Maximalizálták a felszolgálási díjat
2025. január 1-jétől a felszolgálási díj mértékét maximalizálták:
- Magánszemélyek számára kiállított nyugták vagy számlák esetében legfeljebb az elfogyasztott termékek bruttó értékének 15%-a lehet.
- Jogi személyek vagy nem adóalanyok részére kiállított számlák esetén az elfogyasztott termékek bruttó értékének 20%-ban lett meghatározva.
Az új NGM rendelet nemcsak a felszolgálási díj mértékét rögzíti, hanem pontos definíciókat ad:
- meghatározza a „felszolgáló” és a „közreműködő” fogalmát.
- kizárja a felszolgálási díj alkalmazását az önkiszolgáló rendszerekben.
- kimondja, hogy a díj alapja kizárólag az elfogyasztott termékek bruttó ára lehet
- valamint azt is, hogy a felszolgálási díj az általános forgalmi adót is tartalmazza.
A felszolgálási díj áfa tartalma: figyelni kell az eltérő adókulcsokra!
Amennyiben egy számlán különböző áfakulcsú tételek szerepelnek, a felszolgálási díj áfáját az adott tételek áfakulcsaihoz igazítva kell feltüntetni.
Érdemes tehát a számlázási gyakorlatot ehhez igazítani, hogy az előírásoknak megfelelően készüljenek a bizonylatok.
Felszolgálási díj vs. borravaló
- Felszolgálási díj: Jogszabályban rögzített, kötelezően fizetendő összeg, amelyet a vendéglátóhely a kiszolgálásért számít fel. Ez áfa köteles.
- Borravaló: Önkéntesen adott, a vendég megelégedettségét kifejező összeg, amely nem áfa köteles.
Az Európai Bíróság (EUB) több ítéletében is kimondta, hogy a borravaló nem tekinthető ellenértéknek, mivel az nem kötelező és nem kapcsolódik közvetlenül semmilyen szolgáltatáshoz. A felszolgálási díjat azonban előre meghatározzák, és kötelezően fizetendő, ezért az áfa hatálya alá tartozik.
Kell-e áfát fizetni a borravaló után?
A borravaló esetében nem született olyan jogszabályi rendelkezés, amely egyértelműen meghatározná, hogy áfa köteles-e vagy sem. Azonban az Áfa törvény rendelkezései, valamint az Európai Bíróság (EUB) vonatkozó ítéletei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a borravaló nem tartozik az áfa hatálya alá.
Az áfa alapja az ellenérték, amelyet az eladó a termékértékesítésért vagy szolgáltatásnyújtásért kap a vevőtől. Az ellenérték fogalmát az EUB több ügyben pontosította. Például a C-102/86. számú Apple and Pear ügy kapcsán az EUB kimondta, hogy ellenértékről csak akkor beszélhetünk, ha a pénzbeli ellenérték és a nyújtott szolgáltatás között közvetlen kapcsolat áll fenn. Ennek hiányában az adott összeg nem tartozik a közös hozzáadott értékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv tárgyi hatálya alá, azaz nem áfa köteles.
Hasonló következtetésre jutott az EUB a C-16/93. számú Tolsma-ügyben, ahol az utcazenész által kapott adományok kapcsán vizsgálták az áfa-kötelezettséget. Az ítélet megállapította, hogy mivel az adományok önkéntesek, és a zenész nem válik teljesítési kötelezetté azok átvétele által, nem tekinthetők ellenértéknek, és így nem áfa kötelesek. Ez az elv teljes mértékben alkalmazható a borravalóra is: a vendég szabad döntése alapján ad borravalót, amelynek nincs közvetlen kapcsolata
Felszolgálási díj és a borravaló: új szja-mentességi szabályok
A személyi jövedelemadó törvény 2025. január 1-től kiterjesztette az adómentességet a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravalóról a vendéglátó üzlet üzemeltetője által vezetett nyilvántartással igazolható módon a vendéglátó üzlet munkavállalója számára juttatott borravalóra is.
Vagyis a nem készpénzben, hanem bankkártyával, illetve azonnali átutalással fizetett borravalót is megkaphatja a vendéglátó üzlet munkavállalója, ha ezekről az összegekről a vendéglátóhely üzemeltetője egyértelmű nyilvántartást vezet.
További kérdése van? Keresse szakértőinket, hogy biztosan megfeleljen az új előírásoknak!
