Az áprilisi magyar gazdasági csomag főbb elemei - bértámogatás, különadók

Az április 7-én bejelentett gazdaság csomag egyes elemeit a kormányzati nyilatkozatok, illetve az időközben megjelent rendeletek alapján röviden összegezzük az alábbiakban.  A témában újabb anyagunkat, a bértámogatás módosított feltételeiről itt olvashatja el. 

1. A Munkahelyvédelmi „nettó” bértámogatási program*

A koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került munkaadóknál az állam bértámogatást vezet be, annak érdekében, hogy a létszámleépítéseket megelőzze. A bértámogatási program keretében a rövidített munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók kieső jövedelmének egy részét az állam bizonyos feltételek mellett átvállalja.

Milyen előfeltételekhez kötött a bértámogatás?

A bértámogatást az alábbi feltételek szerint vehető igénybe:

• A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napján érvényes nettó bérhez kötődik.
• A bértámogatás a kieső munkaidőre járó arányos bérrész 70 százaléka.
• A bértámogatás akkor igényelhető, ha a munkaidő csökkentésének mértéke elérte a 30 százalékot, de nem haladta meg az 50 százalékot.
• A csökkentett munkaidő átlagosan napi négy óránál nem csökkenhet kevesebbre.
• A munkavállalónak és a munkáltatónak is vállalnia kell, hogy egy úgynevezett egyéni fejlesztési időben (a kieső munkaidő 30 százalékának megfelelő munkaidő) a dolgozó oktatáson vesz részt, ennek bérköltségeit a munkáltató állja.

Milyen összegű lesz a bértámogatás?

• A bértámogatás maximális havi nettó összege nem haladhatja meg a nettó minimálbér kétszeresének (214.130 forint) arányos részét, azaz a 75 ezer forintot.
• A bértámogatás adómentes, és köztehermentes.
• A bértámogatás időtartama három hónap. A munkavállaló részére a bértámogatás havonta utólag kerül folyósításra. (A támogatás fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható.)

Hogyan lehet igényelni a bértámogatást?

• A bértámogatást a munkavállaló a munkáltatóval közösen Cégkapun keresztül kérelmezheti április 16-ától az illetékes kormányhivatalnál.
• A bértámogatási kérelmet a munkaadó a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyomtatványán nyújtja be, elektronikusan.
• A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a részmunkaidőről és csökkentett munkaidőn túli fejlesztési időről szóló megállapodást a cég és a dolgozója között.
• A kormányhivatal nyolc munkanapon belül megvizsgálja a feltételek fennállását és határozatban dönt a bértámogatás nyújtásáról vagy a kérelem elutasításáról. Figyelem, a bértámogatás munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, valamint munkaerő-kölcsönzés esetén nem nyújtható!

Milyen feltételeknek kell megfelelni a munkaadónak?

A munkaadónak vállalnia kell, hogy:

• A csökkentett munkaidőben és a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben megállapodik a munkavállalóval is legalább a támogatás időtartamára.
• A vele munkaviszonyban álló munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében.
• Bemutatja, hogy a csökkentett munkaidő a járvány miatt állt elő, gazdasági nehézségeit milyen intézkedésekkel próbálta mérsékelni.
• A társaság legalább hat hónapja működő vállalkozás.
• A munkavállalói kapcsán a társaság más támogatást, kedvezményt nem vett igénybe.
• Továbbá a munkáltatónak vállalnia kell többek között létszámtartási kötelezettséget a támogatás +1 hónapos időtartamra, azt, hogy ebben az időszakban rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést nem rendel el és ha változna a gazdasági helyzete, erről tájékoztatást ad.
• A munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került.

Milyen feltételeknek kell megfelelnie a munkavállalónak?

A munkavállalónak vállalnia kell:

• A munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll, és nem tölti a felmondási idejét;
• Nem részesül részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban;
• A munkavégzést a csökkentett munkaidőben, és azt hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll;
• Az állami foglalkoztatási szerv felé fizetési kötelezettsége nem áll fenn.

A kutatás-fejlesztés területén dolgozó munkavállalók bértámogatásának** részleteit külön  kormányrendelet rögzíti, esetükben a támogatás összegének havi maximuma 318.920 forint lehet,  ez a támogatás maximum 3 hónapos időtartamra vehető igénybe.  

Keresse adótanácsadóinkat!

2. Adózást és adminisztrációt érintő várható könnyítések

• A szociális hozzájárulási adó 2 százalékponttal csökken 2020. július 1-jétől.
• Az EKÁER rendszerben megkövetelt biztosítékok alóli mentességet vezetnek be
• Az áfavisszaigénylés kiutalási határideje lerövidül. A megbízható adózók 30 nap helyett 20 napra, normál adózó esetében 75 nap helyett 30 napra módosulnak a kifizetési határidők.
• Adófizetés tekintetében a speciális fizetési könnyítésekhez kapcsolódóan (részletfizetés, fizetési halasztás, adómérséklési lehetőség) az eljárások és nyomtatványok egyszerűsítése várható. Ezek a könnyítések nem automatikusak, de elérésük egyszerűbbé válhat.
• A veszélyhelyzet időszakában történő mulasztások az adózói minősítéseket nem befolyásolják, ezek nem fognak az adózó számára hátrányosan változni.
• Az idegenforgalmi adó december 31-ig felfüggesztésre kerül.
• Június 30-ig(?) 4%-ra csökken a SZÉP-kártya szociális hozzájárulási adója, továbbá az éves keretösszegek megemelkednek: a közszférában 200 ezerről 400 ezer forintra, a versenyszférában 450 ezerről 800 ezer forintra.
• A beszámolási kötelezettségek és a hozzá kapcsolódó éves adóbevallások határideje  várhatóan módosításra kerül, szeptember hónapra tolódik.
• Az Mt. munkaidőkeret szabályainak módosítása lehetővé teszi, hogy a munkáltató  egyoldalú döntésével a munkaidőkeret időtartamát 24 hónapra növelhesse. 

3. TB jogviszonyt érintő változások, nyugdíjkiegészítés, gyed, családi pótlék

• Elektronikus betegszabadság-igénylésre lesz lehetőség, a betegszabadságokról szóló dokumentumokat elektronikus másolat formájában is be lehet nyújtani, erre eddig nem volt mód.
• A veszélyhelyzet időszakában állásukat elvesztők TB jogviszonya nem fog megszűnni.
• A fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozóknak is jár a társadalombiztosítási ellátás.
• A tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő szülők gyed jogosultsága nem szűnik meg a vészhelyzet lejártát követő 2. hónap utolsó napjáig. Ha megszűnne időközben a családi pótlékra való jogosultság, akkor az is annak a hónapnak a végéig jár, amíg a veszélyhelyzet megszűnik, nem pedig a tanév végéig.
• A nagycsaládosok autóvásárlására vonatkozó jogosultság a vészhelyzet lejártát követő 60. napon fog lejárni.
• Plusz nyugdíjfizetés várható 2021-től februárjától.
• A Mt . munkaidőkeret szabályait módosító rendelet szerint a munkáltatónak lehetősége lesz arra, hogy a munkaidőkeret időtartamát egyoldalúan  24 hónapra növelje. 

4. Képzések, átképzések támogatása

A vállalati leállásokra reagáló képzések indítását tervezi a kormány, amely a vállalatoknál éppen nem szükséges munkavállalókat továbbképzi vagy átképzi;

• Azonnali online képzéseket, például „informatikusképzést” indítanak el a feleslegessé vált munkaerő számára
• A képzések tandíjának 95 százalékát a költségvetésből fogják állni
• és 0%-os kamatozású felnőttképzési diákhitelt vezetnek be.

Az egyetemi hallgatók számára egyszeri 500 ezer forintos szabad felhasználású, 0%-os diákhitel konstrukciót hoztak létre, amelyet a tervek szerint a Diákhitel Központnál lehet majd igényelni.

Nem kell nyelvvizsga a diplomához, 75 ezer hallgató nyelvvizsga-kötelezettségétől tekintenek el, akik enélkül is megkaphatják a diplomát.

5. Turizmus, egészségipar

600 milliárd forintot különítenek el a turizmus védelmére, az éttermek, szállodák felújítására, magasabb szolgáltatási színvonal kialakítására. Egészségipari innovációs ügynökség áll fel. Támogatást biztosítanak egyetemek és privát kutatóintézetek számára is egészégügyi kutatásokra, támogatják a kutatásokat, létrejön az egészségipari innovációs ügynökség ezek koordinálására. 

6. Új kedvezményes finanszírozási lehetőségek: hitelek, tőkealapok

A vállalati szektort hitel, hitelgarancia és tőkeprogramokkal támogatják (2000 milliárd forint kedvezményes hitel és több mint 500 milliárd forint értékű állami garancia) a etrvek szerint:

• A hitek a likviditás biztosítására szolgálnak a mikrovállalkozásoktól a nagyvállalatokig a munkaadók számára, illetve vállalati akvizíciók számára biztosítanak kedvező feltételekkel hitelforrásokat.
• A tőkeprogramok a hazai tulajdon megvédését, a nehéz helyzetbe jutott stratégiai cégek újraindítását, illetve vállalati és ingatlan-felvásárlásokat tesznek lehetővé itthon és külföldön.

7. Hitelintézeti és kiskereskedelmi adó***

A koronavírus járvány gazdasági hatásait mérséklő csomag finanszírozásához a kormány bevezetni tervezi a kiskereskedelmi és a hitelintézeti különadót.

Az online  és offline belföldi kiskereskedelemi cégekre vonatkozó kiskereskedelmi különadó árbevételarányos sávos adóként kerül bevezetésre az alábbiak szerint:

• 0,1% az 500 millió forint feletti adóalap arányában
• 0,4% a 30 milliárd forint feletti adóalap arányában
• 2,5% a 100 milliárd forint feletti adóalap felett.

A hitelintézeti különadó alapja (az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény szerint megállapított) 2020. adóévi adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része. A különadó mértéke 0,19 százalék, melyet 3 részletben kell az érintett gazdálkodóknak megfizetniük június/szeptember/december hó 10. napjáig.

A koronavírus járvánnyal összefüggő március gazdasági csomag részleteiről (kata- és járulékkedvezmények) itt olvashat.