A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban Dr. Bagi Éva válóperes ügyvédünk most a házassági vagyonjogi szerződéssel kapcsolatos kérdésekre adja meg a választ.
1. Mi a házassági szerződés szerepe, miért fontos, hogy a házasulandók házassági vagyonjogi szerződést kössenek?
Bár a házasulandók tisztában vannak azzal, hogy „a házasságban minden közös lesz”, de tapasztalatunk szerint a vagyoni viszonyokkal a házasfelek a házasság fennállás alatt nem foglalkoznak, kizárólag az életközösség megszűnését követően fognak feléledni az „enyém-tied-miénk” igények.
Amennyiben a házasfelek között nem jött létre vagyonjogi szerződés, abban az esetben vagyonmegosztás esetén a törvényes vagyonjogi szabályok érvényesülnek, mely egy vélelemre épül: a házasfelek életközösségének megszűnésekor meglévő vagyonból a felek fele-fele arányban részesülnek.
Természetesen ez esetben is beszélhetünk házasságkötés előtt már valamelyik házastárs tulajdonát képező, illetve a házasság fennállása alatt ajándékba kapott, vagy örökölt különvagyonról, de ezt a tényt vagyonmegosztás során annak a félnek kell bizonyítania, aki erre hivatkozni kíván. Ez viszont elejét veszi az akár évekig elhúzódó bírósági peres eljárásnak.
Jogrendszerünk lehetőséget ad arra, hogy a házasfelek házassági szerződéssel eltérjenek a törvényes (fele-fele arányt vélelmező) vagyonjogi szabályoktól, saját akaratuknak megfelelően maguk rendezhetik egymás között vagyonjogi viszonyaikat, és a házasság teljes időtartalmára meg lehet határozni a közös vagyon keletkezésének kizárását, a szerzési arányokat, bármely elszámolási metódust, amelyben a házasfelek megegyeznek.
A házassági szerződés elsődleges célja, hogy válás és vagyonközösség megszüntetése esetén kiszámítható legyen a meglévő vagyon tulajdoni jellegének megállapítása, ezáltal a vagyon megosztására bonyodalmak nélkül kerüljön sor.
Elsősorban azok kötnek vagyonjogi szerződést, akik nem az első kapcsolatukban élnek vagy jelentősebb vagyonnal rendelkeznek.
A házassági szerződésben tudják szabályozni a házasságkötés előtt szerzett vagyon tulajdoni sorsát, illetve elkülöníteni valamelyik fél terheit, kizárhatják az üzleti élet kockázataiból adódó felelősséget, annak másik házasfélre történő áthárítását. A házassági vagyonjogi szerződésben lehetőség kínálkozik a korábbi házasságból származó gyermekek anyagi hátterének biztosítására, befolyásolni lehet a hagyatékba kerülő vagyont és öröklési jogi rendelkezéseket is tartalmazhat.
Gyakran kötnek házassági vagyonjogi szerződést akkor, ha az egyik fél jóval vagyonosabb, mint a házastársa, illetve a vagyonos szülők gyermekei a szülők döntése, kérése alapján, melynek célja a családi vagyon megóvása.
Sok házassági vagyonjogi szerződésben az egyik házasfél vállalkozásának kockázatait telepítik a vállalkozást végző házastársra.
Különösen érdemes megfontolni a házassági szerződés megkötését azoknak, akik jelentős vagyonnal-, illetve jövedelemmel rendelkeznek, akik élettársi kapcsolatból házasodnak, illetve azon újra házasodóknak, akiknek gyermekei vannak.
2. Kiknek ajánlott leginkább házassági szerződést kötni?
Családjogi, válóperes ügyvédként minden házasságkötés előtt álló, főként újra házasodó, illetve házasságban élő ügyfelünknek azt tanácsoljuk, hogy saját és házastársa, meglévő-, illetve alapítandó családja vagyoni biztonságának, a későbbi esetleges vagyonmegosztás kiszámíthatóságának céljából hozzon létre házassági vagyonjogi szerződést.
Tapasztalataink szerint a házassági vagyonjogi szerződések elterjedőben vannak, a házassági szerződések iránti igény főként a jelentős vagyoni különbséggel rendelkező házasulóknál jelentkezik, általában a szülők által megszerzett családi vagyon védelmében, de egyre több esetben a házasfél anyagi felelősségének kizárására is irányul.
Kiemelten ajánljuk olyan ügyfelek számára, akik jelentős vagyonnal-, illetve jövedelemmel rendelkeznek, akik élettársi kapcsolatból házasodnak, illetve azon újra házasodóknak, akiknek gyermekei vannak.
Statisztikai adatokkal igazoltan az előzetes együttélés nélkül kötött házasságok az ezredforduló után visszaszorultak, a házasságot kötők 94%-a a házasságot megelőzően élettársi kapcsolatban élt.
Ez elképesztő szám és kiemelt figyelmet igényel, mivel a törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként életek együtt, azaz az élettársi kapcsolat a házasságkötéssel beolvad a házasságba. A házassági szerződés alkalmas lehet arra is, hogy az élettársként együtt élő házasulók házassági szerződéssel rendezzék a házasságkötést megelőző élettársi kapcsolatuk során keletkezett vagyon sorsát.
3. Van-e olyan eset, amikor szinte kötelező házassági szerződést kötni?
Egy házassági vagyonjogi szerződés az általánosan elterjedt nézettel szemben nem csak akkor segíti a feleket, ha véget ér a kapcsolatuk. Kifejezetten hasznos lehet, ha egy aktív házasságban az egyik fél fokozott pénzügyi kockázatnak teszi ki magát, például cégvezetőként a magánvagyonával is felelnie kell szakmai döntésekért vagy egy nagyobb hitelt vesz fel. Pénzintézetek kötelezővé tették a házassági vagyonjogi szerződés pénzintézethez történő becsatolását abban az esetben, ha valamelyik házasfél különvagyoni ingatlan vásárlásához kíván hitelt igényelni.
A házassági vagyonjogi szerződéssel mentesíteni lehet a házasfelet számos kockázattól, így egy vállalkozás gazdasági csődjének, felhalmozott hiteltartozás következményeinek terhétől is megkímélhető a másik házasfél. Házassági vagyonjogi szerződés hiányában a házasfelek bármelyik házasfél nevére felvett hitel közös adósságnak számít, és a felvett hitel visszafizetéséért mindkét fél felel.
4. Mikor lehet házassági szerződést kötni? Csak a házasságkötés előtt, vagy esetleg házasságkötés után is?
Házassági szerződést a házasulók és a házastársak egyaránt köthetnek, de csak a jövőre nézve, meghatározott időponttól kezdődően és a házassági életközösségük fennállásának időszakára rendezhetik vagyoni viszonyaikat. A szerződés megkötésének időpontja történhet a házasságkötést megelőzően, de akár a házasság fennállása alatt is.
Házassági szerződés - kérdésem van
5. Van olyan eset, amikor nem lehet házassági szerződést kötni?
Házassági szerződést csak a házassági életközösség fennállása alatt lehet kötni, így hiába nem történt még meg a házasság felbontása, de az életközösség a házasfelek között megszakadt, az életközösség és a házasság felbontása után kötött vagyonjogi szerződés érvénytelen lesz.
A házassági szerződés tartalmára a felek szerződéses szabadsága érvényesül, viszont ez szerződéses szabadság nem sérthet alapvető családvédelmi érdeket, nem vezethet a másik házastárs illetőleg a család anyagi kisemmizéséhez és nem irányulhat a hitelezők megkárosítására. A felek így nem rendelkezhetnek arról, hogy a munkabérrel nem rendelkező, 4 közös gyermeket nevelő feleségnek a házasság alatt keletkezett vagyonból nem fog járni semmi.
Előbbiek alapján a házassági szerződésnél is figyelemmel kell lenni arra, hogy kizárólag a felek közötti vagyoni viszonyok szabályozása céljából készülhet, nem lehet harmadik fél terhére kötni. Ilyen tipikusan a vagyonkimentést célzó házassági szerződés, amivel a felek utólagosan mentesíteni kívánják valamelyik házasfelet a közös tartozások megfizetése alól.
6. Mitől jó egy házassági szerződés, vannak a házassági szerződésnek kötelező elemei?
Egy jó házassági szerződés biztonságot és kiszámíthatóságot ad.
A felek szerződéskötési szabadságából adódóan elengedhetik fantáziájukat és szabadon rendelkezhetnek a vagyonuk teljes, vagy bizonyos részei tekintetében, egészen addig, amig ezen eltéréseket a törvény nem tiltja.
Lehetőség van arra is, hogy a házastársak a házassági szerződésben vagyonukról haláluk esetére rendelkezzenek, ezen rendelkezés esetén a közös végrendeletre vonatkozó szabályok alkalmazásával.
A törvény nem ír elő a vagyonjogi szerződésre kötelező tartalmi elemet, csak alaki kötöttséget.
Célszerű feltüntetni a felek életközösségének kezdő időpontját, valamint azt, hogy a házasságkötést megelőzően élettársi kapcsolatban életek-e. Leglényegesebb tartalmi elem annak meghatározása, hogy a házasfelek az életközösség fennállása alatt hogyan fognak gazdálkodni. A szerződésben fel szoktuk tüntetni a meglévő vagyontömeget, illetve megjelöljük azok közös, illetve különvagyonba tartozását, valamint rendelkezést tartalmaz a különvagyon hasznai vonatkozásában.
A cégvagyon tulajdonát, illetve a cégvagyon feletti gazdálkodás vagyoni jelleget is rendezni szükséges.
Olvassa el a Cégvagyon a házasságban címmel korábban készült blogbejegyzésünket!
Rendkívüli fontos, hogy ne csak az aktív vagyonról rendelkezzenek a felek, hanem a passzívák: adósságok, kötelezettség vállalások, felelősségi szabályok is rögzítésre kerüljenek. Mivel a házassági szerződés nem kizárólag a meglévő vagyon lajstromáról szól, ezért nélkülözhetetlen annak megjelölése, hogy a felek a jövőre nézve ezen, illetve később megszerzendő vagyonelemekkel miként kívánnak gazdálkodni.
