Alapszabadság és életkorra járó pótszabadság
Az alapszabadság Magyarországon 20 nap, hasonlóan a régióbeli országokhoz, csupán Ausztria lóg ki a sorból felfelé.
| Alapszabadság | Nemzeti ünnepnapok | |
| Csehország | 20 | 13 |
| Lengyelország | 20 | 12 |
| Magyarország | 20 | 10 |
| Románia | 20 | 10 |
| Szlovákia | 20 | 15 |
| Ausztria | 25 | 13 |
forrás: OECD, 2016.12.01.
Az alapszabadság mellett az életkor alapján számítható ki a pótszabadságként kivehető további szabadnapok száma. A sávosan emelkedő újabb szabadnapokra abban az esztendőben jogosult a dolgozó, amelyikben az adott életkort betölti.
| Életkor | Pótszabadság |
| 25 éves kortól | 1 munkanap |
| 28 éves kortól | 2 munkanap |
| 31 éves kortól | 3 munkanap |
| 33 éves kortól | 4 munkanap |
| 35 éves kortól | 5 munkanap |
| 37 éves kortól | 6 munkanap |
| 39 éves kortól | 7 munkanap |
| 41 éves kortól | 8 munkanap |
| 43 éves kortól | 9 munkanap |
| 45 éves kortól | 10 munkanap |
Munkahelyváltás – a szabadnapok elszámolása
Ha a dolgozó munkahelyet vált, munkaviszonya év közben kezdődött, akkor szabadsága arányos része jár az év hátralévő részére. Ha így töredéknapot ad a kalkuláció, a fél napot elérő számot a szabadnapok kiszámításakor egész munkanapként kell figyelembe venni.
Érdekli, milyen adókedvezményeket vehet igénybe? Kattintson!
További pótszabadság gyermekvállalás, speciális munkakör, vagy élethelyzet esetén.
A törvény kiemelten kezeli a gyermekvállaláshoz és a gyermekneveléshez kapcsolódó szabadnapokat. Egy gyermek születésekor az apákat is megilleti 5, ikergyermekek esetén 7 szabadnap. Ezt a pótszabadságot a legkésőbb a születést követő két hónapon belül kell kiadnia a munkáltatónak, az apa kérésére. A gyerekek után járó pótszabadság mindkét szülőt megilleti, a gyermek(ek) 16 éves koráig. Egy gyermek után 2 munkanap, kettő gyermek után 4 munkanap, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság fogyatékos gyermek esetében gyermekenként két munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.
A fiatal munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti.
Bizonyos munkakörökben; a föld alatt állandó jelleggel, vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár.
Az a munkavállaló, akinél a rehabilitációs szakértői szerv 50 százalékos, vagy e fölötti mértékű egészségkárosodást állapított meg, fogyatékossági támogatásra jogosult, annak pedig, aki vakok személyi járadékára jogosult, évenként 5 munkanap pótszabadság jár.
Nyári szabadság – ki dönt róla?
Az adott évre eső szabadságot ugyanabban az évben, a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni úgy, hogy a munkavállaló a naptári évben egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzés alól. Ettől eltérni közös megállapodás alapján lehet.
A szabadságot a munkáltató adja ki a munkavállaló előzetes meghallgatása után. Évente hét munkanap szabadságot a munkáltató legfeljebb két részletben, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni – ehhez a munkavállalónak legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie erre igényét.
