Górcső alatt a bérkompenzáció c. bejegyzésünk első részét itt olvashatja »
A 2011. évi rendszeres bér számítása
A munkavállaló 2011. évi munkabérén, azaz a rendszeres bérén a Munka Törvénykönyve szerinti személyi alapbérének és a Munka Törvénykönyve szerinti rendszeres bérpótlékainak a kormányrendelet szerint meghatározott referenciaidőre vonatkozó egész havi átlagát kell érteni, amelyet a munkavállaló munkarend szerinti munkanapjai figyelembevételével kell meghatározni.
Teljesítménybér alkalmazása esetén személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez kapcsolódó teljesítménybér értendő, beleértve a teljesítménybér időbér részét is, míg jutalékos bérforma esetén százszázalékos teljesítésként a tényleges jutalékkifizetést kell figyelembe venni.
Speciális szabályok, korrekciók alkalmazandóak, amennyiben a munkavállaló napi, heti, havi munkaidejében változás történt, vagy a munkavállaló munkakörének egészségkárosodás következtében változott.
A számítás során nem kell figyelembe venni,a Munka Törvénykönyve alapján a személyi alapbér részét nem képező jutalmakat, a 13. havi béreket, a teljesítménybéres bérforma részét nem képező prémiumokat. Rendszeres bérpótlék alatt a munkaviszonyra vonatkozó szabályban, illetőleg a munkaszerződésben rögzített azon bérpótlékok értendők, amelyek a munkavállalót munkavégzés esetén folyamatosan megilletik, mint például az éjszakai pótlék, ügyeleti pótlék, rendkívüli munkavégzés esetére járó díjazás, készenléti díj. A részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében is a havi tényleges munkaidőre kell elvégezni a számításokat, a teljes munkaidőre való átszámítás nem alkalmazandó.
Az elvárt béremelés számítása
Időbér esetén a 2011. évi személyi alapbért kell emelni, míg teljesítménybér, időbérrel vagy fix bérrel kombinált teljesítménybér esetén a 2011. évi teljesítménybért kell a megfelelő mértékben megemelni.
Rendszeres bérpótlék esetén a személyi alapbér, teljesítménybér emelésének mértékének meghatározására választási lehetőséget biztosít a kormányrendelet, így vagy a rendszeres bérpótlékok figyelembevételével kell meghatározni a személyi alapbér (teljesítménybér) emelés mértékét megadott képlet alapján, vagy a 2011. évi személyi alapbér alapján állapítsa meg és hajtsa végre az elvárt mértékű béremelést.
A kormányrendelet alapján az elvárt munkabéremelés mértéke a 2011. évi havi munkabér 26 százaléka, ha a 2011. évi munkabér nem haladja meg a havi 59 600 Ft-ot, míg fölötte jövedelemsávonként került megállapításra az elvárt munkabéremelés összege havi 216 805 Ft-ig.
Béren kívüli juttatások növekményének figyelembevétele
A szankciók elkerülése szempontjából az elvárt béremelés részben biztosítható a béren kívüli juttatások 2012. évi növekményével is. A beszámítható növekmény azonban nem haladhatja meg az elvárt béremelés 25 százalékát.
A kormányrendelet alapján a béren kívüli juttatás 2012. évi növekményét a 2012. évre vonatkozó jogosultság egyhavi átlagos nettó összege és a 2011. évi tényleges juttatás egyhavi átlagos nettó összege pozitív különbségének 130,94 százalékaként kell meghatározni.
Például egy 2011. során havi 10 000 Ft béren kívüli juttatásban részesült munkavállaló esetén, amennyiben a juttatásának összegét 12 000 Ft-ra növelték az idén, úgy a személyi alapbér elvárt béremelésének megállapítása során figyelembe vehető a 2 ezer forint növekmény 130,94 százaléka, azaz 2 619 Ft, amennyiben ez az összeg nem éri el az elvárt béremelés 25 százalékát.
Adókedvezmény
Az adókedvezmény maximális mértéke munkavállalónként 16 125 Ft, amely kedvezmény 75 000 Ft bruttó bér felett lineárisan csökken.
Az adókedvezmény összege például egy 140 000 Ft-ra megemelt 2012. évi személyi alapbér esetében következőképpen kell kiszámítani. A 75 ezer forint feletti rész 65 000 Ft, amely 14 százalékával kell csökkenteni a maximálisan adható 16 125 Ft-ot, így az adókedvezmény összege havi 7 025 Ft.
Amennyiben a munkáltató a feltételeket teljesítette, az adókedvezmény a 2012-ben újonnan belépett munkavállalók esetében is igényelhető. Az újonnan alakult foglalkoztatók automatikusan jogosultak a kedvezmény igénybevételére, kivéve ha belföldi kapcsolt vállalkozásuk által a 2011. november 1-jét követő időszakban foglalkoztatott munkavállalót foglalkoztatnak 2012-ben.
2012. év közben visszamenőleges hatállyal végrehatott elvárt béremelés esetén az összes egyéb feltétel teljesítése esetén az adókedvezmény kompenzáció visszamenőlegeses is érvényesíthető.
Jogkövetkezmények
Az esetleges számítási hibák elbírálása érdekében a kompenzációhoz kapcsolódóan a szokásosnál enyhébb szankciókat határoznak meg, azaz nem állapít meg adókülönbözetet az állami adóhatóság, amennyiben:
- az elvárt béremelést a kedvezmény igénybevevője a folyamatosan foglalkoztatottak legalább 90 százalékában teljes mértékben teljesítette, és
- az elvárt béremelés és a végrehajtott béremelés különbsége összesen nem haladja meg az adott hóban folyamatosan foglalkoztatottnak minősülő valamennyi munkavállaló létszámának és 300 Ft-nak a szorzatát, és
- amennyiben az érintett munkavállaló az ellenőrzés megkezdésekor még a munkáltatóval állt munkaviszonyban, a kedvezmény igénybevevője legkésőbb az ellenőrzés megállapításairól hozott határozat jogerőre emelkedéséig bizonyítja, hogy az elvárt béremelést az ellenőrzéssel érintett időszak vonatkozásában visszamenőleg valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében teljesítette.
Ilyen esetekben a munkáltató a jogosulatlanul igénybevett kedvezmény összege 15 százalékának megfelelő, de legalább 100 000 Ft mértékű mulasztási bírságot köteles fizetni. Mentesül a bírság alól az a munkáltató, aki a szükséges béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló tekintetében visszamenőleg, az ellenőrzés megkezdésének időpontját megelőzően végrehajtotta.
Mindezek mellett a béremelés idén is a munkáltató saját döntésén alapul, azonban a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum mindenki számára kötelezően betartandó
A bejegyzés első részének megtekintéséhez kattintson a linkre:
Górcső alatt a bérkompenzáció I.
