Befektetett eszközök
A befektetett eszközök esetében záráskor vizsgálni kell, hogy minden, a tárgyév során használatba vett eszközértéke átkerült-e a befejezetlen beruházás főkönyvi számról az eszköznek megfelelő aktivált eszköz bruttó értéke főkönyvi számlára. Amennyiben értékcsökkenés kerül elszámolásra az megjelenik-e az adott eszköznek megfelelő halmozott értékcsökkenés főkönyvi számon. Záráskor célszerű ellenőrizni, hogy az 1-es számlaosztályban lévő halmozott értékcsökkenés főkönyvi számon a tárgyévi növekedés megegyezik-e a ráfordítások között megjelenő 57-es főkönyvi szám tárgyévi egyenlegével.
A beszámolókészítés során elengedhetetlen, hogy a befektetett eszköz analitikában szereplő bruttó, nettó és halmozott értékcsökkenés összege a főkönyv megfelelő számlaszámainak év végi egyenlegével megegyezzen, hiszen a kiegészítő mellékletben a tárgyi eszköz mozgástáblának ezek az összefüggések lesznek az alapjai.
válassza teljes körű könyvelési szolgáltatásunkat!
Készletek értéke
A beszámoló megfelelő alátámasztásához elengedhetetlen, hogy a készletek értéke megfelelő összegben kerüljön kimutatásra a mérlegben. Amennyiben a társaság megfelelő szakmai hozzáértéssel paraméterezett integrált könyvviteli rendszert alkalmaz mennyiségi és értékbeni nyilvántartással, a készlet értéke a készletnyilvántartó modulból automatikusan vagy feladással átkerül a főkönyvbe. Ilyenkor elengedhetetlen a készletek mennyiségi leltározása, amelyet a programban is le kell követni. Amennyiben a társaság nem rendelkezik a könyvelőprogrammal összekötött készletnyilvántartó modullal, akkor a készletnyilvántartóban szereplő év végi értéknek a főkönyvben történő azzal megegyező könyvelése elengedhetetlen. A készletek esetében fontos megjegyezni, hogy a ki nem számlázott közvetített szolgáltatások értékét is készletre kell venni.
Követelések
A mérlegben csak a partnerek által elfogadott és visszaigazolt tételek kerülhetnek a vevő követelések között kimutatásra. A devizában fennálló követeléseket a beszámolókészítés során át kell értékelni a fordulónapi árfolyamra és úgy kimutatni a beszámolóban. Amennyiben egy partnernek túlfizetése van, akkor a túlfizetést a mérlegben az egyéb kötelezettségek között kell kimutatni. A vevőkövetelésekkel kapcsolatos értékvesztésnek és annak visszaírása során figyelemmel kell lenni a társaság számviteli politikájában szereplő előírásokra is.
A pénzeszközök esetében elengedhetetlen a fordulónapi egyenleg megfelelő dokumentálása. Ez készpénz esetében egy tételes pénztárrovancs során készülő jegyzőkönyvvel, bankszámlák esetén pedig a fordulónapra szóló bankkivonattal is megoldható. Könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló a pénzintézet által visszaigazolt egyenlegközlőt is kérni fogja, ezt érdemes a záráshoz beszerezni. A valutában, devizában vezetett pénzeszközök esetében elengedhetetlen, hogy a mozgások a megfelelő árfolyamon kerüljenek kimutatásra a könyvekben és év végén a fordulónapi árfolyamra kerüljenek átértékelésre. Itt ismét a számviteli politikában rögzített árfolyam lesz az irányadó
Mind a befektetett eszközök, mind az értékpapírok között kimutatott pénzügyi instrumentumok esetében fontos az év végi egyenleg megfelelő alátámasztása. Ez a kölcsönök, hitelek esetében a partner által visszaigazolt egyenleget jelenti, részesedések esetében pedig a tulajdonolt társaságok beszámolóit lehet segítségül hívni. A tőzsdén jegyzett értékpapírok, részesedések esetében a fordulónapi árfolyam nyújt segítséget.
Saját tőke, jegyzett tőke
A saját tőke esetében a jegyzett tőke összegét célszerű a cégkivonaton szereplő összeggel összevetni, főként akkor, ha a számviteli munkatársak nem kapnak közvetlen értesítést a jegyzett tőkében bekövetkezett változásokról.
Az előző évi adózott eredményt minden esetben át kell vezetni az eredménytartalékba.
Amennyiben a társaságnál a fejlesztési tartalék terhére történő befektetett eszköz beszerzések történtek, a lekötött tartalék egyenlegének tételes egyeztetése is elengedhetetlen. Amennyiben a tárgyév során az előző évi beszámoló elfogadásakor osztalék kifizetéséről határozott a tulajdonos, akkor ezt a döntés napjával kell a könyvekben szerepeltetni.
Céltartalékok
A céltartalékok között előfordulnak kötelező jelleggel, jogszabály által előírt tartalékképzések, és a társaság választásán alapuló képzési módok. Mindkét céltartalékfajta esetében a megfelelő dokumentációk megléte alapvető követelmény, továbbá a céltartalékképzés esetén annak jövőbeni feloldásáról sem szabad megfeledkezni a beszámolókészítés kapcsán.
Szállítók
A szállítók zárási teendői nagyon hasonlatosak a vevőknél részletezett feladatokkal. A szállítói túlfizetéseket a beszámoló készítése során a mérlegben az egyéb követelések közé át kell sorolni. Mind a vevők mind a szállítók esetében figyelni kell arra, hogy a kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló követeléseket, kötelezettségeket az éves beszámoló mérlegében elkülönített mérlegsorokon kell kimutatni.
Mind az eszköz, mind a forrásoldalon fennálló kölcsönök, hitelek esetében a következő évben esedékes részletek tárgyévet követő évben esedékes részleteit a rövid lejáratú tételek között kell kimutatni a mérlegben. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezen tételeket át kell sorolni a hosszú lejáratú tételekből a rövid lejáratúakhoz.
Bér és adók
A bérek könyvelésének év végi egyeztetése során azt kell szem előtt tartani, hogy amennyiben a tárgyévben nem került kifizetésre az utolsó havi bér, akkor az egyenlegnek alapesetben a tárgyévet követő első bérkifizetés összegével kell megegyeznie.
Az évközben megfizetett adók esetében a zárás során az adóhatóságoknál nyilvántartott fordulónapra korrigált egyenlegeket kell alapul venni és a főkönyvben szereplő egyenlegeket ehhez célszerű egyeztetni. Amennyiben az egyes adónemek esetében az előírásokat és a teljesítéseket a vállalat külön főkönyvi számon vezeti, akkor a zárás során ezeket célszerű összevezetni a könnyebb egyeztethetőség miatt.
Az eredményt terhelő adók elszámolása előtt az összes zárás során elvégzendő teendőt el kell végezni és a véglegesnek tekinthető adózás előtti eredmény alapján kell azokat kalkulálni és előírni. A kalkuláció során arra azonban figyelni kell, hogy az iparűzési adó kalkulálása és könyvelése minden esetben megelőzze a társasági adó számítását és könyvelését.
Időbeli elhatárolások
Az időbeli elhatárolások egyeztetése során mind az aktív, mind a passzív elhatárolások esetében ellenőrizni kell, hogy megtörtént-e a korábbi évben képzett elhatárolások visszavezetése.
Fontos továbbá, hogy a több évet érintő elhatárolások esetében, amennyiben devizában történt az elhatárolás megképzése, akkor az év végi nem realizált árfolyamkülönbséget is el kell számolni, akárcsak az összes devizában, valutában fennálló követelés, kötelezettség esetében. Ez sok esetben el szokott maradni a zárások esetében.
Eredményszámlák
Az eredményszámlák terén érdemes a zárás során azokra a tételekre vetni egy pillantást, amelyeknél nem megszokott az egyenleg jellege. Azaz ha egy bevétel számlának tartozik forgalma vagy egyenlege van, míg egy költség, ráfordítás esetében a követel egyenleg vonja magára a figyelmet.
Az eredményszámlák egyeztetése során célszerű az alábbi néhány kérdést végiggondolni:
- Ha van az értékesítés nettó árbevételének egyenlege, akkor van-e hozzá kapcsolódóan elszámolt költség, közvetített szolgáltatás, vagy készletértékesítés?
- Amennyiben a cég rendelkezik befektetett eszközökkel, akkor van-e az értékcsökkenés költségszámlán egyenleg? Továbbá, amennyiben volt tárgyi eszköz vagy immateriális jószág értékesítés, akkor az egyéb bevételek, egyéb ráfordítások számlákon megjelenik-e a kapcsolódó tételek könyvelése? Pénzügyi instrumentumok esetében a pénzügyi eredményben kell ezeknek megjelennie.
- Befektetett eszközök, készletek esetén a többlet, hiány, vagy selejt értéke megjelenik–e a megfelelő eredményszámlákon?
- Amennyiben évközben adóköteles természetbeni juttatások merülnek fel a társaságnál, akkor ezzel kapcsolatban a személyi jellegű egyéb kifizetés is megjelenik-e az eredményoldalon?
- Saját előállítás vagy gyártás során az aktivált saját teljesítmények egyenlege megjelenik-e az eredményoldalon?
- Amennyiben vannak valutában, devizában nyilvántartott követelések, kötelezettségek, akkor azoknak a fordulónapi átértékelése összevont módon történt-e meg?
Végezetül a beszámoló formátumának a törvényi megfelelősségére is érdemes figyelmet szentelni, hiszen sokszor tapasztalható, hogy az egyszerűsített éves beszámolót egy adott társaság már nem készíthet és erre már csak a könyvvizsgálat során derül fény. Ezen kívül az utolsó „simítások” körében érdemes az alapvető egyezőségeket még egyszer áttekinteni, amihez az OBR rendszer azért ad némi kapaszkodót és ellenőrzési lehetőséget.
