Az Air France KLM ezen ügyletei kapcsán úgy ítélte meg, hogy nem keletkezik áfa fizetési kötelezettsége a francia költségvetés felé az olyan jegyek után, amelyeket a belföldi járatok utasai nem használtak fel. A fel nem használt jegyek között voltak nem visszaváltható jegyek, amelyek azért váltak érvénytelenné, mert az utasok nem jelentek meg a beszállásnál, és voltak olyan visszaváltható jegyek is, amelyeket nem használtak fel érvényességi idejükön belül. Az Air France KLM a jegyekért fizetett összegeket ezekben az esetekben az általa a gépek kihasználatlanságából adódóan elszenvedett kár kompenzációjának tekintette, amely kárt az utasok okoztak azzal, hogy nem jelentek meg a gép indulásáig.
Az Európai Bíróságnak címzett legfőbb kérdés
Az áfa hatálya alá tartozik-e a fel nem használt menetjegyek ellenértéke, vagy pedig áfa körön kívül eső kártérítésnek minősül?
Az ítélet
A Bíróság mindenekelőtt felelevenítette ítélkezési gyakorlatát, amely alapján a szóban forgó ügylet abban az esetben tartozik az áfa hatálya alá, ha az Air France-KLM és utasai között létrejött jogviszony alapján az utas által fizetett összeg közvetlen kapcsolatban áll az Air France-KLM által nyújtott jól azonosítható szolgáltatással és az ügylet teljesítése megtörténik.
A Bíróság szintén korábbi ítélkezési gyakorlata alapján felsorolta a légi személyszállítási szolgáltatás elemeit (amely az utas és poggyásza fuvarozása mellett többek között például az utas felvételt és beszállítást is tartalmazza). A Bíróság ezt követően megállapította, hogy a személyszállítási szolgáltatás jellegéből adódóan az egyes szolgáltatási elemek és így az egész szolgáltatás teljesíthetőségének feltétele, hogy az utas az előírt beszállási időben és helyen megjelenjen. A légitársaság ugyanis a szállítási szolgáltatás igénybevételéhez való jogot a beszállás időpontjáig tartja fenn számára.
A Bíróság a fentiek alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy azokban az esetekben, amikor az utas nem jelenik meg a beszálláskor, az Air France-KLM azáltal teljesíti szerződéses kötelezettségeit, hogy az utast képessé teszi arra, hogy érvényesíthesse szállítási szolgáltatáshoz fűződő jogát.
Az utas a repülőjegy megvásárlásával azt a jogot veszi meg, hogy a személyszállítási szolgáltatást igénybe vehesse. Függetlenül attól, hogy az utas él-e a jegy megvásárlásával megszerzett jogával vagy sem, a légitársaság teljesíti a személyszállítási szolgáltatást, mivel az utasnak lehetőséget biztosít arra, hogy e szolgáltatást igénybe vegye.
Az utas által fizetett összeg tehát a jegy fel nem használása esetén is ellenértéket képez többek között azért, mert az utas a személyszállítási szolgáltatás teljes összegét előre megfizette, így a légitársaságnál – függetlenül attól, hogy az utas igénybe veszi a szolgáltatást vagy sem – kár nem merül fel.
Következtetések
A fenti ítélet természetesen messze túlmutat a személyszállítási szolgáltatáson, érintheti többek között a rendezvényszervezőket és bármilyen eseményt, ahol a belépő jegyek előre értékesítésre kerülnek. A szállodaipar szintén érintett lehet.
Az ítélet alapján joggal merülhet fel kérdésként, hogy például, amikor egy vendég szobát foglal egy szállodában majd valamilyen oknál fogva nem jelenik meg, és a szálloda az előre kifizetett teljes szobaárat megtartja, úgy történik-e az áfa hatálya alá tartozó szolgáltatás a vendég és a szálloda között? Az Air-France KLM ügy alapján ilyen esetben a szálloda már azzal teljesítheti a szolgáltatását, hogy lehetőséget (jogot) biztosít a vendégének a szállodai szolgáltatás igénybevételére. Ezért ilyen esetben kockázatos lehet a szállodának a meg nem jelent vendégtől kapott összeget az áfa hatályán kívül eső kártérítésként kezelni. Ilyen esetben ugyanis, többek között a teljes szobaár megtartása miatt, nehezen lenne indokolható, hogy a szállodának kára keletkezett.
Az előzőek alapján szintén kérdés, hogy mi történik például olyan esetben, ha a vendég/utas a lefoglalt szobát/utazást még időben lemondja? Vajon ilyen esetben is már egy teljesített szolgáltatásról beszélhetünk, mivel a szolgáltatást nyújtó a szolgáltatás igénybevételéhez való jogot biztosította? Vagy ilyen esetben már a szálloda/személyszállítási szolgáltatást nyújtó által megtartott összeg kártérítésként kezelendő? (C-277/05 Société thermale d’Eugénie-les-Bains ügy)
Nagyon nem mindegy! Amennyiben ilyen esetben is történt szolgáltatásnyújtás, úgy a szolgáltatást nyújtó által megtartott összeg főszabály szerint áfás lesz, míg ha kártérítésről van szó, úgy nem történik az áfa hatálya alá tartozó ügylet.
Amennyiben a szolgáltatást nyújtó által vissza nem adott összeg ilyen esetben kártérítés, úgy hogyan kezelendő az eredetileg szolgáltatás ellenértékeként átvett összeg áfa része? Ezt is vissza kell, hogy kapja a vendég/utas? Hasonló elhatárolási probléma merülhet fel a rendezvényszervezőknél, amikor például egy konferencián meg nem jelenő résztvevőnek „no show” díjat számolnak fel.
A pár kiragadott példa alapján felmerült kérdésekből is jól látszik, hogy az ítélet bizonyos kérdéseket tisztázott ugyan, ugyanakkor sok újabb kérdés is felmerül annak folyományaként, ami az érintettek egy részének lehetőséget, míg másoknak kockázatot jelent. Annyi mindenképpen igaz, hogy az érintetteknek indokolt lehet az eddigi szerződéses hátterüket áttekinteni.
