Elfogadták az őszi adócsomagot

A törvényhozó szerv szabad utat engedett többek között 

• az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő és egyes egyéb törvények módosításáról szóló T/17998 sz. törvényjavaslatnak („salátatörvény”), 
• az adóigazgatási rendtartásról szóló T/17995. számú törvényjavaslatnak, 
• az adózás rendjéről szóló T/17994. számú törvényjavaslatnak, 
• az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló T/17782. számú törvényjavaslatnak, 
• a személyi jövedelemadó meghatározott részének felajánlásáról szóló T/17957 törvényjavaslatnak, 
•  a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló T/18006 számú javaslatnak, 
• a sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények módosításáról szóló T/18007 számú törvényjavaslatnak, 
• a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosításáról szóló T/18008 számú javaslatnak
• az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényt módosító T/18009 számú javaslatnak, valamint 
• az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt módosító T/18010. sz. javaslatnak. 

Ez még korántsem a teljes kép

Bár a fenti jogszabálycsokor önmagában is terjedelmes normatömeget reprezentál, mégsem állíthatjuk, hogy a fenti felsorolás a teljes őszi adócsomagot tartalmazná, ugyanis a fentieken túlmenően további - pl. áfakulcsokkal, szjamentességekkel kapcsolatos – adózási szabályok már kihirdetésre is kerültek, illetve rendeleti szinten is megjelennek adózást érintő részletszabályok. 

Azt mondanunk sem kell, hogy az őszi adócsomag ismerete önmagában még nem elég ahhoz, hogy naprakészek legyünk az összes, 2018. évet érintő adóváltozás tekintetében. 

Az előbbi, némiképpen pesszimista hangulatú felvezetés semmi újat nem mond az adójogszabályok labirintusában eligazodni vágyóknak, ugyanis az utóbbi években következetes tendenciává vált, hogy több turnusban kerülnek elfogadásra egy adott évre vonatkozó adótörvények, így „térben és időben” is többfelé kell tapogatóznia annak, aki a hatályos normák minél teljesebb körű áttekintésére törekszik. 

Ez a tendencia idén sem változik, sőt...

Maradt a szabályozási koncepció változása

Az adózást érintő jogszabályok változásaira nagyban rányomta a bélyegét az adóigazgatás átfogó reformja, melynek következtében az adóigazgatási eljárást a jelenlegi Ket.-Art. tandem helyett az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (Air.),valamint az új adózás rendjéről szóló törvény (új Art.) meglehetősen nehezen definiálható viszonyban álló párosával igyekeznek teljes körűen lefedni. A szabályozási koncepció itt vázolt módosulásával megszűnt az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr., az „új Ket.”) alkalmazhatósága az adóigazgatási eljárásokban, vagyis az adóigazgatás olyannyira speciálissá vált a közigazgatási eljárások között, hogy szabályozási autonómiát kapott ezen a sajátos eljárásjogi birodalmon belül. 

Adócsökkentéseket is tartalmaz a csomag

Az érdemi anyagi jogi változások közül mindenekelőtt az egészségügyi hozzájárulásnak és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásnak a szociális hozzájárulási adóval összefüggő csökkenését (19,5 százalék) kell kiemelnünk, amely a szochocsökkentéssel ellentétben gyakorlatilag minden esetben a munkáltatói terhek valódi csökkentéseként értékelhető. A változásnak számszerű kihatása lesz az összevont szja-alap megállapítására is azokban az eseteken, amikor a magánszemély kötelezett a szocho vagy az eho megfizetésére és az említett kiadásokat ő viseli és költségként sem számolhatja el.

Az adócsökkentések kapcsán ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy 2018-tól 13 százalékra csökken a KIVA mértéke.

2018. januárjától 5 százalékra csökken az étkezőhelyi vendéglátásban fogyasztható ételek és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italok áfakulcsa. Ezzel párhuzamosan 2018. január 1-jétől kerül bevezetésre a turizmusfejlesztési hozzájárulás, amelyet ezen éttermi vendéglátási szolgáltatások áfa nélkül számított értékére vetítve kell kiszámolni. Az új  közteher mértéke 4 százalék.  Az adót az önadózás szabályai szerint kell bevallani az áfabevallási gyakoriságnak megfelelően, adómentes adóalany esetén pedig a szolgáltatásnyújtást követő év február 25-éig. A hozzájárulás a központi költségvetés bevételét fogja képezni és azt turizmusfejlesztési feladatokra kell fordítani.

Az eljárásjogi változások közül jelentősége miatt mindenképpen említést kell tennünk arról, hogy a korábbi javaslattal szemben változatlanul 200 százalék marad a csalárd adózói magatartások esetére előírt emelt összegű bírság mértéke, ugyanakkor a jelenlegi Art-ban foglaltakhoz képest annak alkalmazására szélesebb körben kerülhet majd sor, ugyanis az említett nem mérsékelhető és nem mellőzhető szankció – némileg vitatható módon – hamis bizonylatok, könyvek nyilvántartások felhasználása esetén is alkalmazható lesz. 

A kisebb horderejű anyagi jogi változások közül csak utalás szintjén említjük meg, hogy a jövőben majd állandó nyilatkozatot lehet tenni az szja 1 százalékának egyházak részére történő felajánlásáról.  

Az SZJA kérdéskörét érinti, hogy 2018-tól növekedni fog a családi kedvezmény összege két eltartott esetén.  A családi kedvezmény kedvezményezett eltartottanként havi 116.670 forintra növekszik, vagyis az adókedvezmény összege eltartottanként 17.500 forintra emelkedik. 

A fejlesztési kedvezmény taoszabályainak változásáról, illetve a sportszervezeteket érintő kedvező módosulásokról korábban már részletesen beszámoltunk.

Az átstrukturálásból több eljárásjogi átcsoportosítás következik

• Az Ákr-rel összefüggő adó- és egyéb törvénymódosítás kapcsán kiemeljük, hogy a kevés és nem túl nagy jelentőségű anyagi jogi változás mellett annál több a jelenlegi Art. és Ket. átstrukturálásából fakadó eljárásjogi átcsoportosítást tartalmaz a salátatörvény. A korábbi bejegyzésünkben taglalt változásokon túlmenően csak pár kisebb jelentőségű módosulásra hívjuk fel a figyelmet: 
• nem tartalmi változás, de a szabályok lokalizálása szempontjából hasznos információ lehet, hogy az eltérő üzleti éves adózók iparűzési adó és adóelőleg-kiegészítés tekintetében fennálló bevallási, valamint az adóelőleg-, feltöltés és adófizetési kötelezettségeit az elfogadott törvényjavaslat szerint végül is nem a Helyi adókról szóló törvényben, hanem az Art-ban kell majd keresnünk, 
• a helyi adókról szóló törvényben és az  Art-ban  az adókivetéssel összefüggésben párhuzamosan  került bevezetésre egy „új adókötelezettség”, az adatbejelentés. Valójában nem egy teljesen új intézménnyel, hanem egy fogalmi pontosítással állunk szemben. A bejelentési kötelezettség e speciális alkategóriájának definícióját nem az anyagi jogi szabályban, hanem az új Art. értelmező rendelkezései között találjuk meg. Az adatbejelentés, mint intézmény az adókivetés rendszerében foglal majd el előkelő helyet, ugyanis - a közhiteles nyilvántartások és az adatszolgáltatás mellett - a helyi, települési és gépjárműadó megállapításának képezi majd nélkülözhetetlen előfeltételét. Az adatbejelentéshez igazodik az adó megállapításához való jog elévülése is, illetve a bejelentés tartalma az elévülési időn belül utólag is módosítható lesz.  Az előbbiekkel összefüggésben az önálló fellebbezéssel megtámadható végzések köre is kibővül az adatbejelentési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító végzéssel. 
• a hatósági adómegállapításra vonatkozó szabályok terén változás  a jelenlegi Art-hoz képest, hogy az említett hatósági eljárás tárgyaként kerül nevesítésre a jövedéki adó is, illetve tételesen kerültek felsorolásra azok a helyi adók, melyeket az adóhatóság kivetéssel állapít meg (építmény, telek, kommunális, gépjármű, települési) 
• korrigálásra kerültek a szabályáthelyezésekből  fakadó korábbi hiányosságok, így pl. az Air-ben már megtalálható lesz a jelenlegi Art-ból változtatás nélkül átvett részkiutalási szabály. Megnyugodhatnak tehát az áfa-visszaigénylők, ugyanis nem az ellenőrzési koncepció szigorodása, hanem mindössze jogalkotói figyelmetlenség miatt nem olvashattuk az eddigi tervezetekben az visszaigényelt adó NAV által nem vitatott részének kiutalására vonatkozó szabályt, vagyis a kiutalás előtti ellenőrzések továbbra sem fognak olyan kártékony hatást gyakorolni az adózók likviditására, mint azt 2012. előtt tették.
• szabályozástechnikai módosulás, mely szerint a NAV hatáskörébe tartozó ügyek elektronikus intézésének részletszabályai Kormányrendeletben lesznek majd  szabályozva, 
• az új Art. hatásköri szabályait nem tartalmában érinti, sokkal inkább csak a szövegezés szintjén pontosítja az a jelenlegi Art-beli szabállyal megegyező fordulat, mely szerint a törvény nem terjed ki a társadalombiztosítási ellátásokra, valamint főszabály szerint az uniós vámjog hatálya alá tartozó kötelező befizetésekre sem, ugyanakkor az Art. mint háttérszabály csak az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény illetve vámjogszabályok eltérő rendelkezése hiányában lesz alkalmazható vám , adó , díj,  szankciók  és egyéb, a vámhatóság hatáskörébe tartozó kötelezettségek elszámolására, 
• technikaibb jellegű az a változás, melynek értelmében kikerült az Art. értelmező rendelkezései közül az adózói minősítésben szerepet játszó adóteljesítmény fogalma, 
• a méltányossági eljárások körében kiemelendő, hogy az adómérséklés köréből a természetes személytől levont adó és járuléktartozásokon túlmenően kizárásra kerültek  a beszedéssel megállapított adók is, 
• nem történt koncepcionális változás az elévülési szabályok tekintetében sem, mindössze egy, a korábbi javaslatból kifelejtett szabály került vissza az Art-ba az elévült időszak önellenőrzésének bírósági döntés alapján történő biztosításával;
• az Art. 2. sz. melléklet II. pontjában a helyi adókkal kapcsolatos adókötelezettségek változásai nem érdemi, mindössze technikai változások, ugyanakkor itt kerültek szabályozásra a gépjárműadóval kapcsolatos adatbejelentés, valamint az ezer forintot el nem érő adó megfizetésére, illetve meg nem fizetésére vonatkozó szabályok is, 
• a kisadózó vállalkozásokról és a kisvállalati adóról szóló törvényt módosító javaslat kapcsán  kiemelendő, hogy jövőre az ügyvédi irodák is KATA alanyokká válhatnak, amennyiben idén decembertől eleget tesznek ez irányú bejelentési kötelezettségüknek. A kisvállalati adó kapcsán rámutatunk, hogy bővülnek a veszteségelhatárolási lehetőségek, ugyanis mind a KIVA alanyiság előtt, mind az az alatt keletkezett, korábban nem érvényesített veszteség érvényesíthető az adóalapnál 2017. január 1-től. 

A fent vázolt, sokkal inkább jogtechnikai semmint érdemi változásokon kívül a mostani Parlamenti aktushoz közvetlenül nem kötődő Art-ban és Air-ben szabályozott érdemi eljárásjogi kérdésekről külön blogsorozatunkban adunk számot.