A közvetített szolgáltatások és alvállalkozói teljesítmények HIPA szerinti kezelése nem csak formai kérdés. A NAV egyre szigorúbban ellenőrzi, hogy a levonás alapjául szolgáló költségek valóban megfelelnek-e az adótörvények előírásainak. Egy rosszul értelmezett szerződés vagy hiányos analitika jelentős adókockázatot hordozhat.
A bevallási határidő közeledtével a helyi iparűzési adó (HIPA) adóalap csökkentési lehetőségeinek legfontosabb szempontjait foglaltuk össze.
Közvetített szolgáltatások a HIPÁ-ban
A közvetített szolgáltatások HIPA adóalapból való levonásához három szigorú formai feltételnek egyszerre kell teljesülnie:
1.A számlából egyértelműen ki kell derülnie a közvetítés tényének
Ez nem csak azt jelenti, hogy a számlán célszerű szerepeltetni egy utalást arra, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz, hanem azt is, hogy amennyiben egy számlán belül számlázunk ki saját és idegen teljesítményt is, akkor azt mindenképpen elkülönítve, külön soron kell feltüntetni, hiszen másképp nem lehetne egyértelműen beazonosítani a közvetített szolgáltatást. Szintén ezen feltétel miatt nem elegendő annyit feltüntetni a számlában, hogy „Közvetített szolgáltatások”.
2.Az írásos megrendelői szerződésnek lehetőséget kell adnia a közvetítésre
Ahogy azt korábbi blogunkban is említettük ma már nem elegendő annyit szerepeltetni a megrendelői szerződésben, hogy a teljesítéshez a cég igénybe vehet alvállalkozókat. Világos adóhatósági elvárás, hogy a szolgáltatások közvetítését is kifejezetten engedélyezni kell a megrendelői szerződésben.
3.A bejövő és kimenő számláknak, a költségeknek és bevételeknek összerendelhetőeknek kell lenniük egymással
Tapasztalataink szerint egy ilyen szolgáltatás-analitika elkészítését sokszor elhanyagolják a cégek, pedig enélkül az adóhatóság nem fogadja el a közvetített szolgáltatások levonását az iparűzési adóalapból.
Fontos tartalmi követelmény: a közvetített szolgáltatásnak változatlan formában kell továbbadásra kerülnie. Ha a szolgáltatást a vállalkozás „átalakítja” – például több különféle bejövő szolgáltatást összevon, vagy szoftverhasználati díjat oszt fel –, akkor az már nem tekinthető közvetített szolgáltatásnak HIPA szempontból.
Hogy ez mit is jelent pontosan? Hogy a megvásárolt szolgáltatást nem lehet átalakítani annak továbbadása előtt, azaz pl. nem lehet több bejövő szolgáltatást pl. üzemeltetési vagy menedzsment díjként közvetített szolgáltatásként továbbterhelni, mert ekkor már nem beszélhetünk a bejövő és kimenő szolgáltatás azonosságáról. Szintén gondot okozhat ugyanezen okból, ha például szoftverhasználati díjakat osztanak fel a tényleges igénybe vevők között.
Alvállalkozói teljesítmények a HIPÁ-ban
Az alvállalkozói teljesítmények levonhatósága még inkább tartalmi vizsgálatot igényel, és számos buktatót rejt – különösen azoknál a cégeknél, amelyek komplex szolgáltatásokat nyújtanak több szereplő bevonásával.Itt ugyanis az előírások már nem annyira formai, mint inkább tartalmi jellegűek, így nem kerülhetjük el az alapos adójogi elemzést.
1. A szolgáltatásnak be kell épülnie a saját teljesítésbe
Ezen feltétel vizsgálatakor az szokott gondot okozni, hogy a vásárolt szolgáltatást a cég a saját vállalásához veszi igénybe, vagy valóban beépíti abba a szolgáltatásba, amit továbbad. Például építési szerződésnél nem mindegy, hogy a villanyszerelést az irodakonténer infrastruktúrájához vesszük igénybe (ebben az esetben ugyanis nem épül be a továbbadott teljesítménybe),vagy a megrendelt épülethez (ekkor lehet alvállalkozói teljesítmény).
2.Mind a megrendelővel, mind pedig az alvállalkozóval írásos vállalkozási szerződést kötöttek a szolgáltatásra vonatkozóan.
Nagyon alapos jogi elemzésre van szükség ahhoz, hogy a vállalkozási szerződést elkülönítsük a megbízási, vagy akár az adásvételi szerződéstől. Amennyiben kételyeink támadnak, akkor ez az a pont, ahol a leginkább javasolt szakértő igénybevétele!
3.Rendelkezésre áll egy olyan alvállalkozói analitika, melyből egyértelműen kiderül, hogy egy vásárolt szolgáltatás a cég mely teljesítményébe épül be
Egy nemrégiben született bírósági ügy végső tanulsága az, hogy már nem csupán a közvetített szolgáltatás tekintetében elvárás az analitika, hanem az alvállalkozói teljesítmények beépülését is nyomon kívánja követni az adóhatóság. Amennyiben nem rendelkezik ilyen kimutatással, kérje szakértőink segítségét!