Kisebb, bár mindenkit érintő változás például, hogy megszűnik a személyesen történő adategyeztetés lehetősége. Ezt az ügyfelek a jövőben csak elektronikus úton tudják kezdeményezni, a www.onyh.hu és a www.magyarorszag.hu honlapján az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével.
Ennek oka, hogy az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatósága 2014 augusztusában egy országos szintű adategyeztetésbe kezdett, amely a megyei igazgatóságok kapacitását nagymértékben le fogja kötni. Az adategyeztetés célja, hogy először a nyugdíjazás előtt állók, majd később mindenki adatait digitalizálják.
A hivatalból történő eljárás első körben az 1955-1959 között születettekkel kezdődik. Ennek feldolgozására a nyugdíjbiztosítónak 2 év áll rendelkezésre, majd azt követően ötéves korcsoportok kerülnek kiértesítésre.
Az egyeztetési eljárás menete
Az eljárás során a nyugdíjbiztosító igazgatóságok a hatósági nyilvántartásban lévő adatokból az ügyfélre vonatkozó kimutatást készítenek, amely tartalmazza a nyugdíjazáskor figyelembe vehető:
- valamennyi jogviszonyát,
- megszerzett szolgálati idejét,
- az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a nyugdíjjárulék-köteles kereseteit,
- a levont nyugdíjjárulék összegét,
- az egyéb szolgálati, illetőleg jogosultsági időnek minősülő (pl. korkedvezményre jogosító) időtartamokat.
Az ügyfélnek a kimutatás kézhezvételétől számítva 90 nap áll rendelkezésére, hogy a kimutatásban nem szereplő vagy tévesen feltüntetett adatokra vonatkozóan észrevételt tegyen, a helyes adatokat igazoló dokumentumok megküldésével. A beérkezett dokumentumok és igazolások alapján, a nyugdíjbiztosító bizonyítási eljárást indít, melynek keretében megkísérli felkutatni a szükséges iratokat. Például megkeresheti a volt foglalkoztatót, adóhatóságot vagy egyéb szervet.
A tényállás tisztázását követően határozatban dönt az ügyfél elismerhető szolgálati idejéről, és egyéb tényekről, melyek innentől kezdve mint egyeztetett adatok kerülnek nyilvántartásba. A határozattal szemben az ügyfél jogorvoslattal élhet.
Amennyiben az ügyfél a rendelkezésére álló 90 napon belül nem tesz észrevételt, az adatok módosítását és kiegészítését nem kezdeményezi, akkor ezt az igazgatóság jóváhagyásnak tekinti és a rendelkezésére álló adatok alapján jogorvoslatot biztosító határozatot hoz.
Érdemes ezért tisztában lennünk, hogy mit is jelent a szolgálati idő.
Szolgálati idő
Szolgálati idő alatt azokat az időszakokat értjük, melyek alatt a nyugdíjigénylő biztosításra kötelezett jogviszonyban állt, azaz biztosított volt, és az előírt nyugdíjjárulékokat megfizette.
Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni:
- azokat az időszakokat, ami alatt a biztosítás szünetelt;
- fizetés nélküli szabadság idejére (kivéve TGYS,GYED,GYES, gyermekgondozási segélyre való jogosultság ideje, beteg gyermek otthon történő ápolásának ideje);
- az egyéni vállalkozói jogviszonynak azon időtartamára, amelyre 2011. december 31.-ig nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék tartozás , illetve 2012. január 1-től nyugdíjjárulék-tartozása van;
- társas vállalkozás tagja esetében azt az időtartamot, amelyre a társas vállalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék-tartozása van;
- mezőgazdasági őstermelő biztosítási idejének azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan nyugdíjjárulék-tarozása van.
A teljesség igénye nélkül fontos kiemelni egy-két szolgálati időnek minősülő, de nem feltétlenül köztudott jogviszonyt. Ilyen például:
Az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából az 1998. január 1-je előtt képesítés megszerzésére folytatott
- felsőfokú tanulmányok,
- ciklusokra bontott, osztott képzés esetén a képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányok idejében mind az alapképzés, mind a mesterképzés ideje.
A szolgálati időt elsősorban a társadalombiztosítási szervek nyilvántartása alapján tudja igazolni, azonban ennek hiányában a foglalkozató által kiállított egykorú okirattal, vagy igazolásokkal. Ennek hiányában lehetőség van az egyéb hitelt érdemlő módon történő igazolásra is, ami például lehet tanú nyilatkozata is.
