Áfa-visszaigénylés és elhúzódó kiutalás előtti ellenőrzés
Az esetben érintett társaság, a Glencore nagy összegű áfát igényelt vissza 2011 szeptemberében, amelyet az adóhatóság részben kiutalt, igaz több mint két évvel később. Az adóhatóság ugyanis kiutalás előtti áfa ellenőrzést indított, amely során számos alkalommal kért adatközlést a vállalattól. Már az ellenőrzési eljárás első két hetében nagy mennyiségű adatot kért be a hatóság és minden esetben csupán három munkanapot biztosított ezen adatok közlésére. Az adóhatóság három ízben szabott ki bírságot a késedelmes válaszadás miatt, mivel a megállapított késedelmek álláspontjuk szerint akadályozták az eljárás lefolytatását. A vállalat a bíróságon ugyanakkor azt állította, hogy az ellenőrzési eljárás nem a kért iratok késedelmes szolgáltatása miatt tartott több mint két évig, hanem elsődlegesen az adóhatóság cselekményei miatt.
Amikor a Glencore kérte, hogy az adóhatóság fizesse meg részére az áfakiutalás összege alapján a késedelmi kamatot, az adóhatóság ezt visszautasította. Ezt azzal indokolta, hogy az adóellenőrzéshez szükséges dokumentumokat a cég késedelemmel adta át, mely miatt bírságokat is kiszabtak rá, mindez a Glencore vétkes magatartásának következménye, és emiatt hosszabbították meg az áfakülönbözet visszatérítésének határidejét is. A társaság rámutatott, hogy az adóhatóság a visszaigénylési kérelem benyújtását követően 41 nappal szabta ki az első bírságot, míg az első részkiutalást 755 nappal az említett bevallást benyújtását követően teljesítették. Az elvégzett adóellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet átadására pedig 539 nappal azt követően került sor, hogy az adóhatóság legutoljára adatközlést kért a cégtől.
Jár a késedelmi kamat - az EB döntés az adósemlegesség és a tényleges érvényesülés elvére épült
Az EB tehát azt vizsgálta, hogy a magyar szabályozás jelen esetben - amely az alábbiakban foglalható össze - az európai jogba ütközik-e:
- az adóhatóság ellenőrzést indít, majd az együttműködés hiánya miatt bírságot szab ki az adóalanyra,
- nemzeti szabály szerint – a kiszabott mulasztási bírságra tekintettel - az áfa-visszatérítést az ellenőrzés jegyzőkönyvének átadásáig elhalasztotta, valamint a késedelmi kamatok fizetését megtagadta,
- az adóellenőrzési eljárás időtartama meghaladta az ésszerű határidőt és ez nem teljes mértékben az adóalany magatartásának tudható be.
Az EB a helyzet elemzése során megállapította, hogy az adózó késedelmes szolgáltatás miatti mulasztási bírságának jelenlegi magyar szabályozása azzal a hatással járhat - amellett, hogy az adózót hosszú időre megfosztja a kiutalandó áfától -, hogy kizárja az adóhatósággal szembeni késedelmi kamatokra való jogosultságot. Az ilyen nemzeti szabályozás pedig nincs összhangban az adósemlegesség és a tényleges érvényesülés elvével, állapította meg az EB. A Bíróság szerint értékelni kell azt is, hogy az adóellenőrzési eljárás mely része tudható be az adóalany magatartásának.
Érdekli, milyen adókedvezményeket vehet igénybe? Kattintson!
Összességében véve az EB arra a döntésre jutott, hogy a kamatigényt megtagadó szabályozás és adóhatósági gyakorlat a jelen körülmények között ellentétes az uniós szabályozással.
Time is money - az áfa-visszaigénylés és a késedelmi kamat esetében is
Az eset alaphelyzete szinte minden vállalatnak ismerős lehet: az adóhatóság az Áfa-visszaigénylés kapcsán kiutalás előtti ellenőrzést indít, bekér számos adatot - akár háromnapos határidővel -, ezen rövid határidők elmulasztása miatt mulasztási bírságot szab ki, majd hosszas (és nem mindig eredményes) nemzetközi megkereséseket kezdeményez. Az idő közben ketyeg, a várva várt kiutalandó áfa még sehol. Ha a kikért áfa összeg (vagy annak egy része) évek után mégis megérkezik, akkor legalább a késedelmi kamatra jogosult lehet a cég – leegyszerűsítve lényegében erről szól a Glencore bírósági ítélet. Aki volt már ilyen helyzetben és úgy látja, hogy az adóhatóság késedelmes eljárása miatt jogosult lenne késedelmi kamatra, annak mindenképpen érdemes elvégeznie egy előzetes kamatkalkulációt, összevetni a tényállást és az érveket, majd – az EB ítéletben is szereplő jogi érvekkel is felfegyverkezve – megkeresni az adóhatóságot.
Az adósemlegesség és a tényleges érvényesülés elvéről már korábban is írtunk, több, a vállalatok számára kedvező Európai Bírósági döntés is született az utóbbi időben áfalevonási jog, illetve az áfalevonási jog megtagadásának jogossága kapcsán, melyek iránymutatást adhatnak a hasonló esetek elbírálásra nézve.
