Közeleg az első EPR-bevallási kötelezettség – még mindig vannak nyitott kérdések
A gazdálkodók széles rétegét érinti a 2023-ban bevezetett új hulladékgazdálkodási, azon belül is az EPR (Kiterjesztett gyártói felelősség) rendszer bevezetése. Egymásra épülő határidők követték és követik egymást, melynek utolsó állomása lesz október 20-án, a harmadik negyedévet követő EPR adatszolgáltatás teljesítése az OKIR felület alkalmazásával. Ezt követően kapják meg a társaságok a MOHU-tól az adatszolgáltatás alapján kalkulált EPR díjat.
Adótanácsadói tapasztalatom szerint a gazdálkodók egy jelentős része nem készült fel, vagy nem teljesen készült fel arra, hogy minden az EPR-rel kapcsolatos kötelezettséget el tudjon végezni. Van, aki még az EPR érintettségével sincs tisztában, de van olyan, aki a EPR- regisztrációk hálójában akadt el, és van olyan aki a Kiterjesztett gyártói felelősség nyilvántartás kialakításával, a termékek kódolásával, a vállalati rendszerekből kinyerhető adatok elemzésével küzd.
Nehéz megjósolni azt, hogy az EPR díjfizetéssel érintettek hány százaléka lesz az, aki az első EPR adatszolgáltatást teljesíteni tudja, és ebből hány százalék lesz az, aki hiba nélkül teszi ezt meg. Potyautasok biztosan lesznek, de sokan szándékuk ellenére válnak azzá, mert nem sikerült megküzdeniük a feladattal.
Nem könnyíti meg a jogalkotó az EPR kötelezettségekkel küszködő gazdálkodók életét, ugyanis általában elmondható, hogy rövid idő állt rendelkezésre ahhoz, hogy egy teljesen új EPR rendszert a gazdálkodók megtanuljanak, arra felkészüljenek. Csak nehezíti az amúgy sem könnyű pályát, hogy rengeteg a bizonytalanság a jogszabály értelmezésében, és ugyan a jogalkotó, valamint a MOHU is igyekszik a kérdésekre válaszolni, nem könnyű még tanácsadóként sem felkészülni és főleg felkészíteni társaságokat erre a feladatra.
Változik a KVDT Környezetvédelmi termékdíj nyilvántartás és bevallás rendszere is
Az már csak hab a tortán, hogy az EPR-díj mellett, a Környezetvédelmi termékdíj kötelezettség is megmarad, annak ellenére, hogy a két kötelezettségben nagyon sok az olyan termékáram, amely megegyezik.
A jogalkotó ugyanakkor megoldotta azt, hogy egy termékáram után csak egy fizetési kötelezettséget kell teljesíteni, elkerülve így a kettős díjfizetés terhét.
Amikor azt hinnénk, hogy már készen vagyunk az EPR adatok nyilvántartásával, és az adatszolgáltatással, akkor szembesülhetünk azzal, hogy a termékdíj nyilvántartásunk sem maradhat érintetlenül, ugyanis csak akkor tudunk mind termékdíj, mind EPR bevallást tenni, ha tisztában vagyunk azzal, hogy melyik termék után fogunk EPR díjat fizetni és erre tekintettel termékdíjat nem.
A jogalkotó kevesebb mint egy hónappal a termékdíj bevallás benyújtása előtt útmutatót adott ki a környezetvédelmi termékdíj bevallás változásairól.
A jövőben a termékdíj bevallás során figyelemmel kell lenni arra, hogy amennyiben egy termékdíjas termék után EPR díj fizetési is történik, akkor ott más díjtételt kell alkalmazni, amely alapvetően 0 Ft lesz.
Fentiekből egyértelműen adódik, hogy a termékdíj és az EPR kötelezettségek kezelése elválaszthatatlan egymástól.
Az EPR-díj vs KVDT díj: dupla adminisztrációs és díjfizetési kötelezettség, eltérő hatóság
Érdemes áttekinteni, hogy kevesebb mint 30 nappal az EPR adatszolgáltatás, valamint a termékdíj bevallás benyújtása előtt hol is tartunk!
Fontos előrebocsátani, - ugyanis sokan félreértelmezik a szabályokat – hogy az EPR kötelezettség megjelenésével a termékdíj kötelezettség nem tűnt el, az továbbra is élő kötelezettség a gazdálkodók életében.
Önmagában az, hogy egy termékáram esetében érintettek vagyunk EPR díjfizetéssel nem jelenti azt, hogy a termékdíjjal nem kell foglalkoznunk, éppen ellenkezőleg a korábbi kötelezettségek megmaradnak, csak a termékdíj bevallásában figyelembe kell venni, hogy arra a termékre EPR díjat fizettünk.
A két kötelezettség párhuzamosan él egymás mellett, de az EPR a hulladékgazdálkodás területére tartozó kötelezettség, míg a termékdíj az adóhatóság kompetenciája.
A gazdálkodóknak ugyanakkor mindkét kötelezettség vonatkozásában nyilvántartást kell vezetni és adatokat kell szolgáltatni. Gyakorlati tapasztalatok szerint a két kötelezettség olyan szinten kapcsolódik egymáshoz, hogy érdemes a két kötelezettséggel érintett termékekről egy egységes nyilvántartást vezetni.
Amennyiben érintettek vagyunk EPR-kötelezettséggel, akkor a MOHU-nál regisztrációs kötelezettségünk van, egyrészt mint EPR kötelezett, másrészt mint intézményi hulladék bírtokos, amennyiben ennek minősülünk.
A EPR-regisztráció mellett az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóságnál nyilvántartásba vételt kell kezdeményeznünk az erre rendszeresített OKIR rendszeren keresztül. Fontos, hogy ezt akkor tudjuk csak megtenni, ha rendelkezünk KÜJ azonosító számmal.
Az EPR és termékdíj kötelezettségek teljesítésének alappilére, hogy a jogszabálynak megfelelő tartalmú nyilvántartással rendelkezzünk, melyből a bevallást készítjük, valamint egy ellenőrzés során bizonyítani tudjuk az általunk tett bevallás alapját.
Környezetvédelmi termékdíjban továbbra is a NAV-val fogunk kommunikálni a jól bevált régi csatornákon, ugyanakkor EPR vonatkozásában, az Országos Hulladékgazdálkodási Hatósággal, mely feladatokat jelenleg a Pest Megyei Vármegye látja el, valamint a MOHU-val mint koncesszorral.
A termékdíjat a NAV felé kell fizetni – feltéve ha van mit – az EPR díjat azonban számla ellenében a MOHU felé kell teljesíteni. A kötelezettségek ellenőrzését is alapvetően ezek a hatóságok fogják végrehajtani.
EPR díj: milyen szankciók várhatók?
Tanácsadói tapasztalatok szerint sokkal összetettebb kötelezettség az EPR és a kapcsolódó hulladékkezelés, mint a termékdíjrendszer. Több körülmény is azt támasztja alá, hogy szakember igénybevétele nélkül nem biztos, hogy sikerül eleget tenni maradéktalanul a kötelezettségeknek. Az EPR-tanácsadói segítség nem csak most az induláskor indokolt, ugyanis a szabályozás bevezetése óta alig telt el olyan hónap, hogy valamilyen az EPR-rel összefüggésbe hozható szabály ne változott volna. Egy erre szakosodott tanácsadó nem csak a nyilvántartás kialakításában, vezetésében és az adatszolgáltatásban tud segítséget nyújtani, hanem az alkalmazandó jogi héttér naprakész ismeretében is.
EPR SZAKÉRTŐ SEGÍTSÉGÉT KÉREM!
Jelenleg nincs arra vonatkozóan semmilyen hiteles információ, hogy a kötelezettséget nem, vagy hibásan teljesítőkkel egy darabig elnéző lenne a hatóság, azaz nincs tudomásunk bármilyen moratórium létezéséről. Ugyanakkor nem hiszem, hogy az ellenőrző hatóságok tevékenységüket a szankciók alkalmazásával kezdik. Ezt az is alátámasztja, hogy az EPR- regisztrációra rendelkezésre álló határidő leteltét követően is rugalmasan regisztrálhatnak a társaságok, és úgy tűnik a hatóságok célja is inkább a minél több regisztrált számának elérése, a szankciók alkalmazása helyett.
Mindenesetre fontos tisztában lenni vele, hogy a jogszabály komoly szankciók alkalmazását teszi lehetővé azokkal szemben, akik nem teljesítik az EPR kötelezettségeket. Végső esetben még akár az érintett termék forgalmazásának korlátozására is sor kerülhet!
