Az online pénztárgép bevezetésének jelentősége
A NAV informatikai rendszereinek fejlettsége mára elérte azt a szintet, hogy nem csak a bevallási kötelezettség teljesítését, vagy a végrehajtást képes hatékonyan támogatni, hanem az adóellenőrzéseket is megfelelő háttérinformációkkal látja el.
A NAV által nemrégiben bevezetettAdótraffipax is jelzi, hogy a hatóság kiemelten foglalkozik az online pénztárgépek szabályszerű üzemeltetésével, és a bizonyatolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésével.
Az online pénztárgépek bevezetésekor az elsődleges cél az adóbeszedés hatékonyságának növelése volt. A kiskereskedelmi szektort érintő szabályozásmódosítással az adó- és vámhatóság valós idejű információkat próbált beszerezni ezen vállalkozások mindennapjairól, hiszen megteremtődött a jogszabályi és a gyakorlati lehetősége is a pénztárgépek állami adó- és vámhatósággal történő összekötésére. A kezdeti türelmi időszakot követően ténylegesen 2014. szeptember 1-jétől szankcionálta a NAV, ha nem adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgéppel történt a nyugtaadás. Már az első évben, 2014-ben 227 milliárd forinttal több áfabevétel folyt be a kiskereskedelmi szektorból, mint 2013-ban, és ez nagy részben az online pénztárgépek bevezetésének volt köszönhető.
Ezen felbuzdulva a további módosítások eredményeként 2015. január 1-jétől – a közösségi közlekedési szolgáltatást nyújtók kivételével – azon adózók sem használhatták a hagyományos pénztárgépüket a nyugtaadásra, amelyek korábban nem voltak kötelezettek pénztárgép használatára, vagy olyan tevékenységet folytattak, amely vonatkozásában nem kötelező pénztárgép használata. 2017. január 1-jével pedig kiterjesztették az online kassza használatára kötelezettek körét az autószerelőkre, masszőrökre, diszkósokra, tisztítási szolgáltatókra, pénzváltókra és a taxisokra.
A számlaadásra vonatkozó kötelező adatszolgáltatások köre
Annak érdekében, hogy az adó- és vámhatóság a nyugtaadatok mellett a számlaadatokról is információt szerezzen, a pénztárgép használatára kötelezettek – a kötelező számlaadás eseteit kivéve – adatszolgáltatásra is kötelezve lettek. Amennyiben ugyanis a bizonylatadási kötelezettségüket ezen gazdasági szereplők online pénztárgéppel történő nyugtaadás helyett számla kibocsátásával teljesítik, akkor ezen számlák adatairól külön nyomtatványon havonta adatszolgáltatásra kötelezettek.
Az adóhatóság számlázási adatok iránti igényét az is megkönnyíti, hogy ha egy gazdasági szereplő számlázóprogramot használ, akkor abból akár egy kattintással lekérhetőek az adatok. Ebben az esetben a számlázóprogramokat be kell jelenteni a NAV-hoz.
2016. január 1-jétől ráadásul a számlázóprogramokkal szemben új követelmény lépett életbe: a programnak „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkcióval kell rendelkeznie, vagyis a programnak biztosítania kell, hogy az adó- és vámhatóság egy ellenőrzés során közvetlenül, az általa meghatározott sémában lekérhesse a számlaadatokat.
Az online pénztárgépek és a számlázóprogramok adataival az adó- és vámhatóság bármilyen kockázatelemzést, összehasonlítást el tud végezni a gazdasági szektor egyes szereplői között, vagy egy adott szereplő vonatkozásában. Az online pénztárgépek adatszolgáltatásainak eredményeképpen létrejött adatállomány lehetőséget ad az adó- és vámhatóságnak az áfabevallási adatok online pénztárgépes adatokkal való összevetésére, a jelentős eltérések feltárására és ellenőrzésére. Emellett jelen idejű forgalomszámlálást is el tud végezni a jövőben benyújtandó bevallások helyességének megalapozása érdekében.
Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER)
Az EKAER létrehozása a gazdaság kifehérítését szolgáló rendelkezések között kiemelt szerepet töltött be. A 2015. január 1-jei bevezetés, majd a rendszer átmeneti türelmi időszakot követő élesítésének célja a közúton fuvarozott áruk valós útjának nyomon követése, az árubeszerzések, értékesítések során keletkező közterhek megfizetésének biztosítása volt.
A rendszer lényege, hogy képes még a csalás előtt, vagy legalább szinte a csalás elkövetésekor azonnal kiszűrni az áfacsalással érintett adózókat, árumozgásokat, illetve a kockázati biztosítékkal, valamint a valós idejűséggel sok esetben képes a visszaélést tanúsító vállalkozásokat ellehetetleníteni.
Kedvező piactisztulást és az áfacsalások láncügyleteinek csökkenését hozta magával az áruforgalmat monitorozó elektronikus rendszer
Egyes, csalási céllal tervezett szállítmányok már el sem indulnak, így a költségvetésben nem jelentkeznek az illegális visszaigénylések, más szereplők teljesen elhagyhatják a piacot, ami a tisztességes vállalkozások számára kedvező piactisztulást jelent. Másik jelentős hatása a rendszer bevezetésének, hogy azok a vállalkozások, amelyek korábban a feketegazdaságot erősítették, az EKAER hatására kénytelenek az önkéntes jogkövetés útjára lépni és legalább részben legalizálni vállalkozásukat, ami a költségvetés számára pluszbevétellel jár.
Az ellenőrzés speciális jellege abban rejlik, hogy az EKAER-hez kapcsolódó ellenőrzéseket az adóellenőrökből és pénzügyőrökből álló csoportok irányítják, amelyekhez társul a bűnügyi szakterület és a NÉBIH munkatársainak szoros együttműködése is. Az ellenőrzés komplexitása ott jelenik meg, hogy az nem csak az EKAER-szám meglétének ellenőrzésére vonatkozik, hanem az minden érintett tranzakció minden elemének érvényes voltát vizsgálni képes. Ezzel összefüggésben a rendszámra, az áru mennyiségére és értékére (valós vagy fiktív adatok),a feladó és címzett adózók adatainak (különösen felfüggesztett vagy törölt adószám) valódiságára, a fel- és lerakodási hely érintett gazdasági szereplőkhöz, és a gazdasági eseményhez kötöttségére (létező cím, gazdasági szereplőkhöz köthető cím, FELIR rendszerben regisztrált cím) is vonatkozik. Az EKAER-rendszer és az útdíjfizető-rendszer (HU-GO) összekapcsolása pedig az online nyomon követést is garantálja.
Így amennyiben a vám- és pénzügyőri egység által megállított kamion ellenőrzésénél magas kockázatot állapítanak meg, akkor a szállítmány azonosságának biztosítására hatósági zárat alkalmaznak, és a lerakodási helyen helyszíni ellenőrzést folytatnak, ahol a vezető tisztségviselők nyilatkoztatására, leltárellenőrzésekre, IT-adatmentésekre, majd a nyomozóhatóság azonnali tájékoztatására is sor kerül, ezzel garantálva az áfacsalásra alapozott láncolatos ügyletek felderítésének hatékonyságát.
Differenciált szankciók és kiterjesztett haszonélvezők
A bejelentéssel összefüggő hibákhoz szigorú szankciórendszer is bevezetésre került, amelyet a gyakorlatban az elkövetett mulasztás jellegétől függetlenül mindenkivel szemben azonos módon érvényesít az adó- és vámhatóság. Bár azt is el kell ismerni, hogy a kisebb hibákat vétők esetében az eljárás elején mindenkivel szemben alkalmazott szigor a hatósági eljárásban méltányosan differenciálttá válik, az elkövetett hiba súlyához igazodóan kerül kiszabásra a mulasztási bírság.
Az EKAER-ellenőrzéseknek van két csatlakozó haszonélvező területe. Az egyik a végrehajtási terület, hiszen az EKAER-ellenőrzés során a végrehajtható adótartozások biztosítására is sor kerülhet, így a fuvaroztató cégeknek figyelniük kell arra is, hogy ne legyen végrehajtható köztartozásuk, mert azzal a fuvarozott áru kiszolgálását, azaz a rendes üzletmenetet veszélyeztetnék.
A másik terület a foglalkoztatotti bejelentések ellenőrzése a fuvarozó cégeknél. Minden egyes EKAER-ellenőrzés kiterjed a fuvarozásban részt vevő magánszemély és a fuvarozó cég közötti jogi kapcsolat ellenőrzésére is. Ha a szabálytalan foglalkoztatás legkisebb gyanúja felmerül, az EKAER-ellenőrzés automatikusan átfordul a szabályos foglalkoztatás vizsgálatába.
