Tényállás
Egy németországi székhelyű, véradó központot működtető társaság (TMD) az összegyűjtött vérplazmát mélyfagyasztott állapotban egy svájci székhelyű gyógyszeripari cégnek értékesítette. A vállalat az Unió más területein lévő gyáraiba szállította el a plazmát, gyógyszeripari alapanyagként.
A TMD úgy ítélte meg, hogy a gyógyszergyártóknak értékesített vérplazma nem tartozik az emberi vér értékesítésére vonatkozó adómentesség hatálya alá. A 2008. évi áfabevallása során a német adóhatóság azonban megtagadta az előzetesen felszámított áfa levonását.
A TMD a 2015. év során előterjesztett kérelmében az uniós bíráktól a vérplazma értékesítésével kapcsolatban előzetesen megfizetett adók levonásához való jog utólagos elismerését kérte. Keresetének indokolásaként arra hivatkozott, hogy a vérplazma gyógyszergyártás céljára történő értékesítése nem minősül a német áfatörvény 4. cikke 17. pontjának a) alpontja, illetve a 2006/112 irányelv (áfa-irányelv) 132. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett vér értékesítésének.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
Az uniós bíráknak az alábbi kérdésekben kellett állást foglalniuk:
1) Az emberi vér értékesítése az emberi vérből nyert vérplazma értékesítését is magában foglalja-e?
2) Amennyiben igen, ez arra a vérplazmára is vonatkozik e, amelyet nem közvetlenül gyógyászati célokra, hanem kizárólag gyógyszerek gyártására használnak fel?
3) A második kérdésre adandó nemleges válasz esetén, kizárólag a rendeltetés, vagy a vérplazma felhasználásának absztrakt lehetősége is jelentőséggel bír e a vérként történő kezelés szempontjából?
Jogi háttér
Az áfa-irányelv 132. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében a tagállamok mentesítik az adó alól az emberi szerv, vér és anyatej értékesítését. Értelmezési problémát jelent azonban, hogy az „emberi vér” fogalmát az áfa-irányelv nem határozza meg.
E körülmények között e fogalomnak az értelmét és terjedelmét az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentés szerint kell meghatározni, figyelembe véve azon szövegkörnyezetet, amelyben az említett fogalmat használják, és azon szabályozás célkitűzéseit, amelynek a részét képezi (ld. Ketelä ítélet a C 592/11. sz. ügyben). Az „emberi vér” fogalma az emberi test olyan elemére utal, amely több nem önálló, egymást kiegészítő komponensből áll, amelyek szinergikus együtthatása lehetővé teszi az összes szerv és szövet táplálását. Az egymást kiegészítő komponensek egyike a vérplazma, vagyis az a folyadék, amely az emberi vér más komponenseinek az e testen keresztül történő szállítására szolgál.
Az áfa-irányelv célja egyes közhasznú tevékenységek mentesítése az áfa alól annak érdekében, hogy megkönnyítse az egyes szolgáltatásokhoz történő hozzáférést, valamint az egyes termékek értékesítését az adókötelessé tételükből eredő többletköltségek elkerülésével (ld. VDP Dental Laboratory ítélet a C-144/13 sz. ügyben).
Az ügylet megítélését tovább bonyolította, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája 3. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján tilos az emberi test és részei ekként történő haszonszerzési célú felhasználása.
Döntés
Az EB jelen üggyel kapcsolatos ítéletében egyértelművé tette, hogy az áfa-irányelv értelmében az emberi vér értékesítésének adó alóli mentesítése kizárólag az egészségügyi ellátáshoz közvetlenül kapcsolódó, vagy azon ügyletekre vonatkozik, amelyeknek a célja gyógyászati, biztosítva ezáltal, hogy ne váljanak hozzáférhetetlenül drágává ezek a termékek azon okból, hogy értékesítésük áfaköteles.
Megítélése szerint nem tekinthető adómentesnek az ún. „ipari” vérplazma, vagyis az a vérplazma, amelynek értékesítése nem közvetlenül közhasznú tevékenységekhez járul hozzá, amennyiben azt ipari termelésben kívánják felhasználni, különösen gyógyszerek gyártása céljából.
Következésképpen az áfa-irányelv 132. cikke (1) bekezdésének d) pontját úgy kell értelmezni, hogy a kizárólag gyógyszerek gyártására szánt vérplazma értékesítése adóköteles, mely után megnyílik az előzetesen felszámított adólevonási jog érvényesítésének lehetősége.
A kérdés jelentősége
A döntés sok szempontból etikai jelentőségű, mivel az emberi test egyik alkotórészének „kereskedelmét” gazdasági tevékenységként legalizálja, ugyanakkor nem hanyagolható el gyógyszerkutatási szempontból, elősegítve ezáltal különösen a hemofíliás és immunproblémákkal küzdő betegek hatékony gyógyítását.
