonukkal is felelnek, de lényeges, hogy csak az örökségük erejéig. A hagyatéki költségek és a hagyatéki eljárás költségei esetén azonban az örökösök – az örökség mértékére tekintet nélkül – saját vagyonukkal is felelnek.
Örökölhetik-e az örökösök a termőföldet?
A termőföld öröklésére különleges szabályok vonatkoznak, más a helyzet törvényes öröklés és más végintézkedés szerinti öröklés esetén. Tekintettel arra, hogy a törvényes öröklés útján történő tulajdonszerzés nem tartozik a földforgalmi törvény hatálya alá, így István gyermekei – mint törvényes örökösök – korlátlan méretű földterülethez juthatnak, függetlenül attól, hogy földművesnek minősülnek e. Ha azonban az örökhagyó végrendeletet hagy maga után, amelyben olyan személyre hagyja a földét, aki egyébként nem törvényes örököse, akkor az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv megvizsgálja, hogy a tulajdonszerzés nem eredményezi-e a földforgalmi törvényben meghatározott tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését. Ha a végrendelet szerinti örökös nem földműves, akkor a megszerzendő földdel együtt sem lépheti át az egyhektáros, ha pedig földműves, akkor a háromszáz hektáros földtulajdon-korlátot.
Tisztán végintézkedésen alapuló öröklés esetén, ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a föld tulajdonjogának megszerzését nem hagyja jóvá, akkor az érintett földterület esetében a törvényes öröklés rendje érvényesül. Amennyiben nincs, aki a törvényes öröklés rendje szerint örököljön vagy az örökös az örökségét visszautasította, úgy a termőföld törvény erejénél fogva az állam tulajdonába kerül.
Mi történik a kriptovalutával?
A kriptovaluta tőzsdéken tárolt eszközökkel kapcsolatosan érdemes figyelembe venni, hogy ezek a tőzsdék általában külföldi joghatóság alá tartoznak, így ezeknél a magyar örökösödési dokumentumok elfogadtatása hosszú és bonyolult folyamat lehet. Ha a kriptoeszköz tárolása tőzsdén kívül történik, a Bitcoin és más kriptovaluták technológiája lehetetlenné teszi ezek átadását az örökösnek a privát kulcs birtokosának a beleegyezése nélkül, azaz ha nincs meg a privát kulcs, ezek az eszközök végleg hozzáférhetetlenné válhatnak. A fentiekre tekintettel a kriptoeszköz befektetések tulajdonosai számára különösen javasolt szakértő bevonásával elvégzett, örökösödési szempontokat is figyelembe vevő vagyontervezés.
A kriptovaluta öröklésével és adózásával egy korábbi blogunkban foglalkoztunk részletesen.
Mi történik a yachttal, külföldi vagyonelemekkel?
Az úszólétesítmények (akárcsak az ingatlanok, gépkocsik vagy légi járművek) jellemzően külön nyilvántartásban szerepelnek a külföldi államokban is, így az azt megszerző örökösnek a változást át kell vezetnie. Uniós öröklés esetén egyszerűbb a helyzet és kérhető Európai Öröklési Bizonyítvány is, harmadik országok esetén azonban számos adminisztratív jellegű akadályt kell megugrania az örökösöknek.
Külföldi országot érintő öröklési jogi kérdés esetén mind az alkalmazandó jog, mind pedig a bíróságok és más hatóságok eljárási jogosultsága attól függ, hogy az örökhagyó halálakor hol van a szokásos tartózkodási helye, tekintet nélkül arra, hogy mi volt az állampolgársága. Olyan örökhagyók esetén, akiknél a szokásos tartózkodási hely megállapítása nem egyértelmű, érdemes már a végrendeletben belefoglalni egy olyan rendelkezést, amellyel kiköti a saját állampolgársága szerinti állam jogának alkalmazását vagyonának öröklésére. Ha valakinek két vagy több állampolgársága van, akkor bármelyik állampolgársága szerinti állam jogát válaszhatja, harmadik ország jogát alkalmazandó jogként kikötni azonban nem lehet.
Végrendelet készítése esetén nyugodtan hátradőlhetünk? Mi történik, ha az örökösök között nincs egyetértés a „családi” vagyon jövője kapcsán?
Fontos megjegyezni, hogy a végrendelet elkészítésével a végrendelkező feladata nem ért véget. Tekintettel arra, hogy végintézkedéssel az örökhagyó csak az életében meglévő vagyonról rendelkezhet, célszerű a végrendeletet rendszeresen „karbantartani”, ha időközben változik az anyagi helyzete. Ha például az ingatlant vagy értékpapírt eladja és helyette másikat vesz az örökhagyó, az új vagyonelemre már nem fog vonatkozni a végrendelet. Erre az esetre megoldás lehet a végrendelet módosítása.
Mivel István örökösei a céges vagyon irányításához nem értő személyek, illetve legkisebb gyermeke még kiskorú is, az István tulajdonában álló vállalkozások örökösök közötti megosztása a cégek további sikeres működését megakadályozhatja, sőt akár a társaságok megszűnéséhez – rosszabb esetben megszüntetéséhez – is vezethet.
Blogsorozatunk következő részében bemutatjuk, hogy milyen lehetőségek és eszközök állnak az örökhagyó rendelkezésére a vagyon egyben tartására és megóvására, illetve az örökhagyói akaratának halála utáni érvényesítésére – arra az esetre, ha az örökösök között a vagyonelemek felhasználása tekintetében nincs egyetértés vagy a vagyon irányítására, kezelésére alkalmatlanok, vagy bizonyos személyeket – pl. a nem vérrokon vejét – nem szeretné az örökhagyó semmilyen esetben sem juttatásban részesíteni.
A következő blogunkban megvizsgáljuk azt is, hogy mely esetekben tesznek eleget az örökhagyó céljainak az öröklési jog nyújtotta lehetőségek és mikor érdemes összetettebb vagyontervezési struktúrában gondolkozni.
Az RSM Vagyon és család üzletágának szakemberei kifejezetten családi tulajdonban lévő vállalatok komplex vagyontervezésében nyújtanak segítséget. Szakértőink az egyes tényállások feltárása mellett nagy hangsúlyt fektetnek a megbízó egyéni érdekeinek, céljainak meghatározására, hiszen ezzel összhangban tudnak megtervezni és létrehozni egy ideális vagyonkezelési konstrukciót.
