Főként a távmunka standard törvényi szabályaitól eltérő, a járványra tekintettel meghozott speciális kormányrendeleti rendelkezésekről olvashattunk sokat, kevesebb szó esett a békeidőben irányadó általános szabályokról. Az alábbiakban a távmunka ill. home office törvényi szabályaira és az ezzel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókra fókuszálunk.
Az Mt. szerint a távmunka és a home office nem azonos fogalmak
A távmunka és a home office a magyar munkajogi nyelvezetben nem azonos fogalmak, bár a gyakorlatban eddig sok esetben szinonimaként használták őket a távmunka megjelölésére. A távmunkavégzés a Munka Törvénykönyve (Mt.) definíciója szerint olyan tevékenység, amit a munkavállaló a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen, rendszeresen, számítástechnikai eszközzel végez, és annak eredményét elektronikusan továbbítja. Távmunkavégzés csak akkor folytatható, ha erről a felek munkaszerződésben megállapodtak.
Ettől eltérően a home office intézményének nincs jogszabályi definíciója, azonban az élő gyakorlatban tulajdonképpen egyfajta részleges távmunkavégzést jelent, és bármely munkaköri feladat ellátható ennek keretében. A gyakorlatban a home office keretében a munkavállaló a heti munkanapjainak egy részén - pl. heti 1-2 nap - otthonából dolgozik, erről a felek gyakran írásban is megállapodnak, egyes munkáltatóknál pedig egyoldalú munkáltatói szabályzat teszi lehetővé és határozza meg a szabályait. A koronavírus járvány felszínre hozta a home office kodifikálásának indokoltságát, az ősszel ígért Mt. módosításról azonban még nincs hír.
Távmunka - speciális szabályok kapcsolódnak hozzá
A távmunkavégzéshez a munkavállaló otthonát előzetesen munkavédelmi szempontból minősíteni - auditálni - kell, hogy a biztonságos munkavégzés - melyért távmunka esetén is a munkáltató felel - biztosított legyen.
Az audit vizsgál egyebek mellett; érintésvédelmi, tűzvédelmi, ergonómiai szempontokat, a természetes fényviszonyokat, fűtési és szellőztetési körülményeket, lehetőségeket. A munkavégzés helye távmunka esetén nem a munkavállaló teljes lakása, csupán az a helyisége, ahol a munkavégzés történik, ahol a munkavégzés helye kialakításra kerül.
Az auditot követően a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket. A munkavégzéshez hazavitt, a munkáltató által biztosított munkaeszközök előzetes munkáltatói vizsgálata, kockázatértékelése szintén szükséges, az eszközök biztonságos állapotának fenntartásáról pedig ezután a munkavállaló gondoskodik. A sikeres auditot követően a munkaviszonyt a gyakorlatban a következő sajátosságok jellemzik.
Munkaidő, szabadság kezelése távmunka esetén
Amennyiben a felek nem állapodnak meg másként, a távmunkavégzés kötetlen munkarendben zajlik, azaz a munkavállaló maga osztja be a munkaidejét. Ez egyúttal azzal is jár, hogy nincs munkaidő-nyilvántartási kötelezettség, egyúttal fogalmilag kizárt a rendkívüli munkavégzés - azaz a túlóra - is. Természetesen annak semmi akadálya, hogy a felek kötött munkarendben állapodjanak meg a távmunkavégzés idejére is, pont úgy, mintha a munkavállaló az irodában dolgozna. Ebben az esetben a munkavállalónak a beosztott munkaidőben kell rendelkezésre állnia (például telefonon vagy e-mailen elérhetőnek kell lennie).
A szabadság kivétele természetesen távmunkavégzés esetén is ugyanúgy történik, mint más egyéb esetben. A kiadott szabadság napjai alatt a munkavállalónak nem kell rendelkezésre állnia, nem kell munkát végeznie. A szabadságot - kötetlen munkarend esetén is - nyilván kell tartani.
A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más munkavállalónak biztosít, így az otthon dolgozók sincsenek teljesen elszigetelve a munkahelyi történésektől. A munkáltató azt is biztosítja a távmunkát végző munkavállaló részére, hogy a munkavállaló a cég területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson.
Távmunkavégzés esetén jellemző, hogy a munkavállaló nagyobb önállósággal dolgozik, mint a nem távmunkás munkavállalók, a munkáltató utasítási joga pedig kizárólag a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki. Azonban a munkáltató a munkavégzést távmunka esetén is ellenőrizheti. Az ellenőrzés szabályairól a felek a munkaszerződésben állapodhatnak meg, a törvény azonban bizonyos korlátokat szab az ellenőrzésnek a munkavállalói magánszféra védelmében. Az ellenőrzést a munkáltató köteles előzetesen bejelenteni a munkavállaló részére, és az ellenőrzés nem jelenthet sem a munkavállaló sem pedig az ott élő más személy(ek) számára aránytalan terhet. Így például nem folytathat ellenőrzést a munkáltató előzetes bejelentés nélkül, vagy munkaidőn kívül.
A veszélyhelyzet időszakára vonatkozóan rendelet szabályozza milyen könnyítéssekkel élhet a munkáltató a távmunka kapcsán.
Mire ad lehetőséget a home office?
Tekintettel arra, hogy a home office intézményének nincsenek rögzített szabályai, a távmunkára vonatkozó fenti szabályokat home office esetében nem kell alkalmazni. Ha tehát a munkavállaló heti 1-2 napon a munkáltatója tudtával, beleegyezésével otthonról dolgozik, ennek nem előfeltétele a lakás előzetes auditja, és a munkaidő-beosztás sem lesz erre az időre kötetlen.
Mindkét esetben igaz, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak mindazon költségét megtéríteni, ami a munkaviszony teljesítésével indokoltan felmerült. Ilyen költség lehet mind távmunka, mind pedig home office esetén az internet költsége, de akár a fűtés vagy a világítás többletköltsége is. A viták elkerülése érdekében érdemes a feleknek előzetesen megállapodni arról, hogy a munkáltató milyen költséget milyen mértékben vagy összegig térít meg.
Mivel a home office a munkavállalók számára igen vonzó és ezért széles körben biztosított lehetőség, ennek - beharangozott ám eddig elmaradt - szabályozása tiszta helyzetet teremtene számos fontos szempontból, és világosan különbséget tenne a távmunka és a home office intézménye között.
