EKAER: És / vagy, avagy egy kötőszón múlik a jogalkotói szándék?

Még éppen Karácsony előtt került kihirdetésre az egyes törvényeknek a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XCII. törvény.

Ebben a jogszabályban, többek között, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) egyes szabályai módosultak, egyszerűsítve, illetve felhasználó-barátiabbá téve az amúgy jelentős adminisztrációs terheket és bizonytalanságokat hordozó rendszert.
Tovább az EKAER kalkulátorhoz »

A korábban elfogadott rendelkezések szerint EKAER bejelentési kötelezettséget keletkeztetett, ha akár csak egy guriga sajtot, vagy egy skatulya gyufát helyeztek egy útdíj köteles járműre, melynek közúti szállításával vagy EU más tagállamából Magyarországra irányuló beszerzés, vagy egyéb célú behozatal, valamint Magyarországról EU más tagállamába irányuló termékértékesítés, vagy egyéb célú kivitel, illetve belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles értékesítés valósult meg. Ez a szabályozás többek között ellehetetlenítette volna a külföldi internetes megrendeléseket is.

A társadalmi egyeztetés keretében ezt ismerte fel a jogalkotó és hozott egy mentesítő szabályt mely a következők szerint szól:

(6a) Mentes az (1)-(5) bekezdés szerinti kötelezettség alól

a) az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek tömege a 2500 kg-ot vagy az adó nélküli értéke a 2 millió Ft-ot nem haladja meg,

b) az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó

ba) kockázatos élelmiszer tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 Ft-ot,

bb) egyéb kockázatos termék tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió Ft-ot
nem haladja meg.

A fenti joghely értelmezése a korábbi blogbejegyzésemhez írt kérdések tanúsága szerint komoly problémát jelent a vállalkozások számára. A kérdés egyszerűen úgy fogalmazható meg, hogy vajon a mentességgel éléshez szükséges-e mindkét határérték alatt maradni, vagy elég csak az egyiket teljesíteni. A mi szövegértelmezésünk szerint a mentesség él, ha a szállított áru tömege, vagy értéke nem haladja meg az előírtakat. Egyszerűnek tűnik ez a megközelítés, de mégis mi okozhat problémát, illetve bizonytalanságot?

A fenti értelmezést elfogadva következő érdekes következtetésekre juthatunk:

Amennyiben építési alapanyagot (pl. homok) szállítunk útdíjköteles járművel, akár 20 tonna tömegben, akkor sem keletkezik EKAER bejelentési kötelezettség, mivel az áru értéke nem haladja meg az 1 millió Ft-ot.
Egy iPhone6 modell tömege darabonként nettó 129 g, fogyasztói ára 220 990 Ft. A számítás egyszerűsítése okán éljünk a feltételezéssel, hogy a bruttó tömege a csomagoló anyaggal együtt 200 g, míg beszerzési ára 200 000 Ft. Ebben az esetben 12 495 db készülék tömege 2 499 kg, tehát nem lépi át az egyik határértéket, míg az áru értéke 2 499 millió Ft.
Amennyiben 201 kg cukrot (kockázatos élelmiszer) egy útdíjköteles járművel szállítunk, akkor az mentesül az EKAER bejelentési kötelezettség alól, míg ha ugyanezt az árumennyiséget egy Opel Astra kombi csomagtartójában szállítjuk – tekintve, hogy mentességi szabályok csak útdíjköteles járműre vonatkoznak – EKAER bejelentésre kötelezett lesz.

Nem lepődnék meg, ha a jogalkotói szándék nem ez lett volna, látva a fenti példákat. Talán erre utal a NAV honlapján található, a gyűjtőfuvarozással kapcsolatos teendők vonatkozásban adott válasza is, amely szerint bejelentési kötelezettség keletkezik, ha már az egyik határértéket átlépi a szállítandó áru https://ekaer.nav.gov.hu/articles/view/mentessegek . Más kérdésekre adott válaszok esetében a NAV ragaszkodik a jogszabály fogalmazásához.

A tanulság, hogy a jogszabály fogalmazása során akár egy kis kötőszavon is elcsúszhat a vélelmezhető jogalkotói szándék. Kíváncsi vagyok, hogy sor kerül-e a tavaszi ülésszak során a kötőszó cseréjére! Mit tud tenni az óvatos vállalkozó? Fokozza az éberségét.