Cégfelvásárlás: vételár és árazási stratégiák
A tranzakció zárásakor fizetendő vételár, vagy más néven a tőkeérték („EQ”) megállapítása nagy jelentőségű a tekintetben, hogy az eladó és a vevő milyen árazási mechanizmusban egyezik meg, és mekkora mozgásteret engedélyez a vevő az eladónak.
RSM Business Breakfast | Cégfelvásárlási útikalauz
Alapvetően két fő árazási mechanizmus különböztethető meg, az egyikben azt fixálják, hogy milyen módon határozzák meg később a cégértéket (és nem a vételárat),míg a másikban alapvetően az kerül rögzítésre, hogy milyen sarokszámokat tekintenek fixnek a vállalat pénzügyi kimutatásai alapján és erre épül az ár (vételár).
1. A cégértékszámítási mód a fix tényező
Az első módszer szerint a felek a cégérték kiszámításához használt módszertanban, az egyéb korrekciós tételekben és azok várható értékében és/vagy értékelési mechanizmusában megegyeznek egymás között.
Ebben az esetben nem állapítanak meg egy fix cégértéket („EV” azaz Enterprise Value az angol terminológia szerint),a kalkulációjához alkalmazott szorzószám és így a tőkeérték („EQ” azaz Equity Value az angol terminológia szerint) is rugalmasan mozoghat.
Ilyenkor az egyeztetni szükséges tételek közé tartozhat például a nettó hitelállomány értékének vagy az átlagos és az aktuális működő tőkeérték (Net Working Capital, „NWC”) különbségének megállapítása.
Előnyök: rugalmasabb, igazodik az Adásvételi Szerződés aláírásakor meglévő bizonytalanságokhoz,
Hátrányok: utólag nagyobb kiigazításokat, értékmódosításokat eredményezhet. A tervezetthez képesti vételár változás az eladót pszichológiailag is hátrányosan A pénzügyi adatok jelentik az árazás fix kiindulópontját
2. A pénzügyi adatok jelentik az árazás fix kiindulópontját
Ebben az esetben ismert, a pénzügyi kimutatások alapján rögzített értékek átadása mellett történik meg a cég értékének meghatározása, majd a tranzakció zárása.
A pénzügyi adatokra támaszkodó árazási stratégia esetén nem beszélhetünk széles értéktartományról, nincsenek későbbi kiigazítások. A vevő és az eladó együtt határoz meg értéket az egyes tételekre, közösen dönt arról, hogy mi lesz a végső, fix Vételár a legújabb pénzügyi beszámoló alapján.
Kiemelten fontos a vállalat előzetes pénzügyi, adó és jogi átvilágítása annak érdekében, hogy azonosítani tudjuk a lehetséges kockázati területeket és rangsoroljuk azokat minőségük szerint. A pénzügyi átvilágítás eredményeként feltárhatók a céltársaság gyenge pontjai és az esetleges rejtett kötelezettségek, illetve a kockázatok is számszerűsíthetővé válnak.
Előnyök: gyorsabb, kiszámíthatóbb tranzakció
Hátrányok: kevésbé rugalmas, nincs mód későbbi árkorrekciókra
Érdemes megfontolni a fix pénzügyi adatokra épülő módszer alkalmazását azokban az esetekben, ahol:
- A tranzakció lezárásának időzítése jelentősen befolyásolja a tőkeértéket.
- Az üzletmenet időben korlátozott (pl. koncessziók, határozott idejű szerződések).
- A céltársaság működése során már több könyvvizsgálati kiigazítás történt.
- A közeljövőben jelentős beruházás várható.
- Az utóbbi időben nem volt audit, vagy annak megbízhatósága kérdéses.
A cégérték és vételár meghatározási módszer további részleteiért, a két árazási módszer összehasonlításáért, valamint gyakorlati példákért olvassa el korábbi blogbejegyzésünket!
Érzelmek, és az intuíció hatása a tranzakcióra
A tranzakciók nem csupán racionális pénzügyi és stratégiai döntéseken alapulnak, hanem jelentős mértékben befolyásolják az érzelmek, az intuíció és a kognitív torzítások is.
Az intuíció szerepe
A vezetők gyakran a tapasztalataikra és az ösztöneikre hagyatkoznak egy akvizíció / cégfelvásárlás értékelésekor.
Az intuíció különösen fontos lehet a következő területeken:
- Kulturális illeszkedés: Az, hogy a két társaság szervezeti kultúrája mennyire kompatibilis, gyakran nem számszerűsíthető tényezőkön múlik.
- Vezetői dinamika: Az Eladók és a Vevők közötti tárgyalások során a vezetők közötti bizalom és kémia meghatározó lehet.
- Piaci helyzet érzékelése: Az iparági változások vagy a versenyelőny meglátása gyakran az üzleti ösztönre épül.
M&A és HR, olvassa el korábbi blogbejegyzésünket!
Kognitív torzítások, amelyek befolyásolhatják a döntést
Még a legtapasztaltabb üzleti döntéshozók is hajlamosak olyan pszichológiai hibákra, amelyek rossz befektetési döntésekhez vezethetnek.
- Túlzott önbizalom torzítás: A döntéshozók hajlamosak túlértékelni saját képességeiket (saját cégük pénzügyi helyzetét) és alábecsülni a felvásárlás kockázatait.
- Status quo torzítás: A tulajdonosok / vezetők nehezen változtatnak a megszokott működésükön, ezért vonakodhatnak a szükséges lépésektől.
- „Pink” hatás: Az első ártárgyalás során megfogalmazott ajánlatok vagy információk túlzottan befolyásolhatják a későbbi döntéseket.
- Tulajdonosi hatás: Az Eladók gyakran érzelmileg kötődnek a cégükhöz, így irracionálisan magas árat várhatnak el, így Vevőknek különösen óvatosan kell eljárniuk, hogy az általuk vélt valós cégértéket, hogyan tálalják Eladónak.
Érzelmi tényezők a cégeladásnál
A cégeladás nem csupán üzlet, hanem egy érzelmi folyamat is.
Az eladók gyakran a következő dilemmákkal küzdenek.
- Veszteségérzet: Az eladók egyfajta identitásvesztést élhetnek meg, különösen, ha hosszú éveken át építették saját cégüket, így vevőknek figyelemmel kell lenniük erre az átmeneti időszakra.
- Bizonytalanság és félelem: A felvásárolt cég alkalmazottai és vezetői gyakran aggódnak az integráció, a leépítések és az új vezetési struktúra miatt, így ezekre a Feleknek már a Tranzakció ideje alatt ki kell térni.
- Döntési nehézségek: Az érzelmek torzíthatják az észszerű ármeghatározást.
Hogyan lehet csökkenteni a pszichológiai torzításokat?
- Külső tanácsadók bevonása – Egy független szakértő objektíven látja a helyzetet
- Adatokra és tényekre alapozott döntéshozatal – Kevesebb helyet hagy az érzelmi alapú döntéseknek
- Forgatókönyv-elemzés – Több lehetőség áttekintése csökkenti a túlzott optimizmus vagy pesszimizmus csapdáját
Cégfelvásárlás - árazási kérdésem van
A pszichológiai faktorok figyelembevétele és tudatos kezelése jelentősen növelheti egy cégfelvásárlás sikerességét és csökkentheti a potenciális kudarcok kockázatát.
A sikeres cégfelvásárlás nem csupán a számokról szól, hanem a felek érzelmi attitűdjéről és pszichológiai beállítottságáról is. A megfelelő árazási módszer kiválasztása és a pszichológiai tényezők tudatos kezelése segíthet elkerülni a buktatókat és biztosítani a sikeres tranzakciót.
