Ez főként abban az esetben fordulhat elő, ha a jogosult alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik, de legalább három kedvezményezett eltartottja van.
A családi járulékkedvezmény ugyanis azt jelenti, hogy 2014-től már nem csak a személyi jövedelemadó (szja) alapjából (a bruttó bérből),hanem az egyéni járulékokból (természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékból és a nyugdíjjárulékból) is kedvezmény illethet meg minket, feltéve, hogy a jogosultsági feltételeknek megfelelünk.
A családi járulékkedvezményt azon családi adókedvezményre jogosultak vehetik igénybe, akik a nekik járó családi adókedvezményt nem tudták teljes egészében érvényesíteni.
Amennyiben ugyanis a bruttó bérünk nem jelent elég fedezetet a teljes családi kedvezmény igénybevételére, a fennmaradó kedvezmény 16 százalékát érvényesíthetjük a 4 százalék természetbeni, a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási-, valamint a 10 százalék nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségünk mértékének erejéig.
Tehát például, ha a bruttó bérünk 100 000 Ft, és két kedvezményezett eltartottnak minősülő gyermekünk után összesen 125 000 Ft családi kedvezményre vagyunk jogosultak, abban az esetben a személyi jövedelemadó alap-kedvezmény levonása után (125 000-100 000 Ft) fennmaradó 25 000 Ft 16 százalékának erejéig (4 000 Ft) kedvezményt vehetünk igénybe a fent megnevezett egyéni járulékainkból. Ebben az esetben tehát nem a járulékalapot képező jövedelemből, hanem a fizetendő járulékokból jár a kedvezmény legfeljebb a járulékok mértékéig.
Figyelemmel kell lennünk továbbá arra, hogy a kedvezmény felhasználására fordítható járulékok sorrendje törvényileg meghatározott: először a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékból érvényesíthetjük a kedvezményt, s csak ha ennek mértéke nem elegendő az összes kedvezmény felhasználására, akkor kaphatunk kedvezményt a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási, majd a 10 százalék nyugdíjjárulékból is.
Fontos megjegyezni, hogy a társadalombiztosítási ellátásokhoz való jogosultságunkat nem érinti, ha a családi járulékkedvezmény igénybevétele miatt a fenti egyéni járulékaink összege vagy csökken, vagy egyáltalán nem kell járulékot fizetnünk. Tehát ugyanúgy jogosultak leszünk orvosi ellátásra, a táppénzalapunk sem módosul, továbbá ezen időszak akár nyugdíjjárulék fizetése nélkül is szolgálati időnek minősül majd.
További fontos információ, hogy a családi járulékkedvezményt év közben csak akkor érvényesíthetjük, ha a családi adókedvezmény saját jogon illet meg minket (családi pótlékra vagyunk jogosultak). Ez azt jelenti, hogy aki a családi adókedvezményt csak az adóbevallásban történő megosztással érvényesítheti (élettárs, illetve a nevelőszülő együttélő házastársa),az a járulékkedvezményt is csak az adóbevallásban veheti igénybe.
A családi járulékkedvezmény egyáltalán nem érvényesíthető azon járulékalapot képező jövedelmek esetében, amelyek mentesek a személyi jövedelemadó alól vagy a személyijövedelemadó-törvény alapján nem minősülnek bevételnek. Ez alapján például a GYES után családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető, mivel a GYES után személyi jövedelemadót nem kell fizetni.
A családi járulékkedvezménnyel elérhető nettó bérnövekményt szemlélteti az alábbi táblázat. Amennyiben a munkavállaló havi bruttó munkabére 300 000 Ft és 3 gyermeke után összesen 618 750 Ft családi kedvezményre jogosult, az érvényesíthető járulékkedvezmény összege éppen megegyezik a fizetendő egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék összegével. Ebben az esetben tehát a munkaerő-piaci járulékon kívül a munkavállalónak a munkabére után egyáltalán nem keletkezik egyéb fizetési kötelezettsége. Ez a 2013-as évhez képest – ugyanezen feltételek fennállása esetén – 51 000 Ft bérnövekményt jelent:
| bruttó bér | 300 000 |
| érvényesíthető családi kedvezmény | 618 750 |
| személyi jövedelemadó alapja | 300 000 |
| adóalap-kedvezmény | 300 000 |
| fizetendő személyi jövedelemadó | 0 |
| fennmaradó-kedvezmény alap | 318 750 |
| felhasználható járulékkedvezmény (318 750Ft x 0,16) | 51 000 |
| természetbeni egészségbiztosítási járulék összege (300 000 x 0,04) | 12 000 |
| érvényesített kedvezmény | 12 000 |
| fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék | 0 |
| pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege (300 000 Ft x 0,03) | 9 000 |
| érvényesített kedvezmény | 9 000 |
| fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék | 0 |
| nyugdíjjárulék összege (300 000 x 0,1) | 30 000 |
| érvényesített kedvezmény | 30 000 |
| fizetendő nyugdíjjárulék | 0 |
| felhasznált családi járulékkedvezmény (12 000+9 000+30 000) | 51 000 |
| munkaerőpiaci-járulék (300 000 x 0,015) | 4 500 |
| nettó bér (300 000 - 4 500) | 295 500 |
Fentiekből is látszik tehát, hogy a családi adókedvezmény kiterjesztésének fő kedvezményezettjei azon nagycsaládosok, akik a családi adókedvezményt az eddigi szabályok alapján teljes mértékben nem tudták érvényesíteni. Esetükben ugyanis – amennyiben mindkét szülő dolgozik – a családi járulékkedvezmény bevezetése következtében nagy eséllyel előfordulhat, hogy az őket megillető családi kedvezményt teljes egészében fel tudják használni vagy mentesülhetnek akár a bruttó bérüket terhelő teljes egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékfizetési-kötelezettségük alól.
