Áfakövetelés az adóhatósággal szemben
Gyakorta előfordul, hogy egy cégnek van követelése az adóhatósággal szemben. Az áfakövetelés származhat adótúlfizetésből is, de a tipikus eset az áfavisszaigénylése, amikor a társaság beszerzéseire jutó áfa összege meghaladja az értékesítéseket terhelő áfa összegét így az áfakülönbözetet a cég visszakéri a NAV-tól. Előfordulhat, hogy az adótúlfizetés miatti adózói követelésnek az adóhatóság csak késedelmesen tud eleget tenni. Az áfa visszatérítésére a NAV-nak 30, illetve 75 napja van.
- Amennyiben a kiutalási határidőt a NAV önhibájából elmulasztja, az adózót kártérítés illeti meg. A kártérítés a késedelmi kamat, mely a késedelmi pótlékkal azonos mértékű. Ennek mértéke 2018. december 31-ig a jegybanki alapkamat kétszeresével, 2019-től pedig a jegybanki alapkamat+5 százalékkal megegyező nagyságú.
- Ha az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bíróságának döntése nyomán utólag és visszamenőlegesen derül ki, hogy valamelyik nemzeti jogszabály egy magasabb szintű jogszabályba (pl. az ÁFA törvény európai ÁFA-irányelvbe) ütközik, akkor az adózónak szintén adóvisszatérítési igénye keletkezik. Az Európai Bíróság 2014. július 17-én a Delphi ügyben hozott ítélete óta nyilvánvaló, hogyaz adóhatóságnak ebben az esetben is késedelmi kamatot kell fizetnie. A kártérítés kamatmértéke ebben az esetben a jegybanki alapkamat. E jogosultság érvényesítésére jellemzően csak jóval később, több év elteltével nyílik lehetőség.
A legfrissebb, késői áfavisszatérítéshez kapcsolódó, 2020. április 23-án kihirdetett Európai Bírósági döntés (Sole-Mizo és Dalmandi egyesített ügye) már a késedelmi kamatfizetési kötelezettség mértékét vizsgálta felül és találta uniós jogba ütközőnek.
Bár az adóhatósági határidő mulasztásához magasabb kártérítési kötelezettséget rendelt a magyar szabályozás, ez a jogszabályi ütközés miatt károsultakat nem vigasztalja. Nézőpontjukból vizsgálva a káruk mértéke ugyanakkora, mégis kisebb mértékű kompenzációra számíthatnak a 2. esetben. Az áfakiutalási jogosultságukra és az ennek elmaradásához kapcsolódó kártérítésre is igaznak kell lennie az adósemlegesség, tényleges érvényesülés, az egyenértékűség, és az arányosság elvének, fogalmazta meg az Európai Bíróság a Sole-Mizo és Dalmandi ügyben hozott döntésében.
Érintett? Kérje tanácsadóink segítségét
Magasabb mértékű késedelmi kamat illeti meg az adózókat!
A kamatnak olyan mértékűnek kell lennie, amely alkalmas a jogosulatlanul visszatartott adóösszeg miatti pénzügyi teher teljes ellentételezésére. A konkrét esetekben az Európai Bíróság kimondta, hogy a magyar jog által előírt jegybanki alapkamat a fenti követelményeknek nem felel meg, így a magyar szabályozás e tekintetben is uniós jogba ütközik.
A Bíróság az adóalanyok jogsérelmét alapvetően abban látja, hogy a jegybanki alapkamat nem alkalmas az adóalany által elszenvedett károk kompenzálására. Ugyanis az áfa átmeneti finanszírozása érdekében a hitelintézetnek nem minősülő adóalanyok a jegybanki alapkamat ellenében sehol nem juthattak volna áfa-finanszírozó hitelhez, csak jóval drágábban. Másfelől a jegybanki alapkamat önmagában nem alkalmas az eredeti jogosultsági időponttól a kamatok tényleges kifizetéséig terjedő időszakban inflációjának ellensúlyozására sem.
Mindezek alapján a jövőben a NAV-nak a jegybanki alapkamatot meghaladó, a piacihitelkamatokkal megegyező mértékű kamatot kell megfizetnie, amennyiben uniós jogba ütköző belső jogi szabályt alkalmazva kárt okoz a gazdasági szereplőknek.
Milyen adóügyekben nyithat új fejezetet a friss EUB döntés?
- A Sole-Mizo-Dalmandi ügyben született döntés az Áfa tv. 2011-ig hatályos uniós jogba ütköző pénzügyi rendezetlenségi szabálya miatt jogosulatlanul visszatartott visszaigényelhető áfaösszegekre vonatkozott. Azok a társaságok, akik korábban kamatkérelmet nyújtottak be az adóhatóság felé, az EUB döntés alapján további késedelmi kamatra lehetnek jogosultak.
- 2020. április 21-ig sokan nyújtottak be kérelmet az adóhatósághoz behajthatatlanná vált követelésük áfatartalmának érvényesítése érdekében a Porr-ügy nyomán. Véleményünk szerint az ezen kérelmek alapján visszatérítendő áfa után járó kamatnak is meg kell felelnie a fentebb ismertetett kompenzációs elveknek, így a sikeres kérelmezők ezen ügyek kapcsán is további kamatra számíthatnak.
A behajthatatlan követelések kapcsán nem csak kérelem alapján, hanem az Áfa tv. 2020. január 1-től hatályos vonatkozó passzusára hivatkozással is vissza lehet kérni az áfát. Ez utóbbi igényérvényesítési mód a 2015. december 31. utáni követelésekre vonatkozik. Ezen esetkör kapcsán az a véleményünk, hogy az állam ez esetben is kárt okozott a gazdálkodóknak azzal, hogy a jogharmonizációs kötelességének csak évekkel később tett eleget (bizonyos feltételek tekintetében akkor is csak korlátozottan és vitatható módon). Nem nehéz belátni, hogy az itt említett követelések jogosultjai uniókonform magyar szabályozás, illetve jogalkalmazás esetén már évekkel korábban is jogosultak lehettek volna az áfa-visszatéríttetésére, így ezt a vállalkozói kört is károsultnak kell tekinteni, amely arányos késedelemi kamat formájában úgyszintén kártérítésre jogosult. - Álláspontunk szerint ugyanez igaz egy másik Porr ügy kapcsán a magyar Áfa tv-be tavaly bevezetésre került a fordított adózással érintett szektorokat (elsősorban az építőipart) érintő speciális áfa-visszatéríttetési eljárásra is. Utóbbi a helytelen adózási mód választásából fakadó – egyébként költségvetési kihatással nem bíró – tévedésekből adódó, bizonyos esetekben a szolgáltatás igénybevevőjét sújtó pénzügyi károk rendezése érdekében került bevezetésre.
Az EUB kamatügyben hozott döntése egy újabb lépés az áfa-, és általában véve az adórendszer igazságossága felé és egy lehetőség az érintett cégek számára, hogy utólag kompenzációhoz jussanak. Természetesen az adózóknak mindez nem pottyan automatikusan az ölükbe, kérelmet kell benyújtaniuk követelésük érvényesítéséhez.
