Mi az ESG beszámoló?
A vállalkozások a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeiket az ESG beszámoló elkészítésével teljesítik. Az ESG beszámoló elkészítésének keretszabályait - tehát például azt, hogy mely vállalkozások kötelezettek a beszámoló elkészítésére, és azt milyen határidővel kell megtenniük -, a korábban megjelent ESG törvény tartalmazza.
Erre épül az augusztus közepén megjelent 13/2024 (VIII.15.) SZTFH rendelet, amely meghatározza azokat a részletszabályokat, amelyek segítségével a vállalkozások képesek összeállítani az ESG beszámolót, és a részletszabályoknak való megfelelés segítségével lehetővé válik a vállalkozások fenntarthatósági szempontok szerinti összehasonlítása és fenntarthatósági felelősségvállalásuk nyomon követése.
Az ESG kockázat, mint az átvilágítás alapja
A fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettség teljesítéséhez a vállalkozásoknak képessé kell válniuk, hogy első lépésként a saját ESG kockázatuk meghatározzák. Az ESG kockázat lehet környezeti vagy társadalmi felelősségvállalás körében felmerülő kockázat, vagy olyan vállalatirányítási tényező, amely negatív hatást gyakorolhat a vállalkozás fenntartható működésére, gazdasági, illetve pénzügyi tevékenységére.
Természetesen a kockázatok a vállalkozás és a közvetlen szállítóinak életében nem azonos súllyal jelennek meg, így - az érdekelt felek igényeinek figyelembevétele mellett - minden esetben lényegességi vizsgálatot kell végezni, azon tényezők meghatározása érdekében, amelyek befolyásolhatják az ESG kockázatokat, illetve a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeknek való megfelelést.
A fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettség teljesítése érdekében a vállalkozásoknak dokumentált kockázatkezelési rendszert kell kidolgozniuk és működtetniük, annak érdekében, hogy azonosítani és minimalizálni tudják az ESG kockázatokat, mind a saját üzleti hatáskörükben, mind az ellátási lánc érintett szereplői esetében. A kockázatkezelési rendszer része a környezeti és a társadalmi hatások rögzítése, valamint a szervezetirányítási hatások elemzése.
Főbb ESG átvilágítási kritériumok a vállalkozások számára
A vállalkozások által teljesítendő átvilágítás kritériumokat ESG törvény tartalmazza, melyek közül a következőkben a főbb elemeket szeretnénk bemutatni:
- dokumentált kockázatkezelési rendszer létrehozása
- belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása
- rendszeres és eseti kockázatelemzések elvégzése, közvetlen beszállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében
- az azonosított káros hatások vonatkozásában megelőzési és korrekciós intézkedések meghozatala a saját üzleti hatáskörben és közvetlen beszállítókkal szemben
- ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése (ESG beszámoló készítése és a mellékletét képező kérdőív kitöltése)
A beszállítói lánc ESG alapú átvilágítása és jelentősége
Az ESG beszámolóról szóló SZTFH rendelet mellékletében található az a kérdéssor, amely a beszállítói vagy ellátási lánc átvilágítására szolgál, és amely kérdéssor alkalmazása nélkül megfelelő tartalmú ESG beszámoló nem készíthető el.
A mellékletben egy átfogó kérdéssorozatot található, amelyen belül az egyes kérdések az ESG mindhárom területére (környezetvédelem, társadalom, illetve a vállalatirányítás) kiterjednek. A közvetlen szállítók átvilágítását az SZTFH rendelet azzal is támogatja, hogy a megválaszolandó kérdések a szállítók méretéhez, földrajzi elhelyezkedéséhez és a megválaszolandó témakörökhöz igazodva csoportosíthatóak. Az SZTFH tervei között szerepel egy ESG kalkulátor biztosítása is, amely segítséget nyújthat a kérdőív numerikus adatainak kiszámolásában.
Az ESG beszámoló formai követelményei
Az ESG beszámolóhoz kapcsolódó jogszabályok nemcsak a beszámoló tartalmát írják elő részletesen, hanem konkrét útmutatást adnak, és minimumkövetelményeket is támasztanak az ESG beszámoló formája tekintetében.
Ilyen formai kritérium például, hogy a beszámoló szöveges részét szabványos A4 lapméretben, gépileg olvasható PDF kiterjesztéssel, míg a kötelező mellékletként szereplő kérdőívet XLSX formátumban kell elkészíteni.
Az ESG beszámoló szerkezeti struktúrájának, fejezeteinek is vannak kötelező elemei, mint például a fedlap, a tartalomjegyzék, a „Vállalkozás ESG szempontú bemutatása”, a „Környezeti kockázatok azonosítása és kezelése”, vagy a dokumentum lezárása képen a „Kockázatkezelési rendszer és a jelentéstétel újraértékelésének lehetséges irányai, eredményei, kitűzött célok” című fejezetek.
Mikor kell benyújtani az ESG beszámolót? Határidők és átmeneti rendelkezések
Az ESG törvény által kötelezett vállalkozásoknak az üzleti év zárását követően fél éven belül kell a tanúsított ESG beszámolót benyújtaniuk, és a benyújtott beszámolót közzé tenniük a honlapjukon. Az ESG beszámolót a SZTFH felé kell benyújtani.
A jogszabály átmeneti, könnyítő rendelkezést is tartalmaz, amely szerint az érintett, közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozások esetében a 2024-es üzleti évre vonatkozó, illetve a következő kategóriába tartozó, érintett nagyvállalkozások esetében a 2025-ös üzleti évre vonatkozó ESG beszámolóikat csak előauditáltatni kell, és még nem kell azokat tanúsíttatni, tovább sem maguk az ESG beszámolók, sem az előaudit eredmények nem lesznek nyilvánosak, és nem kerülnek közzétételre ezekre az évekre vonatkozóan.
Gyakran ismételt kérdések az ESG beszámoló kapcsán
1. Mi az ESG beszámoló?
Az ESG beszámoló a vállalkozások fenntarthatósági tevékenységeit bemutató dokumentum, amely az ESG törvény előírásai alapján készül el, és az SZTFH rendeletben meghatározott részletszabályok szerint kerül összeállításra.
2. Milyen vállalkozásoknak kötelező az ESG beszámoló elkészítése?
Az ESG törvény által meghatározott vállalkozásoknak, amelyek közé jellemzően a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatok és más kötelezett szervezetek tartoznak.
3. Milyen határidővel kell benyújtani az ESG beszámolót?
Az ESG beszámolót az üzleti év zárását követően fél éven belül kell benyújtani az SZTFH felé, és közzé kell tenni a vállalkozás honlapján.
4. Mik az ESG átvilágítás főbb kritériumai?
Az ESG átvilágítás kritériumai közé tartozik a dokumentált kockázatkezelési rendszer létrehozása, a társadalmi és környezeti hatások elemzése, valamint a vállalatirányítási tényezők vizsgálata.
5. Mi a különbség az ESG beszámoló és a fenntarthatósági jelentés között?
Az ESG beszámoló specifikusabb, az ESG törvény és rendeletek által meghatározott keretek között készül, míg a fenntarthatósági jelentés általában szélesebb körben tárgyalja a vállalkozás fenntarthatósági stratégiáját és tevékenységeit.
6. Mik a formai követelmények az ESG beszámolóhoz?
Az ESG beszámoló szöveges részét PDF formátumban, míg a mellékleteket, például a kérdőívet XLSX formátumban kell benyújtani. A beszámolónak tartalmaznia kell kötelező elemeket, mint például a „Vállalkozás ESG szempontú bemutatása” fejezet.
7. Mit tartalmaz a beszállítói lánc ESG átvilágítása?
A beszállítói lánc ESG átvilágítása az SZTFH rendelet mellékletében található kérdőív alapján történik, amely az ESG mindhárom területére (környezetvédelem, társadalom, vállalatirányítás) kiterjed.
