2025. január 1-től módosult a számviteli törvény (2000. évi C. törvény) az alábbiak szerint:
Beszámolókat érintő értékhatár változások
Az egyszerűsített éves beszámoló választására vonatkozó értékhatárok az alábbiak szerint emelkednek:
- a mérlegfőösszegre vonatkozó kritérium 1.200 millió forintról 2.000 millió forintra emelkedik,
- az éves nettó árbevételre vonatkozó kritérium pedig 2.400 millió forintról 4.000 millió forintra emelkedik.
Az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak számára meghatározott kritérium nem változik.
Emellett az egyszerűsített éves beszámoló értékhatárának emelkedése magával vonja azt is, hogy az önköltségszámítási szabályzat készítésére vonatkozó értékhatárok is megemelésre kerülnek, tekintettel arra, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozóknak nem kell önköltségszámítási szabályzattal rendelkezniük.
Számvitel és könyvelés kiszervezése
Az önköltségszámítási szabályzat készítési kötelezettségre vonatkozó szabályozás változása
Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben meghaladja a négymilliárd forintot, vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege meghaladja a kétmilliárd forintot, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani.
A konszolidált beszámoló készítési kötelezettségre vonatkozó kritériumok
- a mérlegfőösszegre vonatkozó kritérium 6.000 millió forintról 10.000 millió forintra,
- az éves nettó árbevételre vonatkozó kritérium pedig 12.000 millió forintról 20.000 millió forintra emelkedik.
Az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak számára meghatározott kritérium ebben az esetben sem változik.
A módosítás szerint a könyvvizsgálati kötelezettség alóli nettó árbevételre vonatkozó mentesülési feltétel 300 millióról a duplájára emelkedik, így a jövőben 600 millió forint alatti nettó árbevétel és a foglalkoztatásra vonatkozó feltétel együttes fennállása esetén lesz alkalmazható a mentesség.
Változik a könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások köre
Csökken a könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások köre, mivel a jövőben a nettó árbevételre vonatkozó értékhatár – amit két megelőző üzleti év átlagában kell vizsgálni – a korábbi 300 millió forintról 600 millió forintra nő.
Így az új jogszabály szerint nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
- az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 600 millió forintot, és
- az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
Eredménykimutatás
A halasztott adó intézményének bevezetésének következtében az eredménykimutatás is változik akként, hogy az üzleti év adózott eredmény meghatározásánál a halasztott adókülönbözetet is figyelembe kell venni. Az üzleti év adózott eredményének meghatározása során az adófizetési kötelezettség levonásával csökkentett adózás előtti eredményt módosítja a halasztott adó különbözet – előjelének megfelelően.
A halasztott adó intézményét a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény építette be a számviteli törvénybe.
Kiegészítő mellékletet érintő változások
2025-től nem kell a vállalkozóknak a kiegészítő mellékletben bemutatniuk a környezetvédelmi, sport, egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási területen közérdekű célból, közhasznú tevékenységet végző civil szervezetnek ellentételezés nélkül az üzleti évben nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatásokat.
Letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztása
A módosítás következtében bármely harmadik fél kezdeményezhet cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárást, amennyiben egy vállalkozó nem tett eleget a számviteli törvény szerinti letétbe helyezési, valamint közzétételi kötelezettségének (a beszámolóra, a fenntarthatósági jelentésre, a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre, a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentésre, illetve a könyvvizsgálói jelentésre vonatkozóan).
Előre meghatározott könyvvizsgáló választása
Semmisnek minősül bármely olyan szerződéses rendelkezés vagy jognyilatkozat, amely vállalkozás legfőbb szervét meghatározott könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, vagy könyvvizsgáló cégcsoport választására kötelezi, illetve a választását azok bizonyos típusaira vagy csoportjaira korlátozza.
