Régi szerződés – régi Ptk.
A szerződésekkel, kötelmekkel kapcsolatosan általános szabály, hogy az új törvényt a Ptk. hatálybalépését – azaz 2014. március 15-ét – követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. A hatálybalépés előtt létrejött szerződésekre a korábbi Polgári Törvénykönyv szabályozását kell alkalmazni, és ugyanez a szabály irányadó azon jognyilatkozatokra, amelyeket olyan jogviszonnyal, szerződéssel kapcsolatban tesznek, amelyek a hatálybalépéskor már fennálltak.
Külön rendelkezés született arra az esetre, ha a hatálybalépést megelőzően kötött szerződés alapján valamely fél a dolog átadására, illetve birtokba bocsátására köteles, és erre az új Ptk. hatálybalépését követően kerül sor. Ebben az esetben az átadásra, illetve a birtokba bocsátásra a korábbi polgári jog szabályait kell alkalmazni. Ennek a rendelkezésnek az indoka egybevág az általános elvvel, hogy a hatályba lépést megelőző szerződésekre a korábbi szabályokat kell alkalmazni, és a jogalkotó szerint nem lenne indokolt az sem, hogy a szerződésre és annak tényleges teljesítésére eltérő jogszabályt alkalmazzanak a felek.
Speciális rendelkezések vonatkoznak a biztosítási szerződésekre. Eszerint ha a hatályba lépést megelőzően tett ajánlat alapján jön létre a biztosítás, de a kockázatvállalás március 15-ét követően kezdődik és a szerződés az új Ptk. rendelkezéseinek egyébként megfelel, úgy az új Ptk. szabályai irányadóak.
Új jogintézmény a sérelemdíj a törvényben, amely személyiségi jogok megsértése esetén járó nem vagyoni sérelemért járó kártérítés, és a felelősségbiztosítás új szabályai szerint a biztosított a szerződése szerint kérheti annak megtérítését is. Ezzel kapcsolatban az átmeneti rendezések alapján a korábban létrejött felelősségbiztosítási szerződések által lefedett, március 15-ét követő káresemények alapján csak olyan mértékben követelhető a sérelemdíj alóli mentesítés, amilyen mértékben a biztosító a régi Ptk. alapján a nem vagyoni kártérítés kapcsán helytállásra lett volna köteles.
Meglévő szerződések új Ptk. hatálya alá helyezése
Mindemellett az átmeneti rendelkezések alapján a felek megállapodhatnak abban, hogy a 2014. március 15-e előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik. Önmagában egy, az új Ptk. hatályba lépését követően egy korábbi szerződésben tett módosítás nem eredményezi egyben azt, hogy a teljes megállapodás az új szabályozás alapján ítélendő meg, ehhez a feleknek kifejezetten erre irányuló akaratnyilvánítása szükséges.
Egy ilyen tartalmú megállapodást azonban több szempontból is érdemes alaposan körüljárni. A régi szabályozástól eltérő felelősségi rendszert alkalmaz például szerződésszegés esetére az új Ptk., ami alapján a szerződésszegésért való felelősség alóli mentesülés nehézkesebbé válhat. A másik oldalról viszont a szerződésszegésért való felelősség korlátozása és kizárása is rugalmasabb lett az új kódex szerint, ami bizonyos esetben az áttérést éppen indokolhatja.
Kiegészültek emellett többek között a szerződés tartalmára és az általános szerződési feltételekre vonatkozó szabályok is, amelyekre ugyancsak célszerű figyelemmel lenni egy folyamatosan teljesülő szerződésnek az új Ptk. hatálya alá helyezéskor.
A fenti szabályozási változások kapcsán későbbi bejegyzésünkben részletesen is tájékozódhatnak majd.
Károkért való felelősség
Kérdéses lehet továbbá, hogy ha egy károkozás kapcsán nincs szerződés a felek között, úgy mely szabályok alkalmazandóak. Az új Ptk. ilyen, szerződésen kívül okozott károkért való felelősségre vonatkozó rendelkezéseit a hatályba lépést követően tanúsított károkozó magatartás, mulasztás esetén kell alkalmazni.
Amennyiben azonban folyamatos jellegű károkozás áll fenn, amely a hatálybalépést megelőzően megkezdődött és csak az új Ptk. hatályba lépését követően fejeződik be, úgy a régi Ptk. szerint kell azt megítélni.
