Családjogi blogsorozatunkban Dr. Bagi Éva válóperes ügyvédünk a házassági vagyonjogi szerződéssel kapcsolatos további kérdésekre adja meg a választ. Olvassa el házassági vagyonjogi kérdésekkel foglalkozó blogunk első részét is valamint a házassági szerződésről szóló összefoglaló blogunkat is.
1. Vegyes házasságok esetén mi a házassági szerződések szabálya? Melyik ország jogrendje érvényes?
A házassági vagyonjog a házastársak egymás közti (belső),valamint harmadik személyekkel szemben fennálló (külső) vagyoni viszonyait szabályozza a házassági életközösség időtartamára, illetőleg a házasság megszűnésének esetére.
A vagyonjogi szerződés célja– akár házasság, akár élettársi kapcsolat – esetén, hogy kiszámíthatóságot eredményezzen a felek vagyoni viszonyaiban.
Kiemelkedő problémaként jelentkezik, ha eltérő állampolgársággal rendelkező felek házasodnak össze és a házasságkötésük időpontjában még azt sem tudják megjelölni, hogy mely országban (ez lehet akár a saját hazájukon kívül eső 3. ország is) fognak letelepedni, életvitelszerűen tartózkodni. Az államonként eltérő vagyonjogi szabályozás vagyonmegosztás esetén újabb problémákat és kiszámíthatatlanságot eredményez.
A vagyonjogi rendszerekre vonatkozó uniós szabályok viszont jogbiztonságot teremtenek, így a házasfelek hivatalos jogválasztási megállapodásban szabályozhatják, hogy vagyonjogi rendszerükre melyik ország joga legyen irányadó.
Jogválasztási kikötés hiányában vagyonjogi rendszerükre általában a szokásos tartózkodási hely szerinti jog kerül alkalmazásra. Házasságban élők válása esetén a vagyonmegosztást ugyanaz a tagállami bíróság intézi, amely a házasság felbontásának ügyében illetékes. Számtalan esetben foglalkoztak az eljáró bíróságok eltérő állampolgárságú házasfelek vagyonmegosztási ügyeivel, amely házassági vagyonjogi szerződés hiányában még komplikáltabbá teszi a vagyoni igények megítélését.
A házasfeleknek eldöntendő kérdés, hogy mely országban kívánnak életvitelszerűen tartózkodni és célszerű ezen állam jogi előírásai alapján elkészíteniük házassági vagyonjogi szerződésüket. Természetesen a házasságkötés pillanatában, vagy azt megelőzően ennek eldöntése roppant nehéz. A házastársak dönthetnek úgy, hogy vagyonjogi megállapodásukban joghatósági megállapodást kötnek, melyben megjelölik, hogy vagyonjogi rendszerükre, vagyoni igényeik elbírálására mely állam joga lesz az irányadó.
2019. január 29-től a házastársaknak vagy a jövőbeni házastársaknak lehetőségük van kiválasztani a szokásos tartózkodási helyük jogrendjét, vagy pedig az egyik vagy mindkét házastárs állampolgársága szerinti ország jogát a házassági vagyonjogi rend megválasztásakor.
A házassági vagyonjogi rend kiválasztását írásban kell megtenni, keltezéssel és mindkét házastárs aláírásával ellátva. A megállapodás állandó rögzítését lehetővé tevő elektronikus továbbítás ugyanúgy érvényes, mint a választás írásos formában történő rögzítése. Ha a tagállam, amelyben mindkét házastárs szokásos tartózkodási helye van a jogválasztás idején, további formai követelményeket ír elő a házassági vagyonjogi megállapodásokra vonatkozóan, a szigorúbb forma érvényesül. Így például Németországban a házassági vagyonjogra vonatkozó jogrend megválasztása közjegyzői igazolást igényel, míg hazánkban ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban is történhet. Ha mindkét házastárs szokásos tartózkodási helye különböző EU-tagállamokban van, akkor az egyik tagállam alaki követelményeinek való megfelelés elegendő. Ha csak egy házastárs szokásos tartózkodási helye van egy EU-tagállamban, és ez további alaki követelményeket ír elő, akkor ezek a formai követelmények alkalmazandók.
A házassági szerződést a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog vagy a házassági szerződés megfogalmazásának helye szerint állam joga határozza meg. A házassági szerződésnek írásban kell készülnie, keltezéssel kell ellátni és a házastársaknak alá kell azt írniuk, továbbá, ha a két házastárs e házassági szerződés megkötésekor közös szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam joga további alaki feltételeket ír elő a házassági szerződésre vonatkozóan, e feltételeknek is meg kell felelnie. Ugyanezek a megfontolások vonatkoznak a házassági vagyonközösségről szóló megállapodás formájára, mint a jogválasztás formájára. Ezenkívül azonban mindig be kell tartani az alkalmazandó vagyonjogi nyilatkozat formai követelményeit is. Ha például a német vagyonjog alkalmazandó, a házassági szerződéshez mindig közjegyzői igazolás szükséges, míg hazánkban ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati forma is megfelel.
Fontos szabály, hogy a házassági szerződés alakilag érvényes, ha a szerződéskötés helye szerinti alaki kötöttségeknek megfelel.
Ha a szerződés az alkalmazandó jog szerint alaki okból nem érvényes, a bíróság a szerződést érvényesnek tekinti, ha az eljáró bíróság államának vagy annak az államnak a joga szerint érvényes, amelynek a területén kötötték, vagy ahol a célzott joghatásoknak be kell állniuk. Erre tipikus példa, hogy a magyar és angol állampolgár Dániában kötött vagyonjogi szerződése érvényességének nem volt feltétele közjegyzői okiratba foglalása, viszont mivel Németországban volt az utolsó közös tartózkodási helyük, a házasságuk felbontását követően a vagyoni igényeiket német bíróság tárgyalta, ahol viszont a vagyonjogi szerződés érvényességéhez közjegyzői okiratba foglalás szükséges. Az eljáró bíróság viszont akként rendelkezett, hogy amennyiben a szerződéskötés helye, tehát Dániában a vagyonjogi szerződés alakilag érvényesnem minősül, úgy azt el kell fogadni.
2. Ha külföldön él valaki, de a vagyona máshol van, akkor hol kössön házassági szerződést?
A házastársak vagyonjogi igénye elbírálásának helyét, a joghatósági kérdéseket és az alkalmazandó jogot nem a vagyontárgy fellelhetőségi helye fogja meghatározni.
Amennyiben egy magyar és egy német állampolgár Franciaországban található ingatlana vonatkozásában a házasfelek között vagyonjogi vita alakul ki, koránt sem biztos, hogy francia bíróság, francia jog alkalmazásával fog eljárni.
A házasfelek között létrejött házassági vagyonjogi szerződésben meghatározott házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jogrendszer hatálya alá tartozó valamennyi vagyontárgyra alkalmazandó, függetlenül a vagyontárgyak fellelhetőségi helyétől, ekként a felek házassági vagyonjogi szerződése – a rendelkezésük szerint - valamennyi ingó-, és ingatlan vagyon jogi sorsára kiterjed.
3. Váláskor hogyan érvényesíthető automatikusan érvényét veszti a házasági szerződés?
Nagyon egyszerű lenne azt mondani, hogy a házasfelek a vagyon megosztásánál csak előveszik a vagyonjogi szerződést és az alapján minden vita nélkül megosztják a vagyont.
Sajnos a volt házasfelek nem mindig tudják békés úton rendezni a vagyonmegosztást. Ebben az esetben kerül sor bírósági peres eljárásra.
A bíróság a vagyonmegosztási pert bármelyik fél kezdeményezésére lefolytatja. A per keresetlevél benyújtásával indul, melyben fel kell tüntetni a házassági életközösség megszakadásakor meglévő vagyontárgyakról készült vagyonleltárt, illetve határozott kérelmet kell előterjeszteni a keresetet benyújtó fél által elképzelt vagyonmegosztásról. Természetesen hivatkozni kell a házasfelek között korábban létrejött házassági szerződésre és a keresetet benyújtó fél a házassági szerződés rendelkezései alapján fogja elkészíteni a vagyonmérleget és kéri a vagyon megosztását. Figyelemmel kell lenni arra a fontos szabályra, hogy a házassági szerződés a házassági életközösség fennállása alatti időszakra vonatozóan érvényesül. Az életközösség átmenetei megszakadása a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszer folyamatosságát nem érinti.
Az életközösség megszűnésének időpontja sok esetben vitás kérdés, ezért célszerű a házassági szerződésben rögzíteni azokat a feltételeket, melyek alapján a házassági életközösséget maguk a felek minősítik megszűntnek.
Házassági vagyonjogi kérdésem van
4. Mi történik a házassági szerződéssel a házassági szerződést kötött felek egyikének halála esetén?
Ebben az esetben már nem beszélhetünk szokványosan a házasfelek vagyonmegosztásáról, a túlélő házastárs házastársi vagyonjogi igényeinek érvényesítésére a hagyatéki eljárás keretein belül fog sor kerülni. Képzeljük el, hogy a házasság életközösség fennállása alatt szerzett minden vagyonelem az elhunyt házastárs neve alatt lett feltüntetve, vagy ennek ellenkezője: a csődbe ment cégről mindenki úgy tartja, hogy az a felek közös vagyona volt, ekként a hátrahagyott adósság is közös.
A túlélő házastárs a hagyatéki eljárásban a házassági szerződés alapján tudja igazolni, illetve bizonyítani, hogy elhunyt házastársával vagyoni viszonyaikat miként kívánták a jövőre nézve rendezni, az elhunyt házastárs neve alatt szerepeltetett vagyontárgyak közül mely vagyonelemek képezték a különvagyonát, illetve a csődbe ment cég adósságaiért a túlélő házastársat milyen felelősség terheli.
A hagyatéki eljárásban a túlélő házastárs tulajdonát képező vagyont az eljáró közjegyző kivonja a hagyatéki vagyonból, így a hagyatéki eljárás a továbbiakban kizárólag az elhunyt házastárs vagyonára korlátozódik. A hagyatéki vagyon túlélő házastárs használatával összefüggésben nem lehet általánosítani, mivel ebben az esetben már az öröklésjogi szabályok is irányadóak lesznek.
5. Mikor és mitől lehet érvénytelen a házassági szerződés?
A házassági szerződésnek alaki és tartalmi követelményei vannak.
A házassági szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A szerződés módosítására és megszüntetésére az életközösség fennállása alatt van lehetőség, a szerződés létrejöttére vonatkozó szabályok szerint.
Kiemelem, hogy az életközösség megszűnése után már vagyonmegosztás jöhet szóba és nem házassági szerződés. Így a vagyonjogi szerződés érvénytelenségét fogja eredményezni, ha elmarad annak ügyvédi ellenjegyzése, vagy közokiratba foglalása.
Steven Spielberg hiába készített első feleségével Amy Irving-gal mindkettőjük által aláírt házassági szerződést – egy koktélszalvéta hátuljára -, 4 évvel később történt válásuk alkalmával az exneje bejelentette igényét a házasságuk alatt szerzett Spielberg-vagyon felére és végül 100 millió dollárral távozott. Mindezt azért, mert ügyvéd által nem került „hitelesítésre” a házassági szerződésük.
Ugyancsak a szerződés érvénytelenségét eredményezi, ha tartalma jogszabályba ütközik és érvénytelenségét a bíróság megállapítja.
Külön felhívom a figyelmet arra, hogy bár a szerződés a felek egymás közötti viszonyában nem fog érvénytelenséget eredményezni, de a vagyonjogi szerződés harmadik személlyel szemben viszont csak akkor lesz hatályos, ha a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy amennyiben a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott, vagy tudnia kellett.
A szerződés érvényességének nem feltétele a nyilvántartásba történő bejegyzése, de mindenkinek ajánlom, hogy szánjon erre időt.
