2023 nyarán új korszak köszöntött be a fenntarthatósági (ESG) jelentések és az érintett vállalatok életébe.
Az ISSB két standardot készített, IFRS S1 és S2, amelyek a fenntarthatósággal kapcsolatos általános és az klímával kapcsolatos közzétételeket tartalmazzák.
2024. január 1-jét vagy azt követően kezdődő éves jelentési időszakokban kötelezik a vállalatokat az előírások alkalmazására. Azonban az előírásokat először alkalmazó vállalatok számára az ISSB egyes követelmények alóli mentességet biztosít az első évben. Például egy vállalat korlátozhatja a klímával kapcsolatos kockázatokról és lehetőségekről szóló közzétételeket.
Mivel az IFRS S1 és S2 véglegesítésre került, a kormányok felelőssége, hogy ezeket a standardokat 2025-ig beépítsék szabályozási keretükbe.
IFRS-riportok és beszámolók készítése- keresse szakértőinket!
ESRS - európai fenntarthatósági jelentéstételi standardok
Az EU az uniós zöld megállapodás részeként bevezette saját kötelező fenntarthatósági normáit, az európai fenntarthatósági jelentéstételi standardokat (ESRS). Az EU saját standardjaival is egyértelművé tette, hogy az ESRS és az IFRS nagymértékben összhangban van egymással. Valójában az ESRS-t, valamint az IFRS S1-et és S2-t párhuzamosan fejlesztették ki, megkönnyítve a vállalatok számára, hogy megfeleljenek mindkét szabványrendszernek.
IFRS S1 Általános Követelmények a Fenntarthatósággal Kapcsolatos Pénzügyi Információk Közzétételére
Az IFRS S1 célja, hogy kötelezze a vállalatokat a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatokról és lehetőségekről szóló információk közzétételére, amelyek hasznosak az általános célú pénzügyi jelentéstétel elsődleges felhasználói számára és amelyek várhatóan befolyásolják a szervezet pénzáramlását, finanszírozáshoz való hozzáférését vagy tőkeköltségét rövid, közép és hosszú távon.
Az IFRS S1 meghatározza a közzétételre vonatkozó követelményeket a szervezet fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatairól és lehetőségeiről annak érdekében, hogy az információ hasznos legyen a felhasználók számára a döntéseik meghozatalában.
Egy szervezet különösen a következőkről köteles közzétenni információkat:
- a vállalatirányítási folyamatok, kontrollok és eljárások, amelyeket a szervezet a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok és lehetőségek figyelésére, kezelésére és felügyeletére használ;
- a szervezet stratégiája a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok és lehetőségek kezelésére;
- a folyamatok, amelyeket a szervezet a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok és lehetőségek azonosítására, értékelésére, prioritásainak meghatározására és figyelésére használ; és
- a szervezet teljesítménye a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatokkal és lehetőségekkel kapcsolatban, beleértve a bármilyen célok felé tett előrehaladást.
Az IFRS S2 "Klímával kapcsolatos közzétételek" standard
Az IFRS S2 az IFRS S1 követelményein alapul, a klímával kapcsolatos közzétételekre összpontosít.
Az IFRS S2 kötelezi a szervezetet arra, hogy azonosítsa és közzé tegye a klímával kapcsolatos kockázatokat és lehetőségeket, amelyek befolyásolhatják a szervezet kilátásait rövid, közép és hosszú távon.
A standard iránymutatásokat ad a klímával kapcsolatos kérdések közzétételéhez a tevékenység típusára való hivatkozással (úgynevezett iparági útmutatók).
E standard egyik különleges jellemzője, hogy bevezeti az iparági alapú útmutatásokat, amelyeket a Fenntarthatósági Számviteli Standardok Testülete (SASB) által kiadott standardakból vettek át. 68 iparági kategóriát vezettek be a következő szektorokból: Fogyasztási Cikkek, Kitermelés és Ásványfeldolgozás, Pénzügyi szolgáltatások, Élelmiszer és Ital, Egészségügy, Infrastruktúra, Megújuló Erőforrások & Alternatív Energia, Erőforrás-transzformáció, Szolgáltatások, Technológia és Kommunikáció, valamint Közlekedés.
Amikor a szervezetek az iparági útmutatók szerint készítik el a közzétételeket, meg kell határozniuk elsődleges iparági besorolásukat. Ebben a tekintetben segítséget nyújthat a Fenntartható Iparág Besorolási Rendszer (SICS) hivatkozása.
Az IFRS S2 kötelezi a szervezetet arra, hogy olyan információkat tegyen közzé, amelyek lehetővé teszik az általános célú pénzügyi jelentések felhasználói számára, hogy megértsék a következőket:
- a vállalatirányítási folyamatokat, kontrollokat és eljárásokat, amelyeket a szervezet a klímával kapcsolatos kockázatok és lehetőségek figyelésére, kezelésére és felügyeletére használ;
- a szervezet stratégiáját a klímával kapcsolatos kockázatok és lehetőségek kezelésére;
- a folyamatokat, amelyeket a szervezet a klímával kapcsolatos kockázatok és lehetőségek azonosítására, értékelésére, prioritásainak meghatározására és figyelésére használ, beleértve, hogy ezek a folyamatok hogyan és milyen módon vannak integrálva, és tájékoztatják a szervezet átfogó kockázatkezelési folyamatát; és
- a szervezet teljesítményét a klímával kapcsolatos kockázatokkal és lehetőségekkel kapcsolatban, beleértve az előrehaladást a meghatározott klímacélok felé, és minden olyan célt, amelyet törvény vagy szabályozás ír elő.
