Ez a kezdeményezés nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára is jelentős változásokat hozhat, hiszen a digitális számlázás és a valós idejű adatszolgáltatás bevezetése az adminisztrációs terhek csökkentését és a folyamatok automatizálását is elősegítheti.
Ahogy arról korábban az elektronikus számlázás témakörében írt blogunkban is összefoglaltuk, a kezdeményezés a következő témakörökre fókuszál:
- egyszeri áfaregisztráció
- digitális számlaadat jelentési követelmények
- elektronikus számlázás
- digitális platformgazdaság áfa kezelése
VIDA Áfa a Digitális Korban új tervezet
2024. május 8-án megjelent a VIDA csomag tisztázása hivatalos tanácsi dokumentum keretében, mely szerint az elektronikus számlázásnak kell a számlakiállítás alapértelmezett rendszerévé válnia.
Elfogadása esetén a csomag 2027. július 1-től lép érvénybe, bizonyos rendelkezései azonban már 2026-ban bevezetésre kerülnének. Az elektronikus számlázást és kapcsolódó digitális adatszolgáltatást érintő rendelkezések azonban csak 2030. július 1-én lépnének hatályba a tervek szerint.
Az új tervezetet az ECOFIN találkozón, 2024. május 14-én vitatták meg a továbbiakban. Az észt kormány aggodalmát fejezte ki a platformgazdaságra vonatkozó tervekkel kapcsolatban, így a VIDA csomag egyelőre nem került elfogadásra, ugyanakkor az észt kormány képviselői jelezték, hogy a csomag többi elemével szemben nincs kifogásuk.
Az új tervezet némileg módosított rendelkezéseket tartalmaz az elektronikus számlázás és a kapcsolódó digitális adatszolgáltatás terén, ezen kívül rendelkezik a digitális platformok szabályozásának kiterjesztéséről az utasszállítási és rövidtávú szálláshely szolgáltatásokra. Emellett kiterjeszti az egyszeri áfaregisztráció és ahhoz kapcsolódó compliance kötelezettségek hatályát az OSS rendszer keretein belül.
Elektronikus számlázás – hogyan befolyásolja az új VIDA tervezet?
1. Kötelező e számla használat belföldi tranzakcióknál
Az első fontos változás, miszerint a ViDA-csomag hatálybalépésétől kezdődően a tagállamok felhatalmazást kapnának arra, hogy a területükön letelepedett adóalanyokat kötelezzék az elektronikus számlázás használatára a belföldi tranzakciók esetében anélkül, hogy ehhez az EU jóváhagyását kellene kérniük. Amelyik tagállam ezt bevezeti, rendelkezhet a vevői beleegyezés eltörléséről a belföldi ügyletek tekintetében, azaz a számlakiállító a számlabefogadó beleegyezése nélkül állíthatna ki elektronikus számlát a papír alapú verzió helyett.
2. Közösségen belüli ügyletek elektronikus számlakiállítási kötelezettsége és adatszolgáltatási rendszerének - DRR (Digital Reporting Requirements) bevezetése
2030. július 1-jétől az elektronikus számlázás és a digitális valós idejű adatszolgáltatás fentiektől függetlenül kötelezővé válhat a Közösségen belüli termékértékesítés, illetve az adatszolgáltatás a termékbeszerzés esetében is (kivéve a saját áru mozgatást, mely kapcsán a tagállamok választhatnak, hogy alkalmazzák-e az új kötelezettségek bevezetését),továbbá olyan adóköteles termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében, melyeknél a vevő kötelezett az adó elszámolására a fordított adózás szabályai alapján. Ugyanezen fordított adós ügyletek beszerzési oldalán a tagállamok szintén dönthetnek majd arról, alkalmazzák-e az új digitális adatszolgáltatási kötelezettség bevezetését.
3. Uniós szabványok és határidők
A frissített javaslat továbbá meghatározza, hogy az elektronikus számláknak meg kell felelniük a 2014/55/EU irányelv szerinti uniós szabványnak, azonban belföldi ügyletek tekintetében saját szabványt is engedélyezhetnek. A Közösségen belüli ügyletek kapcsán szintén előírás lesz, hogy az adóköteles eseményt követő 10. napon belül kell kibocsátani az e-számlát. Ez a határidő rövidebb, mint a jelenlegi követelmény, mely alapján az adóköteles eseményt követő hónap végétől számított 15 napon belül kell kiállítani a számlát.
4. Nem közösségen belüli ügyletek számlázása
A nem Közösségen belüli ügyleteket érintő számlázás kapcsán a tagállamok továbbra is elfogadhatnak más formátumú számlákat is.
5. Új adatszolgáltatási kötelezettségek
A tervek szerint egy új, elektronikus számlázáson alapuló adatszolgáltatási kötelezettség kerülne bevezetésre a jelenlegi összesítő nyilatkozatot leváltva, mely alapján:
- Értékesítés esetén a számla kiállításának időpontjában szükséges az adatszolgáltatást teljesíteni, ha az eladó állítja ki a számlát, vagy öt nappal a számla kiállítása után, ha a vevő állítja ki a számlát a számla kiállítására kötelezett adóalany nevében.
- A Közösségen belüli beszerzések és a fordított adózás hatálya alá tartozó beszerzések esetében a számla kiállítását követő öt nappal szükséges az adatszolgáltatást teljesíteni.
6. Belföldi B2B ügyletek
Továbbá a tagállamok számára engedélyeznék, hogy elektronikus számla alapú digitális adatszolgáltatási kötelezettséget vezessenek be az uniós felhatalmazás hatálya alá nem tartozó, belföldi illetőségű adóalanyok közötti (B2B) ügyletekre is. A belföldi B2B ügyletek kapcsán a tagállamoknak azt is engedélyeznék, hogy előírják, miszerint az adófizetők csak akkor jogosultak a beszerzések utáni áfa levonására, ha érvényes elektronikus számlával rendelkeznek.
7. Összegzés
Összességében elmondható, hogy:
- a Közösségen belüli ügyletek esetében egy harmonizált rendszer kiépítése a cél
- ami digitális adatszolgáltatást tesz lehetővé az elektronikus számlázásra építve.
- a belföldi ügyletek kapcsán viszont nem írja elő a frissített ViDA csomag a standardizálást
- tagállami szinten eltérő lehet a belföldi ügyletekre vonatkozó elektronikus számlázás és kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség
E-számlázási követelmények - hogyan érdemes felkészülni?
Magyarországon is kötelezővé válhat az e-számla használat a belföldi ügyletek esetében?
A ViDA csomag bevezetésével tagállami döntés alapján kötelezővé válhat az elektronikus számlázás belföldi ügyletek esetében, akár vevői beleegyezés nélkül is. Az üzleti világban egyre többen térnek át e-számlázásra, és sok nagyvállalat már most megköveteli az XML alapú számla adatokat.
Jelenlegi és jövőbeli elvárások az e-számla kapcsán
Fontos áttekinteni az érvényben lévő jogszabályokat és felkészülni a jövőre, hiszen a jelenlegi e-számla követelmények tekintetében is számos szempontot kell figyelembe venni.
Például alapesetben egy hitelesítés nélküli, sima e-mailben küldött PDF számla nem felel meg az elvárásoknak.
Az e-számlázás bevezetésekor figyelembe kell venni az üzleti-partneri elvárásokat, a hatékonyság növelését, az automatizált feldolgozást, az online adatszolgáltatást és a jogszabályi követelményeket. ViDA csomag jelentős változtatásokat hozhat az ÁFA kezelésében az EU-ban. Az e-számlázás és a valós idejű adatszolgáltatás kötelezővé válása alapjaiban változtathatja meg az üzleti működést. Érdemes már most elkezdeni a felkészülést az új szabályozásokra.
