Személyi jövedelemadó – vészhelyzeti intézkedések törvényi szinten
A tervek szerint már 2023-ban életbe lépő SZJA-változások
- 2023. augusztus 1-jétől törvényi szintre emelkedne az a veszélyhelyzeti kormányrendelet alapján már alkalmazandó szabály, mely szerint, aki tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személyről gondoskodik, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66.670 forinttal növelt összegben veheti igénybe a családi adókedvezményt. Ez havonta adóban kedvezményezett eltartottanként plusz 10.000 forintot jelent.
- A 30 év alatti anyák kedvezményét szintén törvényi szintre emelnék 2023. augusztus 1-jétől, annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet végét követően is alkalmazni lehessen. A 30 év alatti anyák kedvezményére az a fiatal anya jogosult, aki a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére, vagy magzatra tekintettel az Szja tv. szerinti családi kedvezményre jogosult. Az anya a jogosultsági hónapokban mentesül az SZJA megfizetése alól a törvényben tételesen felsorolt, az összevont adóalapba tartozó jövedelmei tekintetében. A kedvezmény legfeljebb a tárgyévet megelőző év július hónapjára a KSH által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset mértékéig érvényesíthető. Ez 2023-ban havi 499.952 forint.
- A törvény kihirdetését követő 30. napon lépne életbe az a rendelkezés, amely egyértelművé tenné azt a jogalkotói szándékot, hogy kriptoügyletekből származó ügyleti veszteség, akkor is elszámolható legyen, ha a tárgyévben a magánszemélynek kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből nem származott bevétele. Amennyiben az SZJA bevallásban az adókiegyenlítésre vonatkozó rész megfelelően ki van töltve, a következő két adóévben a kriptoügyetekből származó nyereség csökkenthető a veszteség összegével. Kriptoeszközöket érintően még annyi változás történne, hogy a kettős adóztatás elkerülése érdekében a kritoeszköz megszerzésére fordított kiadásként lehetne figyelembe venni azt az összeget, amely a kriptoeszköz megszerzésekor az Szja törvény szerint jövedelemnek minősült (például ha valaki kriptoeszköz formájában kapott osztalékot).
- 2023. augusztus 1-jétől az Szja törvényben rögzítésre kerülne, hogy munkába járás címén kilométerenként 30 forint költségtérítést kaphat adómentesen a munkavállaló.
- 2023. augusztus 1-jétől kiegészülne a 80%-os költséghányadra jogosult átalányadózó egyéni vállalkozók köre a személygépjármű-vezető képzés tevékenységgel (TESZOR’08 85.53.11).
Tervezett SZJA változások 2024-től
- 2024. január 1-jétől amennyiben egy magánszemély több önkéntes kölcsönös pénztár tagja, akkor az adóbevallási tervezetben az adóvisszatérítésről szóló nyilatkozatban a megelőző évben tett nyilatkozat alapján tünteti fel a NAV a kedvezményezett pénztárat. Fontos, hogy amennyiben valaki ettől eltérő számlára kérné vissza a befizetett tagdíj 20%-át, akkor azt az éves bevallásban annak megfelelően módosítsa.
- A törvényjavaslat alapján, 2024. január 1-jétől egyéb jövedelemként adózna a társas vállalkozás jogutód nélküli törlését követően lefolytatott vagyonrendezési eljárás során, a volt tagnak a társaság vagyonából a vagyonfelosztási javaslat alapján pénzben vagy nem pénzben juttatott bevétel.
- A törvényjavaslattal 2024. január 1-jétől lehetővé kívánják tenni, hogy a tevékenységüket szüneteltető egyéni vállalkozók a szünetelés ideje alatt befolyt bevételeknek és felmerült kiadásokat az év közbeni, általános szabályok szerint vehessék figyelembe. Ennek érdekében törvényben rögzítenék, hogy a szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt bevétel, illetve igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdését megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek, illetve vállalkozói költségnek minősül.
- A törvényjavaslat szerint az őstermelői tevékenység keretében hasznosított kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevétel bizonyos feltételek megléte esetén is ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemnek minősülne.
Adótanácsadó segítségét kérem!
Bizalmi Vagyonkezelés alapján kezelt vagyon
A tervezet szerint a vagyonrendelő magánszemélynél és a magánalapítvány részére vagyont átengedő személynél értékesítésből származó bevétel keletkezik, ha a vagyonelemet a vagyonrendelésekor/átengedésekor felértékelik, vagyis az átadott vagyonelemek aktuális piaci értékét tüntetik fel (annak szerzési értéke helyett).
A jövedelmet az általános szabályok szerint kell megállapítani: értékesítésből származó bevételnek az átadott, tulajdonba adott vagyonelemnek azt az értékét kell figyelembe venni, amelyen az átvevő (a kezelt vagyon vagy a magánalapítvány) számviteli nyilvántartásba vette, azzal, hogy magánszemély bevételét csökkenti a vagyonelem megszerzésére fordított érték. A vagyonrendelés/vagyonátadás tárgyától függően keletkezhet ingatlanértékesítésből származó jövedelem, ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem vagy árfolyamnyereségből származó jövedelem. Az adót a magánszemély éves szja-bevallásában kell bevallani és a benyújtási határidőig megfizetni.
Nem változik azonban az, hogy a bizalmi vagyonkezelés vagy a magánalapítvány kedvezményezettjénél adómentes a vagyonkiadás során megszerzett vagyoni érték, ha annak forrása a kezelt/alapítványi vagyon tőkéje (feltéve, hogy a kedvezményezetti jogállást a magánszemély nem dolog átruházása, szolgáltatás nyújtása ellenértékeként szerezte). Változatlanul az osztalékjövedelemre vonatkozó szabályok szerint adózik ugyanakkor a kedvezményezett, ha a kezelt/alapítványi vagyon hozama terhére részesül kifizetésben. Nincs változás abban sem, hogy a tartós befektetési számlán elért hozam adómentes a kedvezményezett magánszemélynél.
Amennyiben nem történik felértékelés, a vagyonrendelőnél, juttatónál továbbra sem keletkezik jövedelem a vagyonrendeléskor / a vagyon átengedésekor. Ez azt jelenti viszont, hogy később, a vagyonelem (vagy a kezelt vagyonból történő értékesítés esetén a hozam) kiadásakor a kedvezményezettnél nagyobb lesz az adóalap az osztalékjövedelem meghatározásakor, mert adómentes tőkeként csak a vagyonrendeléskori/átengedéskori (kisebb) érték vehető figyelembe.
Amennyiben a vagyonkiadás természetben történik, a kedvezményezett szerzési értékként azt az értéket veheti figyelembe, amelyen a vagyoni érték a kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon számviteli nyilvántartásában a vagyonkiadáskor értékhelyesbítés nélkül szerepel, nem pénzben juttatott osztalék esetén a vagyoni érték megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értéket lehet figyelembe venni.
A tervezet tisztázza azt is, hogy a BVK-ba, magánalapítványi vagyonba tartozó vagyonelem (pl. gépjármű, hajó, ingatlan) ingyenes használatára tekintettel a magánszemélynek adómentes bevétele keletkezik, ugyanakkor személyi jövedelemadó-köteles az e juttatással összefüggő – a kezelt vagyont, a magánalapítványi vagyont terhelő – költség, ráfordítás. A jövedelem utáni adót a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon vagy az alapítványi vagyon terhére kell elszámolni, és a költség, ráfordítás elszámolása időpontja hónapja kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni.
Még több infó a bizalmi vagyonkezelésrőL
Társadalombiztosítási járulék, szociális hozzájárulási adó
- A javaslat szerint 2023. augusztus 1-jétől rögzítésre kerülne, hogy a kifizetőtől származó egyéb jövedelem esetén a kifizetőnek kell a szociális hozzájárulási adót havonta megállapítania, bevallania és megfizetnie azzal, hogy a magánszemély köteles megfizetni a szociális hozzájárulási adót, ha a SZJA-előleg megállapítása nem a kifizető kötelezettsége.
- 2023. november 1-jén életbe lépő rendelkezés alapján nem tekintendők munkaerő piacra lépőnek a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott vendégmunkások, és így a munkaerőpiacra lépők szocho adókedvezménye sem érvényesíthető utánuk.
- Jelenleg nem terheli szocho fizetési kötelezettség a Tbj. szerint külföldinek minősülő személy által szerzett egyes jövedelmeket, úgymint a vállalkozásból kivont jövedelmet, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, osztalékot, vállalkozói osztalékalapot, árfolyamnyereségből származó jövedelmet, az Szja tv. szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelmet, és béren kívüli juttatás vagy egyes meghatározott juttatás címén megszerzett jövedelmet. A javaslat értelmében a Tbj. szerinti külföldieket megillető szocho-mentességi szabályt nem lehetne alkalmazni a külföldi vendégmunkásokra.
- 2023. augusztus 1-jétől egységesíti kívánják a szakirányú oktatásban való részvételhez kapcsolódóan igénybe vehető szakirányú oktatás és duális képzés szakképzési hozzájárulás alóli adókedvezmény szabályait és összekapcsolnák a ténylegesen végzett ilyen tevékenységgel. A módosítás alapján az adókedvezmény arányosítva lenne igénybe vehető. Az adókedvezmény megállapításához az arányosított önköltség egy munkanapra vetített mértékét kellene a tárgyhónap munkanapjainak számával (a törvényben meghatározott munkanapok kivételével) és az azokon a szakirányú oktatásnak a teljes napi munkaidőhöz (vagy fiatalkorú munkavállaló esetén napi 7 órához) viszonyított arányszámával megszorozni. Így elkerülnék, hogy az adókedvezmény a maximális összegben legyen igénybe vehető akkor is, ha a szakirányú oktatás munkanapon belüli mértéke csupán töredéke a teljes napi munkaidőnek (illetve a 7 órának).
- A javaslat értelmében a 2023. december 31-ét követően megkezdett egyéni vállalkozó tevékenységek szüneteltetése esetében a társasalombiztosítási járulék és a szocho mentességi szabály csak abban az esetben lesz alkalmazható, ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét a tárgyhó egészében szünetelteti. A járulékokat és a szocho-t a teljes hónapra meg kell fizetni, amennyiben az egyéni vállalkozó a tevékenységét nem az egész hónapban szünetelteti.
- A módosítási javaslat egyértelművé tenné, hogy egyéni vállalkozó tevékenység szüneteltetése esetén, a szünetelése alatt a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján megszerzett járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak megszerzésére a szünetelés kezdő napját megelőző napon került volna sor.
- A törvényjavaslat egyértelművé tenné, hogy a biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege és az átalányban megállapított jövedelem havi összege különbözetének – ha az pozitív – 15 %-a, de legfeljebb a göngyölítéses módszerrel megállapított havi járulékalap után fizetendő járulék.
- 2023. augusztus 1-jétől megváltozott munkaképességűnek minősülne a fogyatékossági támogatásban, vagy a vakok személyi járadékában részesülő magánszemély is, amennyiben ezt megfelelően igazolni tudja.
Áfa-változások
A javaslatcsomag elfogadása esetén, az általános forgalmiadót is érintené néhány módosítás.
- Bővülnek a jogutódlás esetkörei, így a csoportos adóalanyiságból történő kiválás és az állami feladatátszervezések esetén sem tartozna az Áfa törvény hatálya alá a termékek átadása, szolgáltatások nyújtása, ha a jogszabályi feltételek teljesülnek.
- Könnyítést tartalmaz az adócsomag tervezete a Magyarországon nem, de más EU-tagállamban letelepedett adóalanyok számára. A javaslat szerint a magyarországi ingatlan beszerzéseik kapcsán a levonható áfát visszaigényelhetik a belföldön nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó áfa-visszatéríttetési eljárás (ELEKÁFA) keretében, ha megfelelnek a jogszabályi feltételeknek. Ez a rendelkezés a 2021. december 31-ét követően teljesített beszerzésekre vonatkozik.
- Haladéktalan számlakibocsátási kötelezettség lép életbe azokban az esetekben, amikor a vevő az ellenértéket a számla teljesítéséig maradéktalanul megfizette.
- Azoknak az adózóknak, akinél változik az áfa bevallás gyakorisága, soron kívüli bevallást kell benyújtani a bevallással még le nem fedett időszakról. Ezzel akarja a jogalkotó elkerülni, hogy egymást átfedő időszakról ne kelljen bevallást benyújtani.
- Bevezetésre kerül az e-nyugta, az Áfa törvény meghatározza az ezzel kapcsolatos fogalmakat és felhatalmazást ad a kapcsolódó rendelet megalkotására.
- Uniós jogharmonizáció miatt 2024. január 1-jétől megjelenik az Áfa törvényben a kötelező visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékekre vonatkozó szabályozás: ezen díjak eleve nem tartoznak majd bele a termékértékesítés adóalapjába, szemben a betétdíjas termékekkel, melyeknek visszaváltásakor csökkenthető az adóalap.
Társasági adó
Korlátlan ideig felhasználható lenne az az elhatárolt veszteség mely a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett. Jelenleg érvényes szabályok alapján a még elérhető ilyen veszteséget legkésőbb a 2030. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet érvényesíteni.
A törvénytervezet beemelné a társasági adó törvénybe a jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendeleten alapuló szabályt, miszerint a reorganizációs vagy szerkezetátalakítási eljárás során jogerős bírósági végzésben jóváhagyott reorganizációs terv, illetve szerkezetátalakítási terv alapján elengedett kötelezettségre a csődeljárás vagy felszámolási eljárásban létrejött egyezség során elengedett kötelezettségre vonatkozó veszteségelhatárolási szabályt kell alkalmazni.
Kiegészült, illetve szigorodott a termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság (4.§ 18/b. ) fogalma az olyan termőföldből átminősített ingatlannal, melyet a társaság a mérlegfordulónapot követően szerez meg, majd a társaság tagja a részesedést még ebben az évben értékesíti, kivezeti. Az arányszámot ez esetben az értékesítést, kivezetést megelőző napra vonatkozó főkönyvi nyilvántartásból kell kiszámítani. Az új szabályt hatálybalépését követően értékesített, kivezetett részesedésre kell alkalmazni.
A javaslat alapján üzleti költségnek minősülnek reklámadóról szóló törvény szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költségek, azaz megszűnne a jelenlegi tételes tiltás, mely alapján a 30 millió forintot meghaladó reklám-közzétételi költség bizonyos feltételek esetén nem számolható el a társasági adó alapjánál.
A javaslat a kedvezményezett eszközátruházással kapcsolatban tartalmaz pontosítást, mely a jelenlegi szabályokhoz képest tartalmi változást nem jelentene, csak a számviteli törvény által használt terminológiát emelné át a társasági adó szabályokba. Az adóalap-módosításkor az átruházónak továbbra is a kedvezményezett eszközátruházás eredményét kell figyelembe vennie.
A javaslatcsomag alapján igazolás nélkül elszámolható a Nemzeti Összefogás Számlaszáma javára adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás.
Energiaellátók jövedelemadója
A jelenlegi javaslat törvényi szintre emeli a korábban veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett intézkedést, mely szerint az energiaellátók jövedelemadójának új alanyának minősül az a kőolajterméket értékesítő kereskedő, amely az általa külföldről beszerzett kőolajterméket Magyarországon értékesíti. Ezzel kapcsolatban a javaslat előírja külön nyilvántartás vezetését, melyben a belföldről és a külföldről beszerzett kőolaj termékből származó árbevétel elkülönítetten kerül kimutatásra. Az értékesítés árbevételének a megosztásáról, annak módszeréről külön szabály rendelkezik.
Légitársaságok hozzájárulása
A javaslatcsomag általános indoklása szerint a javaslat címében szereplő közteher eredetileg extraprofit-adóként került bevezetésre be, de az a jövőben – hasonlóan más uniós országok gyakorlatához – zöldadóként marad fenn.
A javaslat szerint a hozzájárulás alanya a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet, amely az utas és poggyászkezelési tevékenységet látja el. A szabályozás célországonként és kibocsátási értékkategóriánkénti tételes adómértéket határoz meg, és ugyancsak előírja, hogy a jövőben a légitársaságok kötelesek lesznek adatokat szolgáltatni a földi kiszolgáló személyzet felé, akit, mint adóalany terhel az adó megállapításának, bevallásának és befizetésének kötelezettsége. A hozzájárulást a légi személyszállítási tevékenységet végző járatok induló, nem tranzit utasai után kell megfizetni.
Helyi iparűzési adó – egyéb adók – illetékek
- Az új adócsomag rendez egy nagy dilemmát is: a jövőben egyértelmű, hogy az innovációs járulékalapot is a szokásos piaci ár alapul vételével kell meghatározni.
- A munkaerő-kölcsönző cégek vonatkozásában az adóalap-megosztás került a figyelem középpontjába: amennyiben az általuk kölcsönzött munkaerő egy településen 1440 órát meghaladóan tevékenykedik, akkor a munkaerő-kölcsönző cégnek is iparűzési adó telephelye lesz ezen a településen.
- A légi személyszállítást végző vállalkozóknak (ha nettó árbevételük legalább 75%-a az adóévben légi személyszállítási szolgáltatásból és azzal együtt nyújtott szolgáltatásokból származik) ugyancsak helyi iparűzési adó telephelye keletkezne azon önkormányzat területén, ahol olyan repülőtér van, ahonnan e vállalkozó járatai indulnak. A javalat tartalmazza a légi személyszállítást végző vállalkozók esetében a nettó árbevétel meghatározásának a szabályait, valamint a külföldre jutó adóalaprészük számításának módját.
- Az egyéni vállalkozókra is vonatkozik egy új rendelkezés; ha a tevékenységük szüneteltetése nem haladja meg egybefüggően a 181 napot, akkor mégsem szűnne meg az adóalanyiságuk, és mentesülnének az adóalanyiság megszűnésével járó adminisztrációs terhektől (záró bevallás beadása, változásbejelentés).
- Az új szabályozás 2023. augusztus 1-jei hatállyal törvényi szintre emelné az extraprofit adókról szóló kormányrendelettel kiterjesztett személyi kört: bevonná a pénzügyi tranzakciós illeték fizetési körbe a külföldi pénzügyi szolgáltatókat is, ha Magyarországon van az ügyfelük (pl. Revolut, Wise),valamint a befektetési szolgáltatókat is az értékpapír-ügyletek vonatkozásában (kivéve Magyar Államkincstár és Magyar Posta). Ezeknek a szolgáltatókra meg kell fizetniük a 0,3% tranzakciós illetéket, valamint eleget kell tenniük a bevallási kötelezettségnek is.
- A jelenlegi javaslatcsomag alapján végleg megszűnik a kifizetői ekho (eddig csak a veszélyhelyzet idejére volt felfüggesztve).
Jövedéki törvény
Legjelentősebb változás jövedéki téren, hogy emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója. Megmarad a szabályozásban, hogy az adó mértékét meghatározza, hogy a kőolaj világpiaci ára miként alakul. Ennek megfelelően amennyiben a kőolaj világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket akkor alacsonyabb adómérték kerül alkalmazásra.
A javaslat szerint alacsony kőolaj ár mellett a benzin adómértéke a korábbi 125.000-Ft-ról 157 550 forint/ezer liter míg a gázolaj a korábbi 120.350 forintról 152.900 forint/ezer liter- mértékre emelkedik. A világpiacon 50 USD/hordó értéket meghaladó kőolaj ár mellett a benzin adója a korábbi 120.000 forintról 152.550 forint/ezer liter míg a gázolaj a korábbi 110.350 forintról 142.900 forint/ezer liter lesz.
A jövedéki igazgatásban alkalmazott kötelező érvényű KN besorolás esetében haladéktalan bejelentési kötelezettséget ír elő a javaslat a jogosult számára amennyiben a termék besorolását érintő változás következik be. Jogosulttá válik az adó- és vámhatóság a korábban általa kiadott kötelező érvényű KN besorolás visszavonására, ha a besorolással érintett jövedéki termék összetételének változása, jogszabályi változás, bírósági ítélet vagy más okból a besorolás nem felel meg a megváltozott körülményeknek.
A jövedéki szabályozást illetően a javaslat fogalommeghatározásokat is pontosít. Ennek megfelelően pontosításra került az alkoholmentesítés fogalma, valamint az alkoholtermék kategóriája és a kisüzemi bortermelő meghatározása.
NETA – Népegészségügyi Termékadó
A népegészségügyi termékadó esetében pontosításra került a szörp fogalma, a korábbiakhoz képest a szabályozás beemeli a szörp kategóriába az édesítőszerből készített szirupokat is, és a jövőben szörpnek minősülnek mindazon készítmények is, melyek ízesítőanyag vagy adalékanyag hozzáadásával készülnek, vagy ezek kombinációját tartalmazzák.
A javaslat táblázatba foglalja a Neta fizetéssel érintett termékek körét és azok adótételét a jobb áttekinthetőség érdekében. A jövőben ez a táblázat a Neta tv. mellékleteként lesz megtalálható.
Vám jogszabályok
A vámigazgatást érintően a javaslat pontosítja a vámigazgatási bírság kiszabásának szabályait. A jövőben nem lehet vámigazgatási bírságot megállapítani az árunyilatkozat-adással, árunyilatkozat adatainak helytállóságával összefüggésben, ha a nyilatkozattevő a közölt vámokat és egyéb terheket is érintő információ alapján kérelmezi a vám-árunyilatkozat módosítását, vagy kérelmezi a vám-árunyilatkozat érvénytelenítését a kiviteli vámeljárásokra vonatkozóan.
Az adózás rendjéről (Art),az adóigazgatási rendtartásról (Air),valamint az adóvégrehajtásról (Avt) szóló jogszabálymódosítási javaslatok
A jelenleg napvilágot látott adótervezet, mind enyhítő, mind szigorító tételeket is tartalmaz az Art, Air és Avt tekintetében. Vegyük először sorra, milyen könnyítések várhatóak a jövőben!
- Nem veszítik el a megbízható adózói minősítésüket a kis összegű – 100 ezer forintot meg nem haladó – végrehajtási eljárásra irányuló megkeresés alapján indult végrehajtás alanyai.
- Típusszerződésekre is kezdeményezhető a feltételes adómegállapítás.
- Enyhülnek a köztartozásmentes adózói bázisban maradás feltételei. Azok az adózók, akinek nincs harmincezer forintot meghaladó köztartozása, valamint nettó ötezer forintot meghaladó adótartozása a jövőben a köztartozásmentes adatbázisban maradnak.
- Az adóteljesítmény számítást átírják, hogy az áfa, tao csoport tagokat ne zárjanak ki megbízható adózók köréből. Ezért az adóteljesítményüket egyedileg nézik.
- Automatikus 6 havi pótlékmentes részletfizetés lehetősége kerül bevezetésre jogi személyeknek is a gépjárműadóra legfeljebb 1 millió forint összegig.
- Csökken a kötelező ellenőrzések esetköre, a jövőben már nem kötelező ellenőrizni a 60 milliárd forintos árbevétel elérése melletti nulla eredményű vagy veszteséges működésű cégeket, ugyanis ezeket a kiemelt adózókat az adóhatóság elvileg visszatérően ellenőrzi.
- Megszűnik egy, a gyakorlatban nem is alkalmazott ismételt ellenőrzési típus, az utóellenőrzés, amikor is a korábbi ellenőrzés végrehajtását vizsgálják.
- A kötelezéssel érintett ingatlan tulajdonosa is kérheti a végrehajtás felfüggesztését, ha a meghatározott cselekmény elvégzésére kötelezett és az ingatlan tulajdonosa nem azonos személy és a kötelezettség elvégzését a tulajdonos reális határidőn belül önként vállalja.
Szigorító rendelkezések:
- Amennyiben az elektronikus ügyintézésre kötelezettek nem rendelkeznek hivatalos elérhetőséggel (cégkapuval),akkor az adószámukat törli az adóhatóság.
- Ha a közigazgatási bíróság az adóhatóságot új eljárásra kötelezi, de a bíróság döntésével szemben perújítást vagy felülvizsgálatot kezdeményeztek, akkor, az adóhatóság addig nem kezdi meg az új eljárást, amíg a bíróság perújítási vagy felülvizsgálati eljárásban hozott döntése nem válik jogerőssé.
- A pénzügyi képviselők elvárt jegyzett tőkéjének mértéke 150 millió forintra emelkedik. A feltételnek a már nyilvántartásba vett pénzügyi képviselőknek 2025. január 1-jével kell megfelelniük.
- A vezető tisztségviselők mögöttes felelősségének megállapítására irányuló perben az adóhatóság kérheti az vezető tisztségviselő biztosíték nyújtására kötelezését. Az erről döntő jogerős végzés a jövőben adóhatósági végrehajtható okiratnak minősül.
- Székhelyszolgáltató végrehajtási eljárásban mulasztási bírsággal sújtható, ha nyilatkozattételét elmulasztja.
Egyértelműsítő rendelkezés
- Devizában végrehajtói számlára nem lehet fizetni.
