TEÁOR 2025 – Mit kell tudni a változásokról?
A TEÁOR (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) 2025. január 1-jétől jelentős változásokon ment keresztül, amely az Európai Unió frissített NACE osztályozási rendszeréhez igazodik, és célja a gazdasági tevékenységek pontosabb és naprakészebb besorolása.
A TEÁOR’25 a korábbi 2008 óta hatályos TEÁOR’08 elnevezésű rendszert váltja fel.
Miért volt szükség a TEÁOR változtatásra?
A TEÁOR'08 bevezetése óta közel két évtized telt el, amely időszak alatt az üzleti folyamatok és a gazdasági tevékenységek jelentős átalakuláson mentek keresztül. Új tevékenységek és szolgáltatások jelentek meg a gazdasági életben (pl. okoseszközök gyártása),míg más tevékenységek tartalma megváltozott vagy egyszerűen eltűntek. E változások indokolták a rendszer frissítését, hogy az jobban tükrözze a jelenlegi gazdasági környezetet, üzleti folyamatokat.
Hogyan történik meg a tevékenységi körök TEÁOR 2025 átsorolása?
Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a Központi Statisztikai Hivatal 2025. január 1-jével minden vállalkozásnak elvégezte a főtevékenységek átfordítását az új rendszernek megfelelően, amely a statisztikai számjel lekérdezésével ismerhető meg a TEÁOR lekérdező linken keresztül.
A Ctv. alapján a cég által a NAV-hozbejelentett főtevékenységeket és egyéb tevékenységeket azonosító TEÁOR-kódokat, amelyek átkódolhatók az új TEÁOR’25 tevékenységi szakágazati kódra, a NAV 2025. január 31-ig hivatalból módosítja és intézkedik a változás cégjegyzékben való átvezetése iránt.
Mivel az új rendszerben az egyes tevékenységek sokkal több részre lettek szétbontva, ezért az érintett vállalkozás körében felmerülhet, hogy a megadott, átkódolt új tevékenységek nem, vagy nem teljesen fedik a vállalkozás által ténylegesen végzett gazdasági tevékenységeket.
Amennyiben az érintett vállalkozások az átvezetett főtevékenységet módosítani kívánják vagy az adóhatósághoz bejelentett egyéb tevékenységeket azonosító TEÁOR-kódok a fordítókulcs alapján automatikusan nem sorolhatók át, úgy a módosított tevékenységi köröket az érintett vállalkozásoknak az új TEÁOR’25-kód alapján kell a NAV-hoz bejelenteniük legkésőbb 2025. július 1. napjáig.
A határidő elmulasztása esetén, ha az érintett vállalkozásnak volt a korábbi rendszer alapján kódolt, a hivatalos fordítókulcs szerint egyértelműen át nem fordítható egyéb tevékenysége, akkor azokat a tevékenységi köröket a NAV törli a nyilvántartásból.
TEÁOR'08 és TEÁOR'25 fordítókulcs is készült
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján elérhető az új osztályozási rendszer struktúrája, tartalma, valamint a TEÁOR'08 és TEÁOR'25 közötti fordítókulcs. A KSH kódkereső és átkódoló programokat is biztosít az átállás megkönnyítésére, amelyek itt érhetőek el.
TEÁOR 2025: mire kell figyelnie a vállalkozásoknak?
Jogi szempontból releváns, hogy a főtevékenységi kód átvezetése miatt nem szükséges a létesítő okiratot módosítani, erre elengedő akkor sort keríteni, amikor az érintett vállalkozás módosítja valamely cégjegyzékben szereplő adatát. Ugyanakkor, ha a szervezet maga módosítja a főtevékenységét 2025. július 01. napja után, akkor annak a létesítő okiratban való átvezetését biztosítani kell. Az egyéb tevékenységi köröket pedig elegendő a következő létesítő okirat módosításánál hatályosítani. A jogalkotói kedvezmény szerint, ha a létesítő okirat módosítása kizárólag az új tevékenységi kör besorolás miatt való megfelelést szolgálja, a változásbejegyzési kérelem illeték és közzétételi költség megfizetése nélkül terjeszthető elő.
Elektronikus Ingatlan-Nyilvántartás („E-ING”)
Az elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetése több alkalommal is halasztásra került, ugyanakkor a 2021. évi C. törvény (új Inytv.) és a végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet 2025. január 15-én hatályba lépett, amely alapján az elektronikus rendszer elindul, és az ezt követően indult ingatlan-nyilvántartási eljárásokban kell alkalmazni, ám a teljes elektronikus átállás csak fokozatosan történik meg
Az E-ING célja a papíralapú nyilvántartás teljes digitalizálása, amely gyorsabb, és hatékonyabb ügyintézést tesz lehetővé az állampolgárok számára.
Elektronikus Ingatlan-Nyilvántartás („E-ING”) - mi változik?
A rendszer bevezetése óriási változást hoz emellett a tekintetben is, hogy az eljárás a továbbiakban digitális utón fog működni, az E-ING rendszer keretei közt.
Bár egy ideig párhuzamosan fennmarad a papíralapú ügyintézés lehetősége, de hamarosan kizárólag csak az elektronikus ügyintézést lehetséges majd választani. A környezetbarát megoldás újításai közé tartozik, hogy a kérelmeket, meghatalmazásokat és bejegyzési engedélyeket elektronikus űrlapon keresztül kell majd kitölteni.
Ehhez kapcsolódóan pedig szükség lesz arra, hogy az eljáró személyek rendelkezzenek valamilyen fokozott biztonságú elektronikus aláírással is.
Az új rendszerben az ingatlan-nyilvántartási eljárások elektronikus útra terelődnek, és az ügyvédek elektronikusan rögzítik majd az okiratokat az ingatlan-nyilvántartási rendszerben.
Az elektronikus eljárás során a kérelemre induló bejegyzési eljárásban a jogi képviselet továbbra is kötelező marad, azonban eljárásra csak az arra jogosult, nyilvántartásba vett ügyvéd lesz jogosult. Az eljáró ügyvédekkel szemben támasztott követelmények is szigorodnak, így új feltétel a jogi képviselőkkel szemben, hogy a vonatkozó képzési- és vizsgakövetelményeket teljesítse, kiegészítő kötelező ügyvédi felelősségbiztosítással rendelkezzen és eljárási jogosultságát nyilvántartásba vegyék.
Az új jogszabály hatályba lépésével az ingatlanokkal kapcsolatos szerződések tartalma is változni fog, figyelemmel arra, hogy például megszűnik a függőben tartás és a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének feljegyezhetősége, helyette pedig bevezetik a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jogot, illetve a jövőbeli épületre vonatkozó vevői jogot.
AVDH szolgáltatás kivezetése
Az Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítés (AVDH) szolgáltatás önálló dokumentumhitelesítési funkciója 2024. december 31-től megszűnt azzal, hogy a dokumentumhitelesítés az ePapír és más állami szolgáltatások, ügyintézések esetén még elérhető marad előre láthatóan 2025. október végéig. Fontos változás azonban, hogy idéntől az AVDH-val hitelesített dokumentum már nem minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak.
Ügyfélkapu+ és DÁP
További újdonság, hogy 2025. január 16-án megszűnt a jelenleg használt Ügyfélkapu rendszer Magyarországon, és helyette az Ügyfélkapu+ és a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) rendszerek váltak elérhetővé. Az egyfaktoros Ügyfélkapu szolgáltatás már nem felel meg az európai uniós szabályozás azonosításra vonatkozó rendelkezéseinek, ezért szükségessé vált egy biztonságosabb, kétlépcsős azonosítást biztosító rendszer bevezetése. Az Ügyfélkapu+ és a DÁP átállásról készült részletes cikkünket itt olvashatják.
Változott a felszámolási eljárás kezdeményezéséhez szükséges tartozás összege
A hatályos Cstv. alapján az adós társaság fizetésképtelenségét az illetékes bíróság a következő két esetben akkor állapítja meg,
- ha az adós társaság szerződésen alapuló nem vitatott, vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette,
- vagy pedig az adós társaság a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki,
és mindkét esetben a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül számítva) meghaladja a 200.000 Ft-ot.
A veszélyhelyzetre való tekintettel változtatott új (átmeneti) szabályozás értelmében a 200.000 Ft-os értékhatár azonban 1.000.000 Ft-ra emelkedett. Ezen rendelkezéseket a 2025. december 31-ig benyújtott kérelmek alapján megindított felszámolási eljárásokban kell alkalmazni. A magasabb küszöbérték arra ösztönözheti a hitelezőket, hogy az értékhatárt el nem érő tartozások esetén alternatív vitarendezési módokat (pl.: peren kívüli egyeztetés, fizetési meghagyásos eljárás stb.) keressenek, míg a jelentősebb tartozások esetén továbbra is biztosított a felszámolási eljárás lehetősége.
Új szabályok a bírósági illetékek számítása kapcsán
202.5-ben jelentős változások következnek be a bírósági illetékek kapcsán is. A változás az elsőfokú peres eljárás illetékét érinti, ezen belül is azon ügytípusok esetében, ahol meghatározható a pertárgyérték. Míg a korábbi szabályozás szerint a pertárgyérték 6%-a képezte a megfizetendő illeték összegét, addig 2025. január 28-ától az alábbi pertárgyérték sávos növekedése szerinti számítás fog érvényesülni.
- 300.000 forintig (pertárgyérték) az illeték összege 18.000 forint;
- 300.001 – 3.000.000 forintig (pertárgyérték) az illeték összege 18.000 forint és a 300.000 forint feletti rész 4,5 százaléka;
- 3.000.001 – 10.000.000 forintig (pertárgyérték) az illeték összege 139.500 forint és a 3.000.000 forint feletti rész 5 százaléka;
- 10.000.001 – 30.000.000 forintig (pertárgyérték) az illeték összege 489.500 forint és a 10.000.000 forint feletti rész 7 százaléka;
- 30.000.001 – 50.000.000 forintig (pertárgyérték) az illeték összege 1.889.500 forint és a 30.000.000 forint feletti rész 4,5 százaléka;
- 50.000.001 – 100.000.000 forintig (pertárgyérték) az illeték összege 2.789.500 forint és az 50.000.000 forint feletti rész 2,5 százaléka;
- 100.000.001 – 250.000.000 forintig (pertárgyérték) az illeték összege 4.039.500 forint és a 100.000.000 forint feletti rész 2 százaléka;
- 250.000.001 – 500.000.000 forintig (pertárgyérték) az illeték összege 7.039.500 forint és a 250.000.000 forint feletti rész 0,5 százaléka;
- 500.000.001 forint (pertárgyérték) felett az illeték összege 8.289.500 forint és az 500.000.000 forint feletti rész 0,5 százaléka.
Ez a gyakorlatban az fogja jelenti, hogy a jellemzően kisebb pertárgyértékű ügyek esetében alacsonyabb lesz az illeték, a nagyobb pertárgyértékű perek esetében ugyanakkor magasabb lesz a fizetendő illeték a korábbi szabályozáshoz képest.
Fontos változás továbbá, hogy az új szabályozás eltörölte a korábbi 1.500.000 forintban megállapított illetékfizetési maximumot. Így a pertárgyérték emelkedésével a fizetendő illeték is emelkedni fog, amelynek így már nem lesz felső limitje az új szabályozás alapján.
A változás alapvetően az elsőfokú eljárást érinti, a másodfokú eljárás, a fellebbezés és a felülvizsgálati kérelemhez kapcsolódó eljárási illetékek változatlanok maradnak.
Növekszik az FMH eljárás elrendelésének díja
A bírósági illetékek számítására vonatkozó szabályozás módosítása mellett a fizetési meghagyásos eljárás elrendelésének díja is változik, így annak mértéke a pénzkövetelés eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított összegének (díjalap) 3%-a, minimum 12.000 forint (8.000 forint helyett),(a díj mértéke nem lehet kevesebb annyiszor 1 600 forintnál, mint ahány fél van),de maximum 300.000 forint.
Kérje az RSM jogi szakértőinek segítségét!
Amennyiben kérdései merülnek fel az új TEÁOR rendszerrel, az elektronikus ingatlan-nyilvántartással kapcsolatban vagy a fentiekben ismertetett egyéb változások kapcsán, úgy keresse bizalommal szakértő csapatunkat.
