ESG szabályozás - a fenntarthatósági alapelvek nem változnak, az önkéntesség előtérbe kerül

Az Európai Bizottság 2025. február 26-án az Omnibus csomag részeként jelentős jogalkotási módosításokat javasolt, amelyek célja a fenntarthatósági jelentéstételi szabályok egyszerűsítése a vállalkozásokra, különösen a kis- és középvállalkozásokra (KKV-k) vonatkozóan.

A változtatások célja, hogy ne csökkenjen a társaságok fenntarthatósági céljaik iránti elkötelezettsége, ugyanakkor ezek elérését és nyomon követését egyszerűbben bemutathatóvá és követhetővé tegye, miközben a cégek megvalósítják fenntarthatósági törekvéseiket.

Főbb intézkedések, áttekintés az EU Omnibus javaslat ESG-t érintő főbb pontjairól:

• A CSRD (Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv) szerinti kötelező jelentéstétel az 1.000 főnél több alkalmazottal rendelkező nagyvállalatokra terjedne csak ki és szűkebb adat és érintetti körre. 
• Önkéntes jelentési szabvány (VSME) kerül kidolgozásra a kisebb vállalatok számára, melyek mentesülnének a kötelező riport alól.
• A CSDDD (Vállalati Fenntarthatósági Átvilágítás Irányelv) szerinti határidők kitolásra kerülhetnek.
• Az EU Taxonómia szabályozást egyszerűsítenék; az adatszolgáltatási pontok mennyisége  csökkenne, és a közepes méretű vállalatok számára önkéntessé tennék a jelentéstételt.

Magyar ESG beszámoló és ESG törvény

Az EU-s fenntarthatósági szabályozás kijelölt keretei és a tervezett változások mellett a magyar társaságoknak a Számiteli törvény és az ESG törvény rendlekezéseire is figyelmet kell fordítaniuk. A magyar jogszabály alapján az érintett vállalatok Fenntarthatósági jelentés és ESG beszámoló készítési kötelezettsége továbbra is fennáll és a határideje is változatlan! 

Ezért az  érintetteknek mielőbb célszerű megkezdeni a felkészülést a kettős jelentéstételi kötelezettség, azaz a Fenntarthatósági jelentés az ESG beszámoló teljesítésére. Az időben megkezdett felkészülés egyben segíti az esetleges EU módosítások utáni jelentéstételi kötelezettség teljesítését is. 

A napokban bemutatott  EU-s ESG szabályrendszert érintő könnyítési terveknek a következő hónapok során a hatályba lépésig végig kell menniük a jogalkotási folyamat több lépcsőjén a hatályba lépésig, eközben a most megismert tervezethez képest még változások is bekövetkezhetnek.

Az ESG folyamatosan változó környezete

A gyorsan változó szabályozási környezetben a vállalatok nehezebben tudnak lépést tartani az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) szabályozások összetettségével. Az Európai Unió Omnibus javaslata, amely jelentős módosításokat vezet be a Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelvben (CSRD),a Vállalati Fenntarthatósági Átvilágítási Irányelvben (CSDDD) és az EU Taxonómia Rendeletben, a megfelelési környezetet tovább bonyolítja. A vállalatok számára így most az egyik legfontosabb kérdés: hogyan navigáljunk az ESG (de)regulációk világában?

Nincs egységes, minden vállalat számára érvényes válasz arra, hogy a cég ESG szabályozás szerinti érintettsége jelenleg milyen helyzetben van. Ami egyértelmű, hogy a szabályozói környezet értelmezése testreszabott megközelítést igényel, az ESG-megfelelőség és ESG stratégia értékelését, mely figyelembe veszi az iparági sajátosságokat, a piaci pozíciót, az érintetti elvárásokat és a hosszú távú fenntarthatósági célokat.

A sikeres alkalmazkodás kulcsa az egyensúly megtalálása – az egyszerűsítés és a fennálló ESG kötelezettségek közötti összefüggések megértése, és ezek stratégiai, gyakorlati lépésekbe való átültetése.

De mit jelent a tényleges cselekvés és felkészülés ebben az ESG szabályozási keretben? Hogyan navigálhatnak a vállalatok a bizonytalanságok között magabiztosan? Blogunkban áttekintjük az Európai Bizottság Omnibus javaslatát, azonosítjuk a legfontosabb lépéseket, meghatározzuk a vállalatok pozícióját és az ESG aktuális állapotát, a vállalatok szemszögéből.

ESG: Cselekvés vagy felkészülés? Dilemma a vállalatok előtt

Az Omnibus javaslat jelentős változásokat vezet be – a CSRD és a CSDDD alkalmazási körének újradefiniálásától kezdve a jelentéstételi terhek csökkentéséig –, de ezekkel a változásokkal kulcsfontosságú kérdések is felmerülnek. Mi történik, ha nem lépünk? Milyen kockázatai vannak a tétlenségnek?

A felkészülés ebben a kontextusban nem passzív várakozást jelent, hanem egy aktív folyamatot. Információgyűjtést, szakértői konzultációt és bevált ESG gyakorlatok alkalmazását igényli. A felkészülés maga is cselekvés. Magában foglalja a belső tudatosság növelését, az új ESG szabályozások hatásainak elemzését és egy stratégiai útvonal meghatározását.

A vállalatoknak újra kell értékelniük, hogy a CSRD, a CSDDD és az EU Taxonómia javaslatok fényében továbbra is érintettek maradnak-e, miután a változások életbe lépnek.

• Ha a vállalat továbbra is az ESG jogszabályok hatálya alatt marad, a bizonytalanság csökken, és a fókusz az egyszerűsített jelentéstételi követelményekhez való alkalmazkodásra helyeződik át. 

A kulcskérdés ekkor: Milyen ESG-erőfeszítések történtek eddig, és hogyan viszonyul a vállalat megfelelési helyzete az aktuális irányelvekhez és az Omnibus javasolt módosításaihoz?

• Ha egy vállalat jelenleg az ESG szabályozás hatálya alá tartozik, de az Omnibus miatt kikerülhet alóla, akkor a helyzet bonyolultabb. 

Ki kell értékelni a potenciális dereguláció hatását, és mérlegelni kell, hogy az önkéntes ESG-jelentés vagy a fenntarthatósági legjobb gyakorlatokhoz való igazodás továbbra is stratégiai előnyt jelent-e, függetlenül a csökkentett szabályozási nyomástól. Másrészt figyelembe kell venni, hogy egy javaslatról van szó, míg a jelenlegi követelmények továbbra is érvényben vannak!

A bizonytalanság idején a cselekvés párbeszéddel kezdődik, így tanácsadóként célunk, hogy segítsük a vállalatokat abban, hogy megértsék, mit kell tenniük ma, és hogyan készüljenek fel a holnapra.

Fenntarthatóság és ESG

A belső motiváció – Hol áll a vállalatod az ESG területén?

Az EU Omnibus csomag célja az ESG-szabályozások egyszerűsítése, beleértve a CSRD-t, a CSDDD-t, az EU Taxonómiát és a CBAM-ot.

Ugyanakkor a szektor-specifikus ESG-szabályozások, mint az EU Akkumulátor Rendelet, a Fenntartható Termékek Környezettudatos Tervezésére vonatkozó rendelet, az Erdőirtás Elleni Rendelet, és a Kényszermunka Rendelet, továbbra is az Omnibus hatályán kívül maradnak. Az ezekhez kapcsolódó tevékenységet folytató vállalatoknak továbbra is meg kell felelniük ezeknek az előírásoknak, ami azt mutatja, hogy a vállalat iparága és tevékenysége kulcsfontosságú szerepet játszik ESG-kötelezettségeik meghatározásában.

Az Omnibus csomag egyik fő trendje a nagyobb szabályozási rugalmasság irányába mutat. Bár az egyszerűsítések és az emelkedő alkalmazási küszöbök csökkentik a megfelelési terheket, az Európai Bizottság bizonyos "jutalmakat" is javasol azoknak a vállalatoknak, amelyek folytatják ESG-erőfeszítéseiket, különösen a dekarbonizációs kezdeményezések terén. Az ESG nemcsak a megfelelésről szól, hanem pénzügyi lehetőségeket is rejt magában. A Fenntartható Finanszírozási Keretrendszer megkönnyíti a zöld hitelekhez, alapokhoz és befektetési lehetőségekhez való hozzáférést azon vállalkozások számára, amelyek elkötelezettek az ESG alapelvek mellett.

Annak felmérése, hogy hol áll a vállalat az ESG terén, az első lépés a hatékony cselekvés és felkészülés felé.

Nem minden vállalat az ESG szabályozási kötelezettségek miatt foglalkozik fenntarthatósággal, sokan önkéntesen építik be a fenntarthatósági témakört és értékeket stratégiájukba. Ugyanakkor egyes vállalatok csak akkor érzik szükségét az ESG-előírások betartásának, ha azt jogszabály vagy szerződéses kötelezettségek (pl. beszállítói lánc követelményei) előírják. Utóbbi cégek ESG-megközelítése reaktív, az alapvető jogszabályi elvárások teljesítésére koncentrál, nem pedig versenyelőnyként tekintenek rá. 

Mindeközben más vállalatok túllépnek a kötelező megfelelésen, és proaktívan beépítik az ESG-t vállalati identitásukba. Motivációjuk belső; hosszú távú fenntarthatósági célok, befektetői kapcsolatok, márkapozicionálás vagy fogyasztói elvárások vezérlik őket.

A vállalatokat különböző kategóriákba sorolhatjuk szabályozási kitettségük, belső motivációjuk és ESG-megfelelési stratégiájuk alapján:

1. Közvetlen ESG szabályozási kötelezettséggel érintett vállalatok

Ezek a vállalatok teljes mértékben az ESG-szabályozások hatálya alá tartoznak, így a megfelelés nem választható opció, hanem jogi kötelezettség. Akár méretük, árbevételük, iparáguk vagy üzleti tevékenységük miatt, közvetlenül érintettek olyan szabályozási keretek által, mint a CSRD, CSDDD, az EU Taxonómia, vagy szektor-specifikus ESG rendeletek (pl. Akkumulátor Rendelet, Erdőirtás Elleni Rendelet, Kényszermunka Rendelet).

Ezeknek a vállalatoknak az elsődleges prioritása az azonnali cselekvés, amely magában foglalja:

• A teljes megfelelés biztosítását a jelentéstételi és az átvilágítási (due diligence) kötelezettségek terén.
• Belső szabályzatok és rendszerek kialakítását a szabályozási elvárások teljesítésére.
• Kapcsolattartást auditorokkal és szabályozó hatóságokkal a megfelelési igazolása érdekében.

Bár az Omnibus módosítások befolyásolhatják a jelentéstételi kötelezettségeik részleteit, az alapvető megfelelési követelmények változatlanok maradnak. Ezeknek a vállalatoknak értékelniük kell, hogy az egyszerűsítések milyen hatással vannak meglévő megfelelési stratégiájukra, és ennek megfelelően módosításokat kell végrehajtaniuk.

2. Bizonytalan szabályozási helyzetben lévő vállalatok

Ebbe a kategóriába azok a vállalatok tartoznak, amelyek jelenleg az ESG szabályozás hatálya alá esnek, de bizonytalansággal szembesülnek az Omnibus tervek szerint később életbe léptetni szándékozott küszöbértékek és alkalmazási kör módosításai miatt. Egyes vállalatok kikerülhetnek az ESG-kötelezettségek hatálya alól, ha az új kritériumok (pl. megnövelt alkalmazotti létszám) életbe lépnek. Ezeknek a vállalatoknak a felkészülés kulcsfontosságú, mivel jövőbeli jogszabályi kötelezettségeik továbbra is bizonytalanok. A legfontosabb kihívások közé tartozik:

• A jogszabályi fejlemények nyomon követése annak érdekében, hogy meghatározzák végleges besorolásukat.
• Annak értékelése, hogy az önkéntes megfelelés továbbra is előnyös marad-e, még ha szabályozási kötelezettségeik megszűnnek is.
• A piaci nyomás, befektetői elvárások és ESG-kötelezettségekkel kapcsolatos reputációs kockázatok megértése.

Bár ezek a vállalatok az Omnibus hatálybalépése után lehet, hogy már nem lesznek jogilag kötelezettek ESG-megfelelésre, az ESG továbbra is stratégiai szempont marad a pénzügyi és érintetti elvárások miatt.

esg tanácsadás

Az Omnibus-hatás – dereguláció vagy egyszerűsítés?

Az egyik fontos kérdés a jelenlegi ESG-szabályozási vitában az, hogy az új EU-megközelítés valódi deregulációt jelent, vagy inkább az egyszerűsítés irányába mutat. A válasz valószínűleg a két lehetőség között mozog. Míg bizonyos követelményeket enyhítettek, másokat tisztáztak és racionalizáltak. A vállalatok számára kulcsfontosságú, hogy megértsék, hogyan érintik őket ezek a változások, és ennek megfelelően cselekedjenek. A releváns információkat ki kell szűrniük, és ezek alapján kell formálniuk ESG stratégiájukat.

Az alábbiakban összefoglaljuk az Omnibus csomag legfontosabb javasolt változásait, amelyeket az Európai Bizottság 2025. február 26-án tett közzé. Fontos megjegyezni, hogy ez egy javaslat, amely az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyását igényli ahhoz, hogy hatályba lépjen!

Kulcsfontosságú változások a CSRD ((Fenntarthatósági jelentés) terén

Nagyvállalatok és tőzsdén jegyzett KKV-k

Fő hatás: A fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség küszöbértékei megváltoznának, így csak a legnagyobb vállalatokra vonatkoznak majd. 

• Az új javaslat szerint a CSRD hatálya 1.000 fő feletti vállalatokra szűkül, amelyek emellett teljesítik az alábbi pénzügyi kritériumok egyikét: 50 millió euró feletti árbevétel vagy 25 millió euró feletti mérlegfőösszeg. 
• Jelenleg a CSRD minden nagyvállalatra vonatkozik, amely elér a következő három küszöbértékből kettőt: 50 millió eurós nettó árbevétel, 25 millió eurós mérlegfőösszeg, 250 alkalmazott.
• A tőzsdén jegyzett KKV-k teljes mentességet kapnak a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség alól.
• Azok a vállalatok, amelyek a javasolt küszöbértékek alatt maradnak, gondosan mérlegelhetik helyzetüket és potenciális jelentéstételi kötelezettségeiket. Ezek a vállalatok – 1000 fő alatti cégek – dönthetnek úgy, hogy önkéntesen jelentést tesznek, egy egyszerűsített önkéntes szabvány alapján, amelyet az Európai Bizottság dolgoz ki.

A CSRD végrehajtásának késleltetése

Fő hatás: Az Európai Bizottság külön javaslatot tesz a jelentéstételi kötelezettségek két évvel történő elhalasztására a nagyvállalatok és a tőzsdén jegyzett KKV-k számára a jelenlegi CSRD-keretrendszer szerint.

• Azok a nagyvállalatok, amelyek teljesítik a jelenlegi küszöbértékeket (kivéve a közérdeklődésre számot tartó intézményeket, mint például bankok és hitelintézetek),valamint a tőzsdén jegyzett KKV-k és kis hitelintézetek két év haladékot kapnak a jelentéstételi kötelezettségeik teljesítésére. Más szavakkal, ez a CSRD jelentéstételi kötelezettségek halasztását jelentheti azok számára, akiknek 2026-ban és 2027-ben kellett volna jelentést készíteniük.
• Mivel ez külön javaslatként kerül előterjesztésre, a jogalkotási folyamat gyorsabb lefolyására lehet számítani, de mindaddig is a hatályos szabályokat kell figyelembe venni. 
• Ez a módosítás nagyobb rugalmasságot és időtávot nyújt az érintett vállalatok számára ESG megfelelésük tervezésében akár önkéntes, vagy kötelező alapon.

Nem uniós vállalatok jelentéstételi kötelezettségei

Fő hatás: Az Európai Unióban bevételt generáló nem uniós multinacionális vállalatokra magasabb küszöbértékek vonatkoznának, ami azt jelenti, hogy kevesebb vállalat esne a CSRD hatálya alá.

• A nem uniós vállalatokra vonatkozó uniós árbevételi küszöb 150 millió euróról 450 millió euróra emelkedne.
• A CSRD hatálya alá tartozáshoz a nem uniós vállalkozásoknak az általános árbevételi küszöbérték mellett az alábbi méretkritériumok egyikét is teljesíteniük kellene majd:

- A leányvállalatoknak meg kell felelniük az EU nagyvállalatokra vonatkozó definíciójának.

- Az ágazati telephelyeknek legalább 50 millió eurós nettó árbevételt kell generálniuk (ez az összeg korábban 40 millió euró volt),hogy összhangba kerüljenek a nagyvállalati küszöbértékekkel.

Ellátási láncra vonatkozó jelentéstétel

Fő hatás: A fenntarthatósági adatok összegyűjtésére és ellenőrzésére vonatkozó követelmények rugalmasabbá és kevésbé erőforrás-igényessé válnának.

• A vállalatok többé nem lennének kötelesek fenntarthatósági adatokat bekérni olyan beszállítóktól és partnerektől, akik az érintett irányelvek alapján nem kötelesek jelentést készíteni.
• Önkéntes adatgyűjtés ösztönzése továbbra is fennmarad, különösen azoknál a vállalatoknál, amelyek magasabb ESG megfelelés szintet szeretnének elérni. 
• A beszállítói lánc jelentési korlátja közvetlenül azokra a vállalatokra vonatkozna, amelyek kötelesek jelentést készíteni, kímélve az 1000 fő alatti vállalkozásokat.
• Ezt a korlátot az Európai Bizottság egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban fogja majd meghatározni, amely megakadályozná, hogy a nagyvállalatok túlzott adatkövetelményeket rójanak a beszállítói láncukban lévő kisebb vállalatokra.

Jelentéstételi szabványok (ESRS)

Fő hatás: Az ESRS szerkezete és bemutatási módja egyszerűsödne, (az adatpontok kb. 25 százalékos csökkentése),továbbá használata során növekedne az összeilleszthetőség más globális szabványokkal.

• Az Európai Bizottság gyorsított eljárás keretében kívánja módosítani az első ESRS csomagot egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén.
• A módosítások csökkentenék a jelentéstételi terheket, többek között azáltal, hogy eltávolítanának kevésbé releváns adatpontokat, előnyben részesítenék a kvantitatív adatok bemutatását, és jobban elkülönítenék a kötelező és önkéntes adatszolgáltatási követelményeket.
• A Kettős Lényegesség Vizsgálat (DMA) változatlan formában, továbbra is kötelező marad.

Hitelesítési követelmények

Fő hatás: Az eredetileg 2028-ra tervezett „reasonable assurance” követelmény eltörlésre kerül, így a vállalatok ESG auditkötelezettsége is változna.

• A vállalatok továbbra is kötelesek maradnak korlátozott biztosítékot (limited assurance) biztosítani, azonban az Európai Bizottság iránymutatásokat fog kiadni annak érdekében, hogy egyértelmű elvárásokat határozzanak meg a végleges nem pénzügyi audit szabványok bevezetése előtt.

Szektor-specifikus jelentéstételi szabványok és új önkéntes keretrendszerek

Fő hatás: A szektor-specifikus fenntarthatósági jelentéstételi szabványok eltörlésének terve egyszerűsíti a megfelelést azoknak a vállalatoknak, amelyek összetett ESG-kihívásokkal rendelkező ágazatokban működnek.

Kulcsfontosságú változások a CSDDD terén (ESG beszámoló)

Szűkített beszállítói láncra vonatkozó ESG átvilágítás

• A vállalatoknak az első szintű (közvetlen) beszállítóik ESG-kockázatait kellene értékelniük és kezelniük.
• Az ESG szabálymódosítás megszüntetné az indirekt beszállítók folyamatos nyomon követésének kötelezettségét, kivéve, ha magas kockázati tényező merül fel.
• A magyar ESG törvény jelenleg is a közvetlen beszállítók átvilágítását írja elő, ez a módosítás a magyar szabályozásban érdemi változást nem fog előidézni. 

Ritkább beszállítói ESG ellenőrzés

• A kötelező beszállítói auditok gyakorisága az éves ellenőrzésről ötévente végzendő ellenőrzésekre csökkenne.

A CSDDD végrehajtásának késleltetése

• Az első vállalati csoport, amelynek meg kell felelnie a CSDDD-nek, 2028. július 26-tól lenne köteles teljesíteni az előírásokat.
• A végrehajtás egy évvel történő elhalasztása több időt biztosít a vállalatok számára a legjobb átvilágítási gyakorlatok kialakítására.

Korlátozott láncreakciós hatás a beszállítókra

• Az Irányelv hatálya alá tartozó vállalatok korlátozottabb mértékben kérhetnének fenntarthatósági adatokat a KKV-któl és közepes méretű beszállítóiktól (500 főnél kevesebb alkalmazottal rendelkező vállalatok). A magyar ESG törvény jelenleg is korlátozza az adatbekérést, és a beszállítók mérete és elhelyezkedése alapján csak meghatározott kérdőívek használatát engedélyezi.
• A vállalatok csak a CSRD önkéntes fenntarthatósági jelentéstételi szabványaiban (VSME) meghatározott információkat kérhetnék majd.
• Kivétel: Ha egy hatályos vállalatnak további adatokra van szüksége a fenntarthatósági hatások értékeléséhez, és nincs más ésszerű módja ennek megszerzésére, akkor kérhetne kiegészítő információkat.

Korlátozott EU-szintű felelősségi szabályok

• A javaslat korlátozza a jelenlegi EU-szintű vállalati felelősségi keretet, és az egyes tagállamokra ruházná át a jogi végrehajtás felelősségét.
• Célja a vállalatokat érintő peres eljárások kockázatának csökkentése és rugalmasabb jogi környezet kialakítása az EU-tagállamokban.

A „stakeholder” fogalmának szűkítése

• A javaslat szűkítené az érintettek (stakeholderek) meghatározását, csökkentve azon kört, amelyet a vállalatoknak átvilágítási kötelezettségük során figyelembe kell venniük.

Szerződéses kapcsolatok megszüntetése

• A javaslat törli az üzleti kapcsolatok végső esetben történő megszüntetésére vonatkozó követelményt.

Fő változások az EU Taxonómiában

„Opt-in” rendszer bevezetése

• Az EU Taxonómia szerinti jelentéstételi kötelezettség hatálya már nem kapcsolódna közvetlenül a CSRD-hez, mint korábban.
• Az 1000 fő feletti és 450 millió eurót meghaladó nettó árbevétellel rendelkező vállalatok továbbra is kötelesek lesznek az EU Taxonómia megfelelésről jelentést készíteni.
• A küszöbértékek alatti vállalatok önkéntesen dönthetnek arról, hogy jelentést készítenek-e az EU Taxonómiáról és a CapEx-adataikról.
• Ez azt jelenti, hogy azok a vállalatok, amelyek nem érik el a küszöbértéket, nem szenvednek hátrányt amiatt, hogy nem jelentik az EU Taxonómia szerinti teljesítményüket.

Kiegészítő jelentéstételi rugalmasság

• Az Omnibus csomag lehetőséget teremt arra, hogy a vállalatok olyan tevékenységekről is jelentést tegyenek, amelyek részben felelnek meg az EU Taxonómia előírásainak.
• Ezzel elősegítik a vállalatok fokozatos környezeti átállását, ösztönözik a fenntartható finanszírozás szélesebb körű elérhetőségét és támogatják a fenntarthatósági célokat.

Bejelentett egyszerűsítések

• Pénzügyi lényegességi küszöb kerülne bevezetése a taxonómia szerinti jelentéstételben, hogy az adatközlés a valóban releváns pénzügyi szempontokra összpontosuljon. A jelentési sablonok tervezett csökkentése az adminisztratív terheket is csökkenti.
• A „Do No Significant Harm” (DNSH) kritériumok egyszerűsítése, különös tekintettel a szennyezés megelőzésére és a vegyi anyagok használatának szabályozására. Ez az első lépés az összes DNSH kritérium felülvizsgálatának és egyszerűsítésének folyamatában.

A jogalkotási folyamat várható következő lépései

A jogalkotási folyamat több lépcsős és összetett lesz majd, és a most megismert tervezetben ezalatt változhatnak részletszabályok is. Így összességében azon cégeknél, ahol már megkezdődött a felkészülés az ESG megfelelésre, a korábbiaknál egyszerűbb, könnyebb lehet a szabályozási feltételeknek megfelelően a fenntarthatósági célokra vonatkozó adatgyűjtés, monitorozás és riportolás. 

Ahol a felkészülés még nem kezdődött meg, ezek a cégek vélhetően már első ízben egyszerűbb fenntarthatósági keret- és szabályrendszerrel találkoznak majd, és hosszabb időt kapnak a felkészülésre. A korábbi évek tapasztalatai alapján az látható, hogy a fenntarthatósági stratégia, a célok kitűzése és az ezzel összehangolt folyamatok és megfelelés ott működik jól és válik a szervezeti operáció és alapelvek részévé, ahol a felkészülésre megvan, megvolt a szükséges idő.

A jogalkotási folyamat várható lépései: 

• A javaslatokat benyújtják az Európai Parlament és a Tanács számára felülvizsgálatra és elfogadásra. 
• A CSRD, CSDDD és CBAM módosításait tartalmazó irányelv akkor lép hatályba, amikor megállapodás születik és azt közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
• Az ESRS módosításai felhatalmazáson alapuló jogi aktus keretében fognak megjelenni.
• A CSRD és CSDDD határidők módosítása ezt követően jelenhet meg  és kerülhet be a tagállami szabályozásba.
• A taxonómiai szabályozás módosításai a nyilvános visszajelzések után lehetnek véglegesek.

A következő lépések – Párbeszéd, tudatosság és stratégiai cselekvés

Az ESG szabályozások folyamatosan változnak – de egy dolog állandó marad: a tétlenség nem opció.

• Azok a vállalatok, amelyek nem reagálnak időben, jogi kockázatokkal, reputációs veszteségekkel és stratégiai lehetőségek elvesztésével szembesülhetnek.
• Azok számára viszont, akik aktívan alkalmazkodnak, az ESG fejlődő környezete versenyelőnyt is jelenthet.

Hogyan lehet felkészülni a következő időszakra? Az nem vitatható, hogy az ESG-megfelelés több, mint egyszerű adminisztratív feladat – a vállalatoknak meg kell érteniük a szabályozások hatását, fel kell ismerniük a lehetséges kockázatokat, és stratégiai előnnyé kell alakítaniuk fenntarthatósági törekvéseiket. 

Azok a vállalatok, amelyek proaktívan kezelik az ESG-követelményeket, nemcsak elkerülik a lehetséges buktatókat, hanem új finanszírozási, érintetti és reputációs lehetőségeket is kiaknázhatnak.

Mi történik, ha nem cselekszünk? A jogi szankciók, reputációs károk és kihagyott üzleti lehetőségek reális veszélyt jelenthetnek. Akik viszont időben lépnek, megerősíthetik piaci pozíciójukat, növelhetik befektetőik bizalmát, és hosszú távon fenntarthatóbb üzleti modellt alakíthatnak ki.

Az ESG-megfelelés egy folyamatos fejlődési folyamat, nem egyszeri feladat. Cselekvésre, előkészületekre és a vállalati pozíció pontos ismeretére van szükség. A siker kulcsa a megfelelő információk feldolgozásában, a tudatos tervezésben és az időben meghozott stratégiai lépésekben rejlik.

ESG-vel kapcsolatos kérdésem van