Az adókötelezettségeknek az éves zárás során történő helyes kezelése nem csupán azért fontos, hogy a beszámoló a gazdálkodó valós vagyoni és pénzügyi helyzetéről megbízható és valós összképet adjon, hanem azért is, mert ezáltal számos adókockázat kiszűrhető, aminek a gazdálkodók leginkább egy későbbi adóellenőrzés során látják hasznát. Könnyű belátni, hogy az éves zárlat során megspórolt időt (és annak költség vonzatát) kamatostul kell megfizetni az adóellenőrzések során. Jelen bejegyzésemben a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó szándékkal bemutatok néhány olyan praktikus adózási feladatot, amelyek nagyban hozzájárulhatnak az éves zárás sikeréhez.
Adófolyószámla
Az éves zárlás adózási feladatait javasolt az adófolyószámla egyeztetéssel indítani, tehát a NAV nyilvántartása szerint bevallott és befizetett, valamint a könyvekben rögzített adókötelezettségek összehasonlításával. Egy-egy eltérés oka lehet egy véletlenül be nem nyújtott, vagy valamilyen formai hiba miatt az adóhatóság által fel nem dolgozott bevallás, vagy önellenőrzés, esetleg az adóhatóság nem tudta beazonosítani és így az adófolyószámlán jóváírni valamelyik adónemre átutalt összeget. Az áfa főkönyvi számlák és az áfa bevallások adatainak egyeztetése során gyakran az időszaki elszámolású ügyletek okoznak eltérést, mivel sok esetben az áfa összegét a könyvekben nem az áfa törvény szerinti teljesítési időpontra, hanem az áfa alapot képező ügylet időszakára rögzítik. A feltárt eltérések jellegéből adódóan a be nem nyújtott bevallások, önellenőrzések utólagosan pótolhatóak, illetve a NAV által le nem könyvelt befizetések tisztázhatóak.
Költségszámla
A könyvviteli zárlat során érdemes átnézni a költségszámlákat, hátha akad olyan munkavállalókkal, vagy üzleti partnerekkel kapcsolatos tétel, amely noha szja köteles, évközben véletlenül kimaradt a béren kívüli-, vagy az egyes meghatározott juttatások utáni közterhek számítása és bevallása során.
Cégautó adó
Sokan nem gondolnak arra, hogy cégautó adó fizetési kötelezettség nem csak a saját tulajdonú, hanem ahogyan azt korábbi bejegyzésemben bemutatottam a pénzügyi lízingbe, vagy tartós bérletbe vett személygépkocsik után is keletkezhet. Ennek megfelelően érdemes a gazdálkodó bérleti díj és lízingdíj számláinak áttekintését követően a cégautó adó kalkulációkat még egyszer leellenőrizni, nehogy kimaradjanak azokból egyébként cégautó adókötelezettség alá eső személygépkocsik.
Reklámadó
A 2015. év során 500 millió Ft-ról 100 millió Ft-ra csökkent a reklámadó alapjából 0 százalékos adómérték alá eső rész. Ebből kifolyólag mindenkinek, aki a korábbi szabályok alapján még mentesülhetett a reklámadó bevallási és befizetési kötelezettség alól, az éves zárlat során javasolt számításba vennie reklám közzétételhez kapcsolódó nettó árbevételét, illetve saját célú reklám közzétételhez kapcsolódóan felmerült költségeit, nehogy utólag, esetleg egy adóellenőrzés során derüljön fény reklámadó fizetési kötelezettségére.
Hipa
Az éves zárás második legkomplikáltabb adókalkulációs feladata a helyi iparűzési adó (hipa) kiszámítása. Bonyolultságát tekintve noha elmarad a társasági adó (tao) mögött, azonban ahogyan azt korábbi blog bejegyzéseim:
- Június 1. a helyi iparűzési adó bevallási határideje - I. rész
- Június 1. a helyi iparűzési adó bevallási határideje! - II. rész
is mutatják, számítása – főleg amikor a helyi iparűzési adó alapját több telephely között kell megosztani –, korántsem nevezhető egyszerűnek.
Tovább nehezíti a hipa számítását, hogy az adóalap meghatározása során csökkentő tételként az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke csak korlátozottan vehető figyelembe. A számítások során jó taktika az előző évi kalkulációból kiindulni, azonban mindenképpen érdemes utánajárni, történt-e változás telephelyekkel érintett önkormányzatok helyi adó rendeleteiben.
Lévén, hogy számításuk azonos alapokon nyugszik, a helyi iparűzési adóval (hipa) együtt kalkulálandó az innovációs járulék is. Feltéve persze, hogy a gazdálkodó annak fizetésére kötelezett, hiszen 2015. január 1-jétől gyökeresen megváltozott. A 2015-ös évtől a mikro-, illetve kisvállalkozói kategória szerinti besorolás során – kizárólag az innovációs járulék szempontjából – csak az adott gazdasági társaság üzleti év első napján fennálló létszám és nettó árbevétel, illetve mérlegfőösszeg adatait kell figyelembe venni (a partner és kapcsolódó vállalkozások adatainak, valamint a korábbi évek KKV szempontú besorolásának már nincs jelentősége),tehát könnyen előfordulhat hogy egy, a korábbi években innovációs járulék fizetésre kötelezett gazdálkodó 2015-ben ezen adónem alól már mentesül.
Következő lépés a tao, eva, kiva kalkuláció
Mindezek után lehet nekilátni a társasági adó (tao),illetve – az adóalanyiság előzetes választása esetén – az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA),vagy a kisvállalati adó (KIVA) kalkulációjának. A társasági adó kiegészítési kötelezettség, valamint az éves társasági adó (tao) kötelezettség számítása során bevethető praktikus megoldásokkal korábbi blog bejegyzéseimben már foglalkoztam. Amit az ott leírtakon felül mindenképpen érdemes kiemelt körültekintéssel kezelni az éves zárás során:
- a jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt 2015-től már nem csökkenti az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatások értéke,
- meghaladta-e a reklám közzététellel összefüggésben elszámolt költségek összege a 30 millió Ft-ot és ha igen, akkor rendelkezik-e a megfelelő adattartalmú nyilatkozattal, vagy igazolható-e hogy annak kiadását kérték, vagy a reklámadó alany szerepelt a NAV által e célból közzétett nyilvántartásban,
- valamennyi jogszabályi feltétele fennáll-e az érvényesíteni kívánt adókedvezménynek, amennyiben igen, akkor maximum mekkora összegben érvényesíthető, továbbá
- a szokásos piaci ártartományon belül találhatóak-e a kapcsolt vállalkozásokkal bonyolított ügyletek során érvényesített árak?
Ez utóbbi 2015-ben azért is kiemelt fontosságú, mert a 2015. évtől függetlenül a tulajdonosi struktúrától, már az ügyvezetés egyezőségére tekintettel is létrejöhet kapcsolt vállalkozási viszony, tehát ettől az évtől akár bővülhet is azon üzleti partnerek köre, akikkel kapcsolatban szokásos piaci ár vizsgálatot kell végezni. Továbbá nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a szokásos piaci ár vizsgálata csupán az egyik követelmény, az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással),a jogszabályi előírásoknak megfelelő transzferár dokumentációt is köteles készíteni a tao-bevallás benyújtásáig. Az adóellenőrzések során a NAV által érvényesíthető társasági adóalap korrekciós tételek, valamint tetemes összegű mulasztási bírság miatt a transzferárak vizsgálatának és a megfelelő transzferár dokumentáció elkészítésének az egyik kiemelt témája kell, hogy legyen minden éves zárásnak.
