Bizalmi vagyonkezelés (BVK) és típusai
A bizalmi vagyonkezelés az angolszász jogterületen több évszázados múltra visszatekintő jogintézmény, Magyarországon 2014-től elérhető, mint a családi vagyontervezés, a generációváltás, generációs vagyonátruházás egyik kiváló eszköze. Hazánkban a vagyonkezelőkre vonatkozó speciális előírásokat a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény szabályozza.
A vagyonkezelő személye alapján megkülönböztethetünk üzletszerű és nem üzletszerű (eseti) bizalmi vagyonkezelést (BVK)
Üzletszerű bizalmi vagyonkezelési jogviszony jön létre, ha vagyonrendelőként egy vagyonkezelésre szakosodott professzionális szolgáltatóval (bizalmi vagyonkezelő vállalkozással) kötünk bizalmi vagyonkezelési („BVK”) szerződést.
Megbízhatunk ugyanakkor a vagyonkezeléssel egy közeli családtagot, barátot vagy akár saját magunkat, illetve egy általunk alapított céget is: ilyenkor a legtöbb esetben családi vagyonkezelésről van szó, ahol a vagyonkezelés eseti jellegét az adja, hogy a vagyonkezelő összesen egy bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján látja el vagyonkezelési tevékenységét.
Önmagában az a tény, hogy a BVK szerződést több vagyonrendelő köti, nem jelent üzletszerűséget, ha a közöttük fennálló jogi, családi kapcsolat miatt indokolható, hogy egy BVK szerződést kötnek.
Üzletszerű bizalmi vagyonkezelés – a bizalmi vagyonkezelő (BVK) vállalkozások jellemzői
Üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet MNB engedély birtokában kft., zrt., EGT államban székhellyel rendelkező vállalkozás magyarországi fióktelepe és ügyvédi iroda végezet. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás létrehozatalának, működtetésének jogszabályban rögzített személyi, tárgyi és szervezeti feltételei vannak, a legfontosabbakat említve például:
- legalább 70 mFt saját tőkével kell rendelkezni (a működés során folyamatosan),
- a vállalkozás köteles a tevékenysége körében okozott károk, sérelemdíjak megtérítésére a kezelt vagyonok összértékével arányos, az általa kezelt vagyonok összértéke legalább 20%-ának (de min. 70 mFt forint max. 1,5 mrdFt) megfelelő összegű pénzügyi biztosíték létrehozására szerződést kötni, és azt bizalmi vagyonkezelői tevékenységének tartama alatt fenntartani (amellyel összefüggésben az üzletszerűen eljáró vagyonkezelők jellemzően a felelősségüket a BVK szerződésben is korlátozni szokták),
- a vállalkozás vezető állású személyére, tagjára, munkavállalóira egyéb előírások is vonatkoznak (büntetlen előélet, jó üzleti hírnév, összeférhetetlenség),
- a szakmaiság biztosítása érdekében a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles legalább egy közgazdászt, egy szakvizsgával rendelkező jogászt továbbá egy fő független könyvvizsgálót foglalkoztatni,
- a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles honlapot fenntartani és azon közzétenni létesítő okiratát, cégjegyzékszámát, adószámát, szervezeti és működési szabályzatát, számviteli beszámolóját és közvetett és közvetlen tulajdonosainak névsorát, a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások nyilvántartásában nyilvántartási számát.
Az MNB közhiteles nyilvántartást vezet a bizalmi vagyonkezelő (BVK) vállalkozásokról és felügyeleti tevékenysége körében ellenőrzi a regisztrációhoz előírt feltételek folyamatos meglétét. Az üzletszerű bizalmi vagyonkezelő vállalkozás korlátlan számú bizalmi vagyonkezelési szerződést köthet egymástól független vagyonrendelőkkel, és a létrejött kezelt vagyonokat egymástól elkülönülten kezeli. A szerződéskötést követően a jogviszonyok MNB-hez történő bejelentésére nincs szükség.
Bizalmi Vagyonkezeléssel kapcsolatos kérdésem van
Nem üzletszerű (családi) bizalmi vagyonkezelés
A nem üzletszerű BVK-k esetében nem a vagyonkezelőkről, hanem a BVK jogviszonyokról vezet nyilvántartást az MNB,
így az eseti, nem üzletszerű vagyonkezelővel kötött BVK szerződést - és annak a hatósági bizonyítványt érintő módosításait – minden esetben be kell jelenteni az MNB-hez (a jogviszony fennállásáról hatósági bizonyítványt állít ki az MNB). Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy az MNB kizárólag a bejelentést és annak mellékleteit vizsgálja.
Ha azok jogszabályszerűek és hiánytalanok, és megállapítható, hogy a bejelentett szerződés érvényesen létrejött és a bizalmi vagyonkezelő nem üzletszerűen jár el, a bizalmi vagyonkezelési szerződéssel összefüggő adatokat a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásába bejegyzi.
A nem üzletszerűen eljáró magánszemély bizalmi vagyonkezelővel szemben is feltétel a büntetlen előélet, amelyet erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolnia a vagyonkezelőnek (gazdálkodó szervezet vagyonkezelő esetén a vezető állású személyek, természetes személy tagok, illetve tényleges tulajdonosok vonatkozásában).
A vagyonkezelő gazdasági társaságok esetében pedig fontos előírás, hogy a társaság tagja, kapcsolt vállalkozása, vezető állású személye és ezek hozzátartozója sem végezhet bizalmi vagyonkezelési tevékenységet, ezzel biztosított az üzletszerűség kizárása. Így gondos tervezést igényel, ha egy családon belül, például testvérek szeretnének több vagyonkezelési jogviszonyt létrehozni.
A törvényi előírások érvényesülése érdekében a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő által kötött bizalmi vagyonkezelési szerződést közjegyzői okiratba vagy ügyvéd, kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, melynek során a közjegyző, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos köteles megbizonyosodni a törvényi feltételek teljesüléséről.
Kinek éri meg a Bizalmi Vagyonkezelés? Olvassa el korábbi blogbejegyzésünket!
Üzletszerű és nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés - melyiket válasszam?
Egy bizalmi vagyonkezelési struktúra kialakításánál az alábbi tényezőket is érdemes mérlegelni: szakértelem, tulajdonosi kontroll kérdése és költségek
Szakértelem és tulajdonosi kontroll kérdése
Jogi értelemben a két típusú BVK jogviszony között nincs különbség, ezért érdemes átgondolni, hogy rendelkezünk-e egy vagy több olyan bizalmassal, aki a vagyon kezeléséhez szükséges kompetenciákkal bír és akit szívesen bíznánk meg vagyonunk kezelésével. Természetesen több személy, családtag együttesen is kijelölhető vagyonkezelőnek, akik a szükséges döntéseket közösen hozzák meg.
Ezen struktúrát érdemes egy gazdasági szervezet vagyonkezelő keretében megvalósítani, mert gyakorlati szempontból különös nehézségeket okozhat, ha több magánszemély vagyonkezelő kerül kijelölésre (elegendő csak a bankszámla feletti rendelkezési jogra gondolni).
Amennyiben a szakértelem megvan a kiszemelt vagyonkezelőnél, azonban a kijelölést nem előzi meg egy hosszú ideje fennálló bizalmi kapcsolat, úgy a vagyonkezelés felügyeletére úgynevezett protektor is kijelölhető, aki ellenőrzi, hogy a vagyonkezelő valóban a BVK szerződés keretei között, a kedvezményezettek érdekeit szem előtt tartva gyakorolja-e a tulajdonosi jogokat. Alkalmas személy(ek) hiányában érdemes lehet elgondolkodni egy bizalmi vagyonkezelő vállalkozás megbízásáról, természetesen ez utóbbi esetben is kijelölhető protektor.
Mindkét esetben alapvetés, hogy a vagyonkezelő a BVK szerződésben foglaltak szerint köteles és jogosult kezelni a vagyont. A vagyonkezelő lesz ugyanis a tulajdonosi jogok gyakorlója a vagyonrendelés révén átadott vagyonelemek (értékpapír, pénz, ingatlan, társasági részesedés stb.) tekintetében.
Tapasztalataink szerint a tulajdonjog átszállásával könnyebben barátkoznak meg az ügyfelek, ha az „új tulajdonos” egy családtag vagy egy családi cég, így pl. a vagyonkezelő diszkrecionális hatáskörébe utalt vagyonkiadás kapcsán nem egy idegent kell megkeresni az erre vonatkozó kéréssel.
Ugyanakkor, alkalmas utód hiányában, vagy családon belüli feloldhatatlan konfliktus esetén az üzletszerű bizalmi vagyonkezelő választása lehet az észszerű választás. Ennek hátránya lehet, a vagyonkezelő az adott társaság működése kapcsán nem feltétlen rendelkezik olyan iparági tapasztalattal, amely a működés napi szintű menedzselését lehetővé tenné, miközben egy aktívan működő cégvagyon esetében a tagi/részvényesi jogokat gyakorolja (tehát pl. a vezető tisztségviselők kijelölésével, az eredmény felhasználására vonatkozó döntéseivel, legfőbb szerv hatáskörébe utalt egyéb döntésekkel alapjaiban határozza meg a kezelt vagyon részét képező cég működését).
Ki a tényleges tulajdonos
Ami a tulajdonosi kört illeti, míg egy nem üzletszerűen eljáró vagyonkezelőnél, főleg, ha az családtag, viszonylag könnyen lehet arra következtetni, hogy ki(k)nek az érdekében működik a struktúra, egy üzletszerű vagyonkezelő esetében nehezebb beazonosítani a struktúra mögötti lehetséges kedvezményezetteket pusztán a nyilvános adatok alapján (bár cég vagyonkezelésbe adásakor a korábbi vagyonrendelők személye egy cégtörténet segítségével megismerhető).
Ezzel összefüggésben kiemelendő, hogy a pénzmosás elleni rendelkezések szerint a BVK-k esetében tényleges tulajdonosnak minősül a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezett is, illetve amennyiben ezek valamelyike nem természetes személy, akkor annak tényleges tulajdonosa is (továbbá az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol).
Ez azt is jelenti, hogy az üzletszerű vagyonkezelő társaság tényleges tulajdonosa is tényleges tulajdonosnak minősül valamennyi általa kezelt vagyon vonatkozásában. Ez utóbbi rendelkezés bizonyos esetekben nehézséget is okozhat, hiszen pl. egy finanszírozási, közbeszerzési vagy pályázati struktúrában akár a tényleges tulajdonos számára is előírhatnak olyan kötelezettséget, amelyet az üzletszerű vagyonkezelő mögött álló természetes személy vélhetően nem kívánna vállalni.
A BVK költségei
Ami a struktúra működését illeti, üzletszerű vagyonkezelő megbízása esetén a vagyonrendelőket várhatóan magasabb vagyonkezelési díj terheli, cserébe vagyonkezelésre szakosodott szakemberek intézik a vagyon gyarapítását (és elképzelhető, hogy a kezelt vagyon könyvelését, jogi szolgáltatásokat és egyéb kiegészítő szolgáltatásokat is magánál, vagy közreműködőinél kívánja tartani az üzletszerűen eljáró vagyonkezelő).
Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy a kisebb fenntartási költséggel járó eseti vagyonkezelés nem jelenti azt, hogy kevésbé professzionális lenne a vagyonkezelés módja, hiszen a kijelölt vagyonkezelő is jogosult igénybe venni a hozzáértő piaci szereplők (befektetési és tranzakciós tanácsadók, alapkezelők stb.) szolgáltatásait a vagyon optimális kezelése érdekében, amely akár egy diverzifikáltabb portfolió kialakítását is elősegítheti.
Üzletszerű és nem üzletszerű BVK – van átjárás
Végül fontosnak tartjuk kiemelni, hogy van átjárás a két típus között: egy korábban üzletszerűen eljáró vagyonkezelő leváltásával van lehetőség a vagyonkezelés családi körbe utalására. Fordított esetben, a bizalmunkat élvező vagyonkezelő kiesése esetére rendelkezhet úgy a BVK szerződés, hogy ekkor egy üzletszerűen eljáró vagyonkezelőt kell kijelölni (akár az üzletszerű vagyonkezelők megversenyeztetését követően).
