Facebook image
Mentés

Panasztörvény – ne felejtsen el felkészülni rá!

Panasztörvény, Whistleblowing Törvény, bejelentővédelmi törvény, visszaélés bejelentési törvény – újabb fogalmak, amivel a legalább 50 személy foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztató társaságoknak, valamint létszámtól függetlenül egyes kiemelt munkáltatóknak 2023 során meg kell ismerkedniük. A nagyvállalatokra vagy egyéb szempont alapján kiemelt társaságokra július 24-től, a KKV-kra december 17-től vonatkozó előírás újabb jogi, szervezési, HR és informatikai, valamint tájékoztatási és oktatási feladatokat ró a társaságokra, akiknek ugyancsak érdemes az adatkezelési szabályzatukat is felülvizsgálni.

Kire és mire vonatkozik a  Whistleblowing Törvény -Panasztörvény?

A Bejelentővédelmi Törvény (2023. évi XXV., a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény) egy olyan jogszabály, amely a whistleblowing (bejelentési) rendszert szabályozza, és lehetőséget biztosít az alkalmazottaknak és más érintetteknek arra, hogy névtelenül vagy azonosított módon jelentsék be a velük szemben alkalmazott negatív magatartásokat.

 A visszaélés bejelentése nem merül ki a zaklatás, megfélemlítés kategóriákban, hanem tárgya lehet az egyébként jogszerű intézkedés jogellenes alkalmazása is, mint a retorziós céllal alkalmazott áthelyezés, előléptetés megtagadása is, de sajnos a lehetőségeknek csak az emberi képzelet szab határt. 

A törvény életbelépésének határideje kétlépcsős: a nagyvállalatoknak, illetve a kiemelt munkáltatóknak július 24-re fel kellett építeniük a saját belső panaszbejelentési rendszerüket, míg a kisebb cégek december 17-ig kaptak haladékot, azonban nekik sem árt időben felkészülni. Azok, akik a július 24-i határidőről le is késtek valószínűleg nem kaptak automatikusan csekket a hatáskörrel rendelkező szervezettől, de azért mindenképpen azt javasoljuk, hogy ne halogassák sokáig a szükséges lépések megtételét. 

Milyen feladatokkal jár a bejelentővédelmi rendszer felállítása

Egy vállalati visszaélés-bejelentő rendszer bevezetése több szervezeti egységet is érintő folyamatból áll, újabb jogi, szervezési, HR és akár informatikai feladatokat róva a társaságokra.

A panaszbejelentő rendszer hatékony működéséhez folyamatos tájékoztatási és oktatási feladatok társulnak, valamint ugyancsak a HR területnek kell arra figyeli, hogy a rendszer beépüljön a vállalati kultúrába, a munkatársak célnak megfelelően és jogszerűen használják azt a jövőben.

Nagyon fontos azt is tudatosítani a vállalat alkalmazottjaival, hogy semmilyen retorzió nem érheti azt, aki bejelentést tesz! A törvény lényeges pontja a bejelentő védelme. Ez azt jelenti, hogy a jogszerűen megtett bejelentés esetén a bejelentőt nem érheti megtorlás, például nem lehet emiatt jogszerűen megszüntetni a munkaviszonyát. 

A bejelentővédelmi rendszer hatékony működésének másik alapköve a vizsgálat és a vizsgáló pártatlansága, ami azt biztosítja, hogy panaszbejelentés kivizsgálása elfogulatlanul és objektíven történjen. Emiatt különösen nagy hangsúly van azon, hogy ki fogja ezeket a feladatokat ellátni, különösen, ha a felelős személy szervezetrendszeren belülről kerül ki. 

Vizsgálja felül adatkezelési szabályzatát is!

A bejelentővédelmi rendszer bevezetése önmagában is jelentős feladatok elé állítja a társaságokat, akiknek arról sem szabad megfeledkezni, hogy egy bejelentés adatkezeléssel is jár, tehát az adatvédelemre és adatkezelésre vonatkozó megfelelőségi szabályoknak való megfelelés érdekében az adatkezelési tájékoztatókat is át kell tekinteni és frissíteni, hogy pontosan tükrözzék az adatvédelmi gyakorlatot.

Fontos tudni, hogy az adatkezelési szabályzatot háromévente felül kellene vizsgálni. Tehát amennyiben egy társaság jogkövető módon 2018-ban elkészítette az adatkezelési tájékoztatóját, de azóta azt nem tekintette át, akkor erre a felülvizsgálatra valószínűleg nem került sor, így minél előbb el kell végezni és a bejelentővédelmi rendszer bevezetése kiváló alkalom arra, hogy minden szabályzatot rendbe tegyen a cég. 

Márpedig, ha ilyen felülvizsgálat nem történt, akkor valószínűleg a NAIH korábbi címe sem változott a tájékoztató szövegében, ami önmagában nem tűnik jelentős körülménynek, de az adatvédelmi hatóság megjegyzésként még ezt a tényt is rögzítette egyik határozatában, ahol a későbbi keltezésű tájékoztató a régi címet tartalmazta, ami biztosan nem jelentett jó pontot az értékelés során.

KÉRDÉS ESETÉN KERESSE SZAKÉRTŐINKET!

Régebbi tájékoztatók esetében szintén hiányosság lehet, többek között, hogy a távozó munkavállalók adataira vonatkozó adatkezelés időtartam nincs megfelelően kezelve, mert korábban erre nem volt szabály, de a kamerás megfigyelések háttérjogszabálya  is fontos változáson esett át a korábbi években. 

A  későbbi kellemetlenségek elkerülése érdekében minden társaság szánjon az idén egy kis időt arra, hogy a szabályzatait felülvizsgálja vagy elkészítse!

 

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom