Bérszámfejtési sorozat: Átalakult a bérpótlék-szabályozás

Megállapodás született arról, hogy a jogszabály változatlanul hagyja az éjszakai pótlék jelenlegi rendszerét, mértékét, a délutáni pótlék ellentételezéséhez pedig három lehetőséget ajánlana a jogszabály, amelyek közül a munkaadó és munkavállaló közösen választhatna. Ezekről a lehetőségekről egyelőre nem tudunk, de előreláthatólag október közepére összeáll az új Munka Törvénykönyve.

A bérpótlékra való jogosultság

A munkavállaló akkor jogosult bérpótlékra, ha azt a felek megállapodása rögzíti a munkaszerződésben, vagy tájékoztatóban, vagy azt előírja a munkaviszonyra vonatkozó jogszabály, vagy a kollektív szerződés. A bérpótlék juttatásának további feltétele, hogy a munkavállalónak az általánostól eltérő időben, helyen, munkakörben (beosztásban),képzettséggel, munkakörülmények között kell végeznie feladatát.

A bérpótlékot  a munkavállaló személyi alapbére alapján kell kiszámolni, amennyiben erről a munkáltató és a munkavállaló másképpen nem állapodik meg. Ha a bérpótlékról a munkaszerződés, vagy tájékoztató rendelkezik, egyértelműen meg kell határozni, hogy mennyi a munkavállaló személyi alapbére, és külön kell nevesíteni a bérpótlék mértékét, esetleg konkrét összegét is.

Bérpótlékok fajtái

A Munka törvénykönyve a bérpótlék összes lehetséges feltételeit és fajtáját nem sorolja fel, csupán fizetésének kötelező eseteit nevesíti. Ennek megfelelően az alábbi bérpótlékok fizethetőek:

• éjszakai pótlék
• műszakpótlék, délutáni vagy éjszakai
• rendkívüli munkavégzés esetére járó pótlék, díjazás,
• készenléti díj, ügyeleti díj
• vasárnapi és munkaszüneti nap munkavégzés pótléka

Az éjszakai műszak a jogszabály szerint a többműszakos munkarend alapján, a 22 és 06 óra közötti időszakban teljesített, legalább két óra időtartamú munkavégzést jelenti. A délutáni műszak a többműszakos munkarend alapján a 14 és 22 óra közötti időszakban teljesített, legalább két óra időtartamú munkavégzés. Többműszakos munkarendnek pedig az számít, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül, egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.

Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg abban az esetben, ha:

• a munkáltató működése naponta hat óránál kevesebb ideig szünetel, illetve az évenkénti szünetelés oka kizárólag a technológiai előírások betartása, és
• a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan,
• vagyagazdaságos, illetve rendeltetésszerűműködtetés – termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt– más munkarend alkalmazásával nem biztosítható,
• a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja.

A többműszakosmunkaidő-beosztásban, illetve amegszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár. Ezek mértéke:

Amennyiben a munkavállaló munkaidejének csak egy része esik délutánra vagy éjszakára, őt csak arányosan, erre az időre illeti meg a műszakpótlék.

Rendkívüli munkavégzés

A rendkívüli munkavégzésért a munkavállalót rendes munkabérén felül további ellenérték illeti meg az alábbiak szerint:

Túlmunka esetén arendes munkabéren felül:

• munkaidő-beosztástól eltérő feladatok elvégzése esetén,
• vagy munkaidőkereten felüli munkavégzés esetén,
• vagy ügyelet és készenlét ideje alatt munkabér + 50 százalék (vagy az 50 százalékos pótlék helyett szabadidő).

Munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a rendes munkabéren felül:

• munkabér + 100 százalék,
• vagy munkabér + 50 százalék, ha másik pihenőnapot kap a munkavállaló.

A rendkívüli munkavégzésért cserébe biztosítottpihenőnapot (pihenőidőt),illetve szabadidőt - eltérő megállapodás hiányában - legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Munkaidőkeret alkalmazása esetén legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni.

Készenlét, ügyelet díjazása

Készenlét esetén a személyi alapbér 20 százalékának, ügyelet esetén a személyi alapbér 40 százaléknak megfelelő munkabér jár. Előfordulhat, hogy a készenlét alatt munkát is kell végeznie a munkavállalónak. Ilyen esetben a munkavégzés időtartamára a rendkívüli
munkavégzésre vonatkozó szabályok szerinti díjazás jár. A díjazás történhet eseti vagy átalány-elszámolás alapján. Az átalánydíjazás mind a készenlét (ügyelet),mind pedig a munkavégzés idejére járó díjazást magába foglalja.

Vasárnapi munkavégzés

Vasárnapi munkavégzés esetén a rendes munkabéren felül  50 százalék bérpótlék (vasárnapi bérpótlék) illeti meg a munkavállalót, ha a munkavégzésre a munkaidő-beosztás szerint, rendes munkaidőben kerül sor, és

• három- vagy ennél többműszakos munkarendben dolgozik, vagy
• a munkaidőkeret alkalmazása esetén heti pihenőnapjait összevonják.

Nem jogosult a munkavállaló vasárnapi pótlékra:

• a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben,
• a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott,
• ha részmunkaidőben, illetve a munkáltatóval kötött megállapodás szerint rendes munkaidőben és kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatják, valamit
• idénymunkát végez.

A munkaszüneti napi munkavégzés díjazása

A munkaszüneti napi munkavégzésért a munkavállalót külön díjazás illeti meg. A díjazása attól függően alakul, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztás alapján, vagy rendkívüli munkavégzésként teljesít munkavégzést. A munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzésre csak kivételes esetben kerülhet sor, egyrészt rendkívüli esemény bekövetkezése miatt (pl. baleset, elemi csapás, egészséget fenyegető veszély megelőzése),vagy ha a munkavállaló rendes munkaidőben egyébként foglalkoztatható. Ha a munkavállalót munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzésre kötelezik, a munkabérén felül a rendkívüli munkavégzés ellenértéke is megilleti: 100 százalék pótlék, vagy 50 százalék pótlék és másik pihenőnap, vagy megállapított átalány.

Bérpótlék egyéb jogcímen

Nincs akadálya annak, hogy kollektív szerződés vagy munkaszerződés egyéb címeken állapítson meg bérpótlékot. A gyakorlatban például használatos a pénzkezelési pótlék (úgynevezett mankópénz),az egészségre ártalmas munka esetén veszélyességi pótlék, a gépjármű-vezetésipótlék, az állami nyelvvizsgával (vagy azzal egyenértékű okirattal) tanúsított nyelvtudás pótléka.