Facebook image
Mentés

Június 1. a helyi iparűzési adó bevallási határideje! – II. rész

Előző bejegyzésemben a helyi iparűzési adó (HIPA) fajtáival, az adóköteles iparűzési tevékenységgel és az adóalap megállapításával összefüggő leglényegesebb előírásokat foglaltam össze.

Mostani bejegyzésemben az adóalap megosztásáról, az adóalap kedvezményekről és adómentességekről, illetve a HIPA-bevallásról fogom megírni a legfontosabb tudnivalókat.

Adóalap megosztása

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén, vagy külföldön is végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemző módon

  • a személyi jellegű ráfordítással arányos,
  • az eszközérték arányos, vagy
  • a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték arányos módszer kombinációval, az ún. komplex módszerrel

oszthatja meg a székhelye és a telephelyei szerinti önkormányzatok között. Azonban amennyiben a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalap meghaladta a 100 millió Ft-ot, abban az esetben kizárólag a komplex megosztási módszer alkalmazható. Továbbá nem lehet azon megosztási módszert alkalmazni, amely a székhely vagy valamely telephely szerinti település esetén 0 Ft települési adóalapot eredményezne.

Fontos, hogy hiába helyezi székhelyét egy vállalkozás olyan önkormányzat illetékességi területére, amely nem, vagy csak minimális mértékű helyi iparűzési adót vezetett be, amennyiben a nyereség-, illetve jövedelemszerző tevékenységét alapvetően más településeken végzi, abban az esetben az adóalap megosztás révén az adóalapjának kisebb, vagy nagyobb hányada után más önkormányzatok felé keletkezhet helyi iparűzési adó fizetési kötelezettsége. Mindezekre való tekintettel még a helyi iparűzési adót nem alkalmazó településen székhellyel rendelkező vállalkozásoknak is körültekintően el kell végezniük adóalapjuk számítását, hiszen egy-egy telephelynek a kalkulációból való kihagyása, vagy a megosztási arány számítása során vétett egyéb hiba akár jelentős adókockázattal is járhat.

Adóalap kedvezmények, adómentességek

A helyi adókról szóló törvény viszonylag szűk körben enged mentességeket, kedvezményeket a helyi iparűzési adó tekintetében:

  • ilyen a már említett, 2,5 millió Ft-ot (vagy ennél alacsonyabb összeget) meg nem haladó adóalappal rendelkező vállalkozások számára azonos feltételek mellett bevezető adómentesség, vagy adókedvezmény lehetősége;
  • a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap mentesség, melyre tekintettel az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám előző évhez viszonyított főben kifejezett növekménye után 1 millió Ft/fő adóalap csökkentő tétel érvényesíthető (a kedvezmény igénybevételét követően amennyiben 5 százalékot meghaladó mértékű létszámcsökkenés következik be, abban az esetben az előző adóévre igénybevett adóalap-mentességgel növelni kell az adóalapot);
  • a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok, azok elővállalkozásai, valamint mindezek projekttársaságai mentesülnek a helyi iparűzési adókötelezettség alól, továbbá
  • 2015. január 1-től mentesülnek a HIPA alól a beszerző és értékesítő szövetkezetek is, azonban esetükben az adómentesség csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

A helyi iparűzési adó számítása során csökkenthető az adó összege:

  • az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett helyi iparűzési adóval, valamint
  • a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt e-útdíj 7,5 százalékval

melyek az adóalap megosztás arányában érvényesíthetők a székhely és a telephelyek szerinti önkormányzatokra jutó adóból.

HIPA adóbevallás

Az önkormányzatok túlnyomó többsége saját helyi iparűzési adó bevallási nyomtatványt alakított ki. 2014. január 1-jétől törvényi szinten került kimondásra, hogy az adóbevallási és bejelentési kötelezettség nem csak az önkormányzatok által rendszeresített formanyomtatványon, hanem miniszteri rendelet előírásainak megfelelően kialakított egyedi nyomtatványon is teljesíthető, feltéve hogy az adóalany nem vesz igénybe önkormányzati rendelet által szabályozott mentességet, kedvezményt. Ez a sok telephellyel rendelkező adóalanyok számára adminisztrációs tehercsökkentést jelent, hiszen így nem kell minden egyes önkormányzat esetében külön-külön nyomtatványt beszerezni és egyedileg kitölteni, hanem akár „házilagos” megoldásokkal kialakított egységes nyomtatvány használatával rövid idő alatt akár jelentős számú bevallás is előállítható. Ezt követően már csak a postázásnál kell odafigyelni, hogy az egyes önkormányzatok borítékjaiba a megfelelő bevallások kerüljenek.

Szerencsére már nem csak a NAV felé, hanem az önkormányzati adóhatóságok egy része felé is teljesíthetők elektronikus úton az adóbevallási kötelezettségek. Erről azonban minden esetben egyedileg kell meggyőződni az önkormányzatok honlapján.

A fentiek alapján könnyen belátható, hogy a helyi iparűzési adó alapjának számítása, majd az adóalap önkormányzatok közötti megosztása bonyolult és magas szintű adózási, valamint számviteli szaktudást igényel, így a kalkulációk és a bevallások véglegesítése során érdemes szakértő segítségét is igénybe venni.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom