A vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján, amikor biztosítottnak minősülünk, a járulékfizetésünk alapján teljes körű jogosultságot szerzünk az egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli ellátásaira is.
Klasszikusan ez akkor teljesül, amikor munkaviszonyban állunk és megbízási jogviszonyból származó jövedelmünk havi összege meghaladja a minimálbér 30 százalékát, vagy amennyiben a társas vállalkozói jogviszonyunk alapozza meg az ellátásra való jogosultságunkat.
Kevésbé köztudott, hogy az is biztosítottnak minősül, aki álláskeresési támogatásban részesül, illetve aki tanulószerződés alapján szakképzőiskolai tanulmányokat folytat, tehát ők is egyéb fizetési kötelezettség nélkül, automatikusan jogosultak lesznek az egészségügyi szolgáltatásokra.
Fentieken kívül, azok, akik valamely szociálisan vagy társadalmilag méltányolható okból nem végeznek keresőtevékenységet, és így nem minősülnek biztosítottnak sem, az állam ugyancsak fizetés nélkül biztosítja az egészségügyi szolgáltatások ingyenes elérését. (Esetükben a központi költségvetés finanszírozza meg az egészségügyi ellátásra való jogosultságot, mely 2014-ben havonta 5 790 Ft). Ilyen módon jogosultak egészségügyi szolgáltatásra például a biztosítás megszűnését követően GYED-ben, GYES-ben részesülő kismamák, az ápolási díjban, korhatár előtti ellátásban, saját jogú nyugellátásban részesülők, a kiskorúak, illetve a szociális intézményben elhelyezett személyek is. Esetükben azonban az ellátás már nem teljes körű, ugyanis kizárólag természetbeni ellátásokra (orvosi, kórházi ellátás) szerezhetnek ezáltal jogosultságot, pénzbeli ellátás (táppénz) nem illeti meg őket.
Amennyiben azonban valaki nem minősül biztosítottnak (tehát például nincs munkaviszonya) és valamely szociálisan méltányolható körülményből fakadóan sem jogosult egészségügyi ellátásra, úgy fennáll az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési-kötelezettsége.
Ahogyan az korábbi bejegyzésemben már említésre került (amelyben a fizetés nélküli szabadság miatti egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési-kötelezettséget elemeztük),a járulékfizetési-kötelezettséget az ok keletkezésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni a NAV felé a 14T1011-es számú nyomtatványon. Az ilyenkor fizetendő járulék mértéke 2014-ben havi 6 810 Ft (napi 227 Ft). Ebben az esetben a járulék megfizetése alapozza meg az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultságunkat, tehát a fizetési kötelezettség elmulasztása mulasztási bírságot von maga után.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a biztosítási jogviszony megszűnését követően az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultságunk még további 45 napig fennmarad. Ha a biztosítási jogviszonyunk 45 napnál rövidebb volt, akkor a megszűnést követően ezen időtartammal hosszabbodik meg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, így csak ezen időtartam után kezdődik meg az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési-kötelezettségünk. Tehát amennyiben a legalább 45 napja fennálló munkaviszonyunk megszűnik, a megszűnést követően 45 napig még passzív jogon jogosultak vagyunk orvosi ellátásra, s csak ezen időtartamot követő 15 napon belül kell bejelentenünk a NAV felé járulékfizetési-kötelezettségünket.
Főszabályként a járulékfizetési-kötelezettség megszűnését is jelenteni kell a NAV felé, azonban mentesülhetünk ezen kötelezettség alól, ha azért szűnik meg a fizetési kötelezettségünk, mert biztosítással járó jogviszonyt létesítünk (például sikerül elhelyezkednünk),mivel ebben az esetben a foglalkoztatónk köteles teljesíteni a bejelentésünket a 14T1041-es nyomtatványon.
