Erre kell odafigyelniük az építőipari vállalkozásoknak a hipa kapcsán
Fontos azonban, hogy a vállalkozások ügyeljenek a részletszabályokra is, mert könnyen kaphatnak bírságot egy ellenőrzés során az iparűzési adó megfizetésének hiánya miatt.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) alapján a vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
A Htv. tartalmaz egy telephely fogalmat, amelynek egyik pontja külön rendelkezik az építőipari tevékenységet folytató vállalkozások telephelyéről. Eszerint a 180 napot meghaladó építőipari tevékenység folytatása esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, azzal, hogy a napok számításánál a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja figyelembe veendő.
A fentiek alapján amennyiben tehát a vállalkozás tevékenysége várhatóan meghaladja a 180 napot egy adott önkormányzat területén, abban az esetben iparűzési adófizetési kötelezettsége fog keletkezni.
A tevékenységüket kizárólag alvállalkozók bevonásával végző, szakemberek alkalmazása nélkül működő építőipari vállalkozásoknak is résen kell lenniük, mivel a fentiek alapján nekik is keletkezhet adófizetési kötelezettségük - akár több önkormányzat területén is egyszerre - amennyiben tevékenységüket több településen végzik, 180 napot meghaladóan. Az, hogy egy építőipari vállalkozás csak alvállalkozók bevonásával végzi az iparűzési tevékenységét, még nem zárja ki az adófizetési kötelezettséget!
Az önkormányzatok számára az iparűzési adó egy kiemelt ellenőrzési terület, így az adókockázatok és a bírságok elkerülése érdekében mindenképpen javasolt szakértői segítség bevonása, hogy megbizonyosodjunk, keletkezik-e iparűzési adófizetési kötelezettségünk az adott önkormányzati településen.
Több településen végzett tevékenység
Amennyiben a helyi iparűzési adó törvény alapján több településen is keletkezik telephelye és így iparűzési adókötelezettsége a vállalkozásnak, az adó alapját köteles megosztania az egyes telephelyek között. A törvény különböző megosztási módszereket határoz meg, amelyeknek nem megfelelő használata akár adóhiányt is okozhat az egyes telephelyeken. Így az adóbírság elkerülése érdekében fontos, hogy minden esetben a törvényben leírtaknak megfelelően járjunk el az adó alapjának megosztását illetően. Itt is fontos vizsgálni azokat az önkormányzati területeket is, ahol a vállalkozás csak alvállalkozókkal dolgozik együtt.
A helyes eljárás érdekében érdemes szakértői csapatunk segítségét kérni, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek ebben a témában.
Alvállalkozói teljesítések, mint adóalap csökkentő tételek
Az alvállalkozók bevonása további kockázatokat is rejthet magában, mivel az önkormányzatoknál kiemelten fontos terület az alvállalkozói teljesítésekkel kapcsolatos dokumentumok vizsgálata, amennyiben a társaság élt az adóalap csökkentési jogával.
Az iparűzési adót csökkentő tételek közül az alvállalkozói teljesítmények mindig is a legvitatottabb területek közé tartoztak.
Sok esetben tapasztaljuk, hogy a számvitel szerinti alvállalkozói teljesítések értékét a társaságok automatikusan csökkentő tételként veszik figyelembe a helyi iparűzési adóalapjuk meghatározása során. Fontos azonban, hogy a helyi iparűzési adó törvény szerinti megfelelő dokumentáció rendelkezésre álljon mindkét esetben, és a Htv. által szabott tartalmi és formai feltételek érvényesüljenek mind a számlákra, mind a szerződésekre vonatkozóan.
Ennek hiányában az önkormányzat úgy dönthet, hogy az adóalap csökkentés jogosulatlanul történt, és bírságot szabhat ki. Éppen ezért kiemelten fontos annak vizsgálata minden esetben, hogy valóban megfelelnek-e az alvállalkozói teljesítésekhez kapcsolódó dokumentumok a helyi iparűzési adó törvény előírásainak az adóalap csökkentésre vonatkozóan.
