Transzferár-nyilvántartás: csökkenő adminisztratív terhek, súlyosbodó szankciók

Ennek megfelelően nem kell nyilvántartást készíteni például:

• olyan ügylettel kapcsolatban, amelynek vonatkozásában az adózó kérelme alapján az állami adóhatóság határozatában megállapította a szokásos piaci árat (előzetes ármegállapítási határozat) – a határozat érvényességének időtartamára,
• független féltől igénybe vett szolgáltatás, beszerzett termék ellenértékének változatlan összegben történő átterhelése esetén, feltéve, hogy a kapcsolt vállalkozás részére történő továbbszámlázás nem az adózó főtevékenysége keretében történik,
• ingyenes pénzeszközátadás esetén,
• ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke (áfa nélkül számított) szokásos piaci áron az 50 millió Ft-ot nem haladja meg – a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig –azzal, hogy az értékhatár megállapításánál az összevonható szerződésekben szereplő ügyletek értékét együttesen kell figyelembe venni (az összevonás tényétől függetlenül).

Mindezek mellett az úgynevezett alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások tekintetében az adózó nyilvántartási kötelezettségét egyszerűsített tartalmú nyilvántartás készítésével is teljesítheti.

A módosítások java látszólag az adózók adminisztratív terheit csökkenti, de ez nem jelenti azt, hogy a társaságok könnyelműbben kezelhetnék transzferárügyeiket.

Kis jogsértésekkel, figyelmetlenséggel ugyanis tetemes bírságok gyűjthetők be: már a transzferár-dokumentáció készítésének részletszabályait tartalmazó rendelet egy „apró” módosításának figyelmen kívül hagyása is komoly bírságot vonhat maga után. Míg 2011. december 31-ig szerződésenként kellett elkészíteni a nyilvántartást, addig 2012. január 1-jétől az adózó ellenőrzött ügyletenként köteles a nyilvántartást elkészíteni. Ez azt jelenti, ha a felek például két különböző ügyletről egy szerződésben állapodtak meg, akkor a jövőben két önálló nyilvántartást kell a két ügyletről készíteni, hacsak nincs helye összevont nyilvántartás készítésének. Ha megszokásból csak egy nyilvántartást készít az adózó, máris megállapítható a nyilvántartási kötelezettség elmulasztása, amely első esetben 2 millió forintos bírságot von maga után.

E ponton elérkeztünk egy másik, a – transzferárszabályokkal érintett – társaságokra nézve komoly szigorítást tartalmazó módosításhoz. 2012-től, ha ismételt jogsértésről van szó, az adózó nyilvántartásonként 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Sőt ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén az adózó az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Itt nem szabad megfeledkezni arról, hogy egy átfogó vizsgálattal lezárt adóévre vonatkozó nyilvántartás megléte a későbbiekben is számon kérhető. Az ismételt jogsértésre vonatkozó szabályok csak akkor nem alkalmazhatók, ha a két egymást követő mulasztás között 2 évnél több telt el.

Mulasztási bírság kiszabására okot adhat az is, ha a dokumentációból hiányzik bármely jogszabályban előírt tartalmi elem, így a piaci ár szempontjából egyébként irreleváns adminisztratív adatok (pl. a társaság székhelye, adószáma vagy a dokumentáció készítésének napra pontos dátuma) hiányáért is ugyanúgy jár, mint a transzferár-elemzés szempontjából alapvető funkcióelemzés, vagy éppen az összehasonlító adatok feltüntetésének elmaradásáért.

Ha az adózó utólag teljesíti a nyilvántartás-készítési kötelezettségét, vagy pótolja a dokumentáció hiányosságát, akkor csökkentheti a költségeit, mert ez esetben a kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.