1. EU-s alanyi adómentesség
2025. január 1-jétől jelentősen bővülnek az alanyi adómentességi szabályok:
- A magyar vállalkozások más EU-tagállamokban is választhatnak alanyi adómentességet, ahol nem rendelkeznek székhellyel.
- Az EU-s vállalkozások Magyarországon is élhetnek az alanyi adómentesség lehetőségével.
- A jogosultság feltétele, hogy az éves árbevétel ne haladja meg az adott tagállam értékhatárát és a 100.000 eurós uniós limitet.
- A belföldi alanyi adómentesség értékhatára továbbra is 12 millió forint marad
2. E-nyugta és e-pénztárgép
Az e-nyugta rendszer bevezetését 2025. július 1-re halasztották.
A főbb tudnivalók:
- Az e-nyugtát kizárólag elektronikusan lehet majd kibocsátani
- Bevezetésre kerül az e-pénztárgép, amely fokozatosan felváltja a jelenlegi online pénztárgépeket
- Az e-nyugta rendszer célja a vásárlók adótudatosságának növelése és a kereskedelmi adminisztráció csökkentése
3. Adatszolgáltatási kötelezettség nyugtákról
Az e-nyugta rendszer bevezetésével változik az adatszolgáltatás módja is.
- Az e-nyugták automatikusan a nyugtatárba kerülnek.
- Az adóhatósági adatszolgáltatás automatikusan megtörténik.
- A vevők egy applikáción keresztül érhetik el nyugtáikat és korábbi vásárlásaik adatait.
4. M-lapok változása
2025-től a beszerzői számlaadat-nyilatkozatra vonatkozó szabályok módosulnak.
- Az adatszolgáltatást forintra kerekítve kell teljesíteni, nem ezer forintra.
- Az e-áfa rendszeren keresztül benyújtott áfa bevallások esetén továbbra sem kell M-lapokat beadni.
5. 2026. végéig marad az 5%-os lakásáfa
A jogszabály szerint 2026. december 31-ig marad az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5%-os áfa mérték.
Elhúzódó építkezéseknél az átmeneti szabályok lehetővé teszik, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén a kedvezményes adókulcs egészen 2030. december 31-ig legyen alkalmazható.
6. Közvetett vámjogi képviselő eljárása
A szürkegazdaság elleni küzdelem (jelen esetben a közvetett vámjogi képviselő igénybevételével elkövetett adócsalások visszaszorítása) érdekében szűkítik azon esetek körét, amikor a megbízó helyett a közvetett vámjogi képviselő jogosult gyakorolni a termékimporthoz kapcsolódó levonási jogot. A módosító törvények elfogadása előtt közvetlenül változtak ezen szabályok, így érdemes a végleges törvény szövegét áttanulmányozniuk az érintetteknek.
2025-től ugyanis a közvetett vámjogi képviselő akkor vonhatja le az import áfát, ha az importáló korlátozás nélküli adólevonási joggal rendelkezik, havi áfa bevalló, és ezen feltételek meglétéről nyilatkozik a közvetett vámjogi képviselőnek, vagy pedig maga is rendelkezik import önadózói engedéllyel.
Fontos továbbá, hogy az importáló a levonási jog keletkezésének időpontját magába foglaló adó-megállapítási időszakban nem minősülhet kockázatos adózónak. Amennyiben az importáló ugyan nem kockázatos adózó, de nem is minősül megbízható adózónak, a közvetett vámjogi képviselőnek partnerellenőrzést kell elvégeznie annak érdekében, hogy nem merül fel adókockázat. A közvetett vámjogi képviselőnek a partnerellenőrzést a közvetett vámjogi képviselet ellátására vonatkozó szerződés megkötése előtt, és a szerződéses kapcsolat fennállása alatt is, havi rendszerességgel meg kell ismételnie minden olyan hónapban, amikor importálást teljesít az adott importáló részére.
A partnerellenőrzés eredményéről a közvetett vámjogi képviselőnek a szerződés megkötéséig, illetve minden importálással érintett hónapot követő hó 10. napjáig adatot kell szolgáltatnia a NAV részére. A partnerellenőrzés szempontjaival kapcsolatban a NAV fog tájékoztatást közzétenni a honlapján.
7. Ügyfélkapu+ és DÁP: az Ügyfélkapu megszűnése és az új lehetőségek
2025. január 16-tól jelentős változás lép életbe Magyarországon az elektronikus ügyintézés terén: megszűnik az Ügyfélkapu jelenlegi formájában. Az ügyfelek a jövőben két alternatív megoldás közül választhatnak: az Ügyfélkapu+ és a DÁP (Digitális Állampolgárság Program) mobilalkalmazás kínál új lehetőségeket az online ügyintézésre. A magánszemélyeknek és a vállalkozásoknak is időben át kell gondolni, hogy a jövőben hogyan azonosítják magukat az állam által nyújtott elektronikus szolgáltatások igénybevétele során (Ügyfélkapu+ vagy DÁP).
Olvassa el az Ügyfélkapu+ és DÁP átalással kapcsolatos részletes blogunkat!
