Az utalványok áfaszabályainak módosítása az uniós jogszabályok korábban elfogadott változásához kötődik, a nyári adótörvények ezt a szabályozást emelték át a magyar jogrendszerbe is. Így 2019 januárjától kétféle utalványt fog megkülönböztetni a szabályozás: az egycélú és a többcélú utalványt.
Az egycélú utalványok esetén már az utalvány kibocsátásakor és minden ezt követő átruházáskor kell áfát fizetni, ugyanakkor az utalvány beváltása már nem eredményez adófizetési kötelezettséget. Ezzel szemben a többcélú utalvány esetén csak az utalvány beváltásakor kell megfizetni az áfát. A szabályozás módosítása tehát azt eredményezi, hogy az utalványokhoz kapcsolódó eddigi utólagos, beváltáskori áfafizetés időpontja azonnalivá is válhat.
Az egycélú utalvány alatt olyan utalványt kell érteni, amelynél már kibocsátáskor ismert az utalvány tárgyát képező terméknek vagy szolgáltatásnak a teljesítési helye, valamint a beváltandó termékek, szolgáltatások után fizetendő áfa összege. Többcélú utalványnak minősül minden olyan utalvány mely az egycélú utalvány feltételeibe nem fér bele.
A cégek számára fontos a tisztánlátás, hogy mikor kell az áfát megfizetni!
A szabályozás arra a kérdésre hivatott egységes választ adni, hogy mikor kell megfizetni az áfát: már az utalvány megvásárlásakor vagy csak annak beváltásakor. Más szemszögből nézve hogyan kell kezelni egy-egy utalványt? Az egy termék vagy szolgáltatás beszerzésére vonatkozó jogot megtestesítő okirat, vagy inkább pénzhelyettesítő eszközként kezelendő?
Ha úgy tekintünk az utalványra, mint egy jogot megtestesítő okirat (eszköz),akkor már az utalvány kibocsátásakor megfizetendő az áfa. Ezzel szemben, ha az utalvány csupán egy pénzhelyettesítő eszköz, úgy csak akkor kell áfát fizetni, amikor az utalvány beváltásakor tényleges termékértékesítés vagy szolgáltatás teljesül. Az előbbi esetet egycélú, az utóbbit többcélú utalványként kell tekinteni, annak ellenére, hogy az új szabályozás értelmében technikailag az egycélú utalvány is egy pénzhelyettesítő eszköz.
Gondoljunk a városi tömegközlekedési jegyre. Nem lenne praktikus, ha úgy vélekednénk, hogy a személyszállítási szolgáltatás akkor teljesül, amikor az utas megérkezik a célállomásra és a jegyvásárlást csupán előlegként kezelnénk. Hasonló a helyzet pl. a színházjegynél is – itt a jegy vásárlásával a vásárló lényegében egy jogot kap egy későbbi szolgáltatás igénybevételére. A szolgáltatás itt már a buszjegy/színházjegy értékesítésekor teljesítettnek minősül. Azonos a helyzet egy repülőjegy esetében is, az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az utas már a jegy megvásárlásával jogot kap arra, hogy utazzon. Így, ha végül soha nem száll fel a gépre, ettől még a gép repülni fog, a jog pedig megillette az utast.
A kérdés az tehát, hogy mikor teljesül az ügylet? A jegy átadásánál, vagy amikor jegy ellenében a szolgáltató szolgáltatást teljesít. Annak érdekében, hogy a szabályozás minden tagállamban azonos legyen, az Európai Bizottság egységes jogalkotással igyekezett tiszta helyzetet teremteni. Sajnos, ahogy ilyenkor gyakran előfordul, az egyik szabályozási bizonytalanság lezárása egy sor másik szabályozási bizonytalanságot szült.
Mivel a többcélú utalvány esetén csak beváltáskor keletkezik áfafizetési kötelezettség - szemben az egycélú utalványokkal, amikor már rögtön az utalvány kibocsátásakor áfát kell fizetni -, így nem kizárt, hogy a piacon megjelenhet az utalványok „többcélúsítására” irányuló törekvés, annak érdekében, hogy az áfafizetésre későbbi időpontban kerüljön sor. Az utalványok mesterséges „többcélúsítása” azonban a rendeltetésszerű joggyakorlásba ütközhet! Hogy meddig lehet terjeszkedni még nem egyértelmű? Ha például egy fodrászati üzlet az egyébként 5 százalékos áfakulcs alá tartozó könyvre is beváltható utalványokat bocsát ki, akkor érvelhet-e azzal, hogy mivel az utalvány kibocsátáskor még pontosan nem ismert, hogy a vásárló mire váltja be az utalványt, egy 27 százalékos adókulcsú szolgáltatásra vagy egy 5 százalékos adókulcsú termékre. Ez csakis többcélú utalvány lehet, így legálisan kitolhatja az áfafizetés időpontját az utalvány beváltásáig? Más-e a helyzet, ha az utalványt csak fodrászati, illetve frizurás témájú könyvekre lehet beváltani (még mindig 5 százalékos a termék, de a könyvek témája már a „profilba vágó”)? Mennyiben más a helyzet, ha az utalvány kibocsátója egy bevásárlóközpont, amely otthont ad a fodrászatnak és a könyvesboltnak is?
Utalványok szja és taó vonzatai
Az utalványok áfabeli fogalma és kezelése eltér más adónemekétől és más adózói kört érint. Míg a változó áfaszabályok elsősorban kiskereskedőket, ismert márkák, fogyasztói cikkek gyártóit és forgalmazóit érinthetik, addig a változó szja szabályok szinte minden munkáltatót és munkavállalót érintenek, mert ebben az esetben a juttatott utalvány egy béren kívüli juttatási rendszer részét képezheti. Bár a cafetéria-rendszer a jelenleg ismert formában meg fog szűnni jövőre, szja-beli következményei 2019-ben is lesznek a dolgozóknak juttatott utalványoknak.
Milyen lehetőségek maradnak jövőre az utalványok bérnél alacsonyabb adóteher melletti, vagy üzletpolitikai célból történő juttatására? Blogsorozatunkban az utalványok más adónemekben történő megítélésével és számviteli kezelésével is foglalkozunk.
