A háromszintű transzferár nyilvántartási forma - a fődokumentum, helyi dokumentum és az országonkénti jelentés (CbCR) - bevezetésének köszönhetően a transzferárazásra vonatkozó előírások nagyon hasonlóvá váltak a különböző országokban.
Az OECD BEPS 13-as akcióterve 2017-től olyan - mind formailag, mind pedig tartalmilag - egységes követelményeket hozott létre, melyek lehetőséget kínálnak arra, hogy a nemzetközi vállalatcsoportok észszerűsítsék adminisztrációs folyamataikat, és központilag készítsék, vagy készíttessék el a transzferár dokumentációt.
A hasonló formai előírások miatt az egyszerűsítés ugyan magától értetődő lehet, azonban komoly kockázatok merülhetnek fel, ha a helyi adószabályok ismerete nélkül készül el az éves társasági adóbevallással szoros kapcsolatban álló transzferár nyilvántartás.
Transzferárazás - a szokásos piaci ár meghatározása
Más országokhoz hasonlóan Magyarország is támaszt olyan követelményeket a transzferár dokumentációval kapcsolatban, amelyek eltérnek más országok szabályaitól. Ezek lehetnek kisebb formai különbségek, de a többség olyan előírás, amelynek ignorálása már komoly szankciókat és adóbírságokat eredményez. Az árelemzések alapját adó adatbáziskutatás, vagy másnéven benchmark tanulmány elkészítésére is olyan speciális követelmények vonatkoznak, melyek figyelmen kívül hagyása adókockázatot jelenthet.
A transzferárazás gyakorlatában a szokásos piaci ár adatbáziskutatással történő alátámasztása a leggyakrabban alkalmazott módszer abban az esetben, ha közvetlen ügyleti szintű összehasonlító adatok nem állnak rendelkezésre, vagyis nincs egy olyan független ügylet, amihez a társaság kapcsolt árazása hasonlítható. Ezek a kutatások rendszerint nemzetközileg is ismert, valamint a különböző országok adóhatóságai által is elfogadott adatbázisok segítségével készülnek el, éppen ezért a cégcsoportok gyakran központilag készítik el a benchmark tanulmányokat, és ugyanezeket használják fel a kapcsolt vállalatok transzferár nyilvántartásaiban is.
A magyar adóhatóság azonban fontos követelményeket támaszt a gazdasági elemzés alapjául szolgáló transzferár kutatásokkal szemben, és amennyiben a benchmark tanulmányok nem felelnek meg ezeknek, az komoly adókockázatot jelenthet a vállalatok számára.
Speciális transzferár dokumentációs követelmények Magyarországon
1. Reprodukálhatóság
A legfontosabb feltétel, hogy az árelemzésekhez olyan magyar vagy nemzetközi adatbázis fogadható csak el, amely lehetővé teszi, hogy a szűrési folyamatot később az adóhatóság lépésről lépésre reprodukálhassa úgy, hogy pontosan a transzferár dokumentációban is szereplő eredményre jusson.
2. Földrajzi régió
Ésszerű elvárás, hogy az összehasonlító ügyletek vagy vállalatok felkutatásakor a mintát olyan régióból vegyük, ahol a vizsgált vállalat is működik. Magyar vállalatoknál elsősorban Magyarország lehet az a régió, amit elemeznünk kell, de ugyanúgy elfogadhatóak lehetnek a környező országok, például a V4 vagy adott esetben az Európai Unió országai, hiszen lokális mintában nem minden esetben találhatunk elegendő számú és minőségű összehasonlító adatot.
Ha a mintavétel ettől eltérő régiókból származik, például páneurópai vagy nyugat-európai vállalatokat tartalmaz, az már komoly alapot adhat arra, hogy az adóhatóság ne fogadja el az adatbáziskutatásunkat, és így magát az elemzésünket sem.
3. Függetlenség
A magyar szabályok szerint a független vállalatok keresésénél nemcsak a közvetlen és közvetett többségi befolyás meglétét kell vizsgálni, hanem az esetleges ügyvezetés egyezőségét is.
2015 óta ugyanis kapcsolt vállalatoknak számítanak Magyarországon azok a társaságok is, amelyeknél nincs tulajdonosi kapcsolat, de azonos az ügyvezetésük – ezt azonban a külföldi transzferár kutatások többnyire nem veszik figyelembe. Az adóhatóság viszont nem fogadja el, ha a végső mintában végül olyan vállalatok is szerepelnek, amelyek a magyar szabályok szerint kapcsoltnak minősülnek.
Kinek kötelező a transzferár nyilvántartás? A kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteik miatt gazdasági előnyhöz juthatnak, így minden esetben rögzíteniük kell, ha a piaci ártól eltérnek. A transzferár nyilvántartás azért kötelező, mert az így rögzített és nyilvánossá tett adatok alapján változik a befizetendő adóalap. A transzferár nyilvántartás pontos vezetését komolyan kell venni, mert ha egy társaság nem tudja az adóellenőrzéskor bemutatni a kötelező dokumentumokat, akár milliós nagyságrendű bírságokra is számíthat.
4. Pénzügyi adatok frissítése
Az adatbáziskutatás pénzügyi adatait minden évben frissíteni kell, vagyis nem fogadható el az, hogy egy benchmark tanulmányt változatlanul több éven keresztül felhasználunk.
A magyar adózóknak könnyítést jelen azonban, hogy teljesen új adatbáziskutatás készítése csak három évente kötelező; a közbenső két évben elegendő kizárólag a pénzügyi adatokat frissíteni, amennyiben persze az érintett kapcsolt ügylet tartalma, valamint a szerződéses feltételek nem változtak lényegesen a korábbi időszakhoz képest. Ez pedig lényegesen kevesebb költséggel jár egy új adatbázisszűrés elkészítéséhez képest.
Webinárium – esettanulmányok transzferárazásra
Szeretne többet megtudni a transzferárazás buktatóiról? Regisztráljon díjmentes webináriumunkra, ahol gyakorlati példák bemutatásával sorra vesszük a transzferár dokumentációval kapcsolatos leggyakoribb ügyfélkérdéseket. Kinek és miről kell transzferár dokumentációt készítenie? Mik a leggyakoribb kockázatok a külföldön készült fő- és helyi dokumentum esetén? Mi a transzferár-korrekció alkalmazásának legjobb gyakorlata? Tanuljon a legnagyobb nemzetközi vállalatok eseteiből, kérdezzen transzferár-szakértőinktől!
