Az EU-ban az adóalanyok évente mintegy 150 millió áfa-bevallást nyújtanak be a tagállami adóhatóságokhoz. Jelen állás szerint a bekért adatok, az egyes tagállamokban használt űrlapok formátuma és a bevallási határidők országonként jelentősen eltérnek.
Míg az ír áfa-bevallás összesen 6 mezőt tartalmaz, addig az olasz bevallás egyes számítások szerint több mint 500-at. A magyar bevallás pedig a bonyolultabb bevallások közé tartozik: mivel jelenleg 96 sort tartalmaz. Ha nem a sorokat, hanem a számmezőket vesszük figyelembe és hozzáadjuk a kiegészítő lapokat, már 160 mezőnél tartunk és ebbe még nem számoltuk bele az M lapokat! Ha külön bevallásként, de az áfával szorosan összefüggő A60-as összesítő nyilatkozatot is ideértjük, akkor még több számmezőről van szó.

Ha egy vállalkozás több országban folytat gazdasági tevékenységet, akkor több adóhatóságnál kell bejelentkezni adószámért, több országban többféle adóbevallást kell kitöltenie és beadnia többféle adattartalommal. Egy ilyen vállalkozásnak nem könnyű felállítani azt a vállalatirányítási rendszert, amely ilyen sokrétű és gyorsan változó szabályozási környezetbe megfelel az összes helyi szabálynak.

Tévhit, hogy ez a kérdés csak a nagy multiknak fontos, és a kisebb magyar vállalkozásokat mindez nem érint. Gondoljunk például egy magyar startupra, amely webshopon keresztül termékeket értékesít magánszemélyeknek nem csak belföldre, hanem más EU-s országokba is. Egy ilyen webshopnak, ha szeretne versenyképes maradni, már az első értékesítéstől érdemes külföldi adószámot kérni és a magyar 27 százalékos áfa helyett alacsonyabb, másik tagállami áfával számlázni, bizonyos értékesítési volumen fölött pedig már kötelező a külföldi bejelentkezés (a magyar áfakulcs a legmagasabb az EU-ban). Az adóbevallási mezők többfélesége több kezdő magyar vállalkozást is megzavarhat, ezért nem csoda, hogy egyes webshopok inkább csak a hazai piacra korlátozzák a tevékenységüket, lemondva a nemzetközi terjeszkedésről.

Az egységes európai áfa-bevallás a gondok egy részét kiküszöbölte volna, hiszen az eredeti ötlet szerint annak összesen csak 5 sora lenne:

  1. Levonható adó összege,
  2. Fizetendő adó összege,
  3. Elszámolandó adó (azaz az előző két sor különbözete),
  4. Beszerzések nettó értéke,
  5. Értékesítsek nettó értéke.

A "sör-alátét" méretű bevallás mellé, az egyes tagállamoknak lehetősége lenne arra, hogy további, maximum 21 mezőt tegyenek hozzá, amelyekkel lefedik a Közösségen belüli ügyleteket és a kedvező adókulcsú, esetleg fordított adózású ügyleteket.

Tekintettel arra, hogy az egyes tagállamok képviselői nem tudtak megegyezni a minimálisan szükséges adattartalomról, az elképzelés most lekerült az EB napirendjéről. Így az egységes EU-s bevallás helyett marad az európai sokszínűség és sokféleség - még a bevallásokban is.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Kérjük, töltse ki kérdőívünket, 

    ossza meg velünk tapasztalatait néhány kattintással.

    Munkaügyi kérdőív - kitöltöm
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább