Családi adókedvezmény: kiterjesztése, avagy tovább az úton!

Korábbi számításaink szerint jellemzően az alacsonyabb keresetű 3 gyermekes családok járnak jól, hiszen számukra is kihasználhatóvá válik a teljes kedvezmény összege, amennyiben 300 000 Ft havi keresettel rendelkeznek. Idén ehhez 618 750 Ft-os családi jövedelemre van szükség. Fontos hangsúlyozni, hogy a 3 gyermekesek alacsonyabb jövedelem esetén is nettó pozíciójavulást fognak érezni, hiszen az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékuk összege meg fog jelenni a képzeletbeli borítékukban.

Fontos kérdés, hogy a jogalkotás során felmerül-e a járulékkedvezmény esetén is az a megoldás, amely a személyi jövedelemadónál bevezetésre került, és amely szerint a kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között. Hiszen amennyiben igen, akkor akár KSH által megállapított bruttó átlagkereset (228 200 Ft) alatti egyéni jövedelemmel rendelkező kétkeresős pár esetén is teljes mértékben kihasználható lehet például a 3 gyermek után járó adó-, illetve adóalap-kedvezmény. Szintén előnyhöz juthatnak azok a kétgyermekes egykeresős családok, amelyek minimálbérrel vagy közfoglalkoztatási bérrel rendelkeznek, vagy az adóév során csak bizonyos időszakban bírnak keresettel.

De mi lesz a nyugdíjjal, a táppénzzel és a gyeddel? Jogosultak lesznek-e azok, és milyen mértékben, akik élnek a kedvezménnyel, és nem, vagy nem teljes mértékben fizetik meg az egyéni nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot? A vonatkozó jogszabályok jelenlegi szövege alapján igen, és a korábbi módon, hiszen ezeknek a juttatásoknak az alapja jelenleg még nem a befizetett összeg (svéd modell még nem került bevezetésre),hanem a járulékalapot képező jövedelem.

Kell-e félni attól, hogy kiürül az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási alap? A társadalombiztosításhoz kapcsolódó jogszabályok alapelvei alapján az állam köteles fedezetet teremteni a kiadásokhoz, akkor is, ha a bevételek nem fedezik a társadalombiztosítási alapok kiadásait. Vajon nem lenne egyszerűbb az úgynevezett negatív adó rendszerét bevezetni a személyi jövedelemadóba? E módszer szerint az adókedvezmény nem csak a tárgyévi adó összegéig érvényesíthető, hanem a tárgyévben fel nem használható adókedvezményt vagy a következő évben lehet felhasználni, vagy vissza lehet igényelni. A kormányzat filozófiája szerint viszont ez nem járható út, mivel a hangsúly a munkaalapú társadalom megteremtésén van, mely szerint ez a juttatási forma is a munkavégzéshez, illetve annak ellenértékéhez kapcsolódik.

A tervezett megoldást már sokan vitatták, és várhatóan fogják is, főleg szociális alapon, hiszen a jövedelemmel nem rendelkező, vagy a sokgyermekes, de aránytalanul alacsony jövedelmű családok számára ez nem fog segítséget nyújtani. Mindazonáltal ez a korrekció lehetővé teszi, hogy a családok egy jelentős részénél, ezen belül is főleg az alacsony és átlag körüli fizetéssel rendelkezők esetében a  nettó jövedelem emelkedjen.