A kettős adóztatást elkerülő egyezmények célja. Élet az USA-magyar adóegyezmény megszűnése után
A kettős adóztatást elkerülő egyezmények fő célja az, hogy megakadályozzák a jövedelmek kétszeres terhelését különböző országok által. Az ilyen bilaterális adóügyi egyezményeknél az országok megegyeznek abban, hogy melyik országban adóztathatók az egyes tételek, és hogy a másik ország részben, vagy teljesen lemond az ugyanerre vonatkozó jogáról. Amennyiben két ország viszonylatában nincs ilyen egyezmény, akkor csak és kizárólag az országok belső jogszabályai határozzák meg, hogy bizonyos jövedelmekre mekkora adót vetnek ki, továbbá a külföldön megfizetett adót figyelembe veszik-e az adókötelezettség megállapítása során, és ha igen mekkora mértékben.
A társaságok adózását érintő változások az USA-magyar adóegyezmény megszűnése után
Forrásadó az USA-magyar adóegyezmény megszűnése után
A kettős adóztatást kizáró egyezmény pontosan meghatározza, hogy mely jövedelmek esetében jogosult az az állam forrásadót kivetni, amelyikből a bevétel származik, és adott esetben mi a forrásadó maximális mértéke. Az idei évben még hatályos USA-magyar adóegyezmény kizárólag az osztalék esetében teszi lehetővé a forrásadó levonását, és a forrásadó mértéke 5-, illetve 15%-ban maximált a tulajdoni hányad mértékétől függően. A kamat, jogdíjbevételek, szolgáltatási díjak forrásadóztatását az egyezmény nem engedi, mivel az adóztatás jogát a bevételt szerző illetőségének országába helyezi.
Forrásadóztatás tekintetében jelentős különbség figyelhető meg az USA és Magyarország gyakorlatában.
- Magyarország sem egyezmény mellett, sem egyezmény hiányában nem vet ki forrásadót külföldi társaságok részére teljesített jövedelmekre. Ezáltal, az amerikai társaságokat az adóegyezmény hiánya a forrásadók tekintetében nem fogja hátrányosan érinteni, hiszen az amerikai cégek Magyarországról származó bevételét adóegyezmény hiányában sem fogja terhelni forrásadó.
- Ezzel szemben az Egyesült Államokban magas forrásadót vonnak le azokból a kifizetésekből, amelyek olyan országba történnek, amellyel az Egyesült Államoknak nincs hatályos kettős adóztatást kizáró egyezménye. Szövetségi szinten a forrásadó általános mértéke 30%. Ez a forrásadó nem csak az amerikai forrásból származó tőkejövedelmeket, hanem a magyar társaságok részére fizetett szolgáltatási díjakat is terhelheti. Ráadásul az Egyesült Államokban nem csak szövetségi szinten merülhet fel adókötelezettség, hanem az egyes államok is vonhatnak le forrásadót a saját szabályaik szerint.
A fentiek alapján elmondható, hogy az USA-magyar adóegyezmény felmondása azon magyar társaságoknak, akik az Egyesült Államokból kapnak bevételt, fájdalmas lehet. A jó hír, hogy az Egyesült Államokban levont adót bizonyos mértékig egyezmény hiányában is figyelembe lehet venni a magyar adókötelezettség meghatározása során. Az amerikai forrásadó 90 százaléka ugyanis beszámítható lesz a magyar társasági adóba, azonban a beszámítás mértéke nem haladhatja meg az adott jövedelemre jutó átlagos adó összegét, így ténylegesen a külföldön megfizetett adóból legfeljebb 9%-ot lehet figyelembe venni.
Ingatlannal rendelkező társaságok speciális esete az USA-magyar adóegyezmény felmondása után
Az amerikai társaságok között is akadhat olyan, amelyet adózási szempontból kedvezőlenül érinthet az egyezmény felmondása. Ezek közé tartozhatnak azok, amelyeknek ingatlanvagyonnal rendelkező magyar leányvállalata van, és a leányvállaltban fennálló részesedését 2023-at követően értékesíti.
A jelenlegi USA-magyar egyezmény régi típusú, így nem teszi lehetővé, hogy az amerikai társaság ezen bevételét Magyarország megadóztassa.
Ez az adóegyezmény megszűnésével megváltozhat, és ha egy amerikai társaság jelentős magyar ingatlanvagyonnal rendelkező magyar leányvállalat részesedésével rendelkezik, az amerikai részvényes az elidegenítéskor a magyar társasági adó hatálya alá eshet. Mindez 9 százalékos magyar társasági adófizetési kötelezettséget jelenthetne az amerikai tulajdonos társaság számára Magyarországon.
A hatályos adóegyezmény megszűnése a telephely szabályokban is változást hoz.
Amennyiben egy külföldi vállalkozás Magyarországon ún. telephellyel rendelkezik, akkor a belföldi telephelyükre tekintettel válhatnak a társasági adó alanyává Magyarországon. Idei év végéig az USA-magyar adóegyezmény alapján kell eldönteni, hogy egy amerikai társaságnak keletkezik Magyarországon telephelye vagy sem. Egyezmény hiányában kizárólag a belföldi jog lesz a mérvadó.
A szolgáltatásnyújtások alapján szintén felmerül a telephelyszabályok alkalmazása a magyar belső jog alapján, amely adókötelezettséget eredményezhet Magyarországon. A meglévő adóegyezmény alapján a magánszemélyen keresztüli szolgáltatásnyújtás nem keletkeztetett telephelyet, és így társasági adókötelezettséget az amerikai cégek számára Magyarországon. Egyezmény hiányában azonban a magyar Tao törvény alapján 183 nap jelenlét megalapozhatja az amerikai társaságok magyar adókötelezettségét akár fizikai létesítmény és eszköz hiányában is.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy ha egy amerikai vállalat valamely munkavállalóját Magyarországra küldi és bizonyos szolgáltatásokat itt nyújt, vagy adott tevékenységeket itt végez, az magyar társasági adófizetést eredményezhet az amerikai cég oldalán. A szolgáltatásokra vonatkozó szabályok kapcsán még sok tisztázandó kérdés merül fel, melyeknek az adóegyezmény megszűnésével nagyobb relevanciája lesz.
Hogyan adóznak a magánszemélyek az USA-ból származó jövedelmeik és befektetéseik után 2024-től?
A magánszemélyeket még szélesebb körben érinti az egyezmény felmondása, mint a társaságokat.
Adóügyi illetőség kérdése az USA-magyar adóegyezmény után
Adózásban az adóügyi illetőség helye nagy jelentőséggel bír, ugyanis abban az államban, ahol a magánszemély adóügyi illetőséggel rendelkezik, a világjövedelem adóköteles. Ez azt jelenti, hogy az illetőség szerinti államnak joga van a magánszemély valamennyi jövedelmét megadóztatni, függetlenül attól, hogy az melyik országból származik.
Amennyiben valaki nemzeti belső szabályok alapján mindkét országban belföldi illetőségűnek minősül, akkor ameddig a kettős adóztatást kizáró egyezmény életben van, az egyezmény alapján kell meghatározni az illetőség helyét. Egyezmény hiányában mindkét ország jogosult a magánszemély világjövedelmét megadóztatni, és a belső szabályokon múlik, hogy milyen módon és mekkora mértékben veszik figyelembe a külföldön megfizetett adót.
Például amennyiben Magyarország és az USA között 2024. január 1-től nem lesz érvényes kettős adóztatást kizáró egyezmény, akkor nem csak a Magyarországon élő magyar magánszemélyeknek merülhet fel itthon adófizetési- és bevallási kötelezettsége az Egyesült Államokból származó jövedelmük után. Azoknak a magyar állampolgároknak adófizetési kötelezettsége merülhet fel Magyarországon, akik évek óta az Egyesült Államokban élnek és Magyarországról nem is származik jövedelmük. (például ha amerikai forrásból osztalékot vagy kamatjövedelmet kapnak.)
Abban az esetben ugyanis, ha egy magánszemély a magyar Szja törvény alapján belföldi illetőségűnek minősül – kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény hiányában – a magyarországi adófizetési kötelezettsége az Egyesült Államokban szerzett jövedelmére is kiterjed.
Magyar magánszemélyek amerikai forrásból származó tőkejövedelme az USA magyar adóegyezmény felmondása után
Sok magánszemély fektet be amerikai értékpapírokba. Az alábbiakban röviden kitérünk, hogy néhány jellemző amerikai értékpapírokból származó jövedelemtípusra milyen hatással lesz az egyezmény felmondása.
- Osztalékjövedelem
Az amerikai részvények után fizetett osztalék adóegyezmény az Amerikában levonható forrásadó mértékét 15%-ban maximalizálja. Amíg az adóegyezmény él, a kint megfizetett 15% adót teljes egészében figyelembe lehet venni SZJÁ-t csökkentő tételként. Mivel az SZJA itthon 15%, így jelenleg az amerikai forrásból származó osztalék után nem merül fel itthon szja-fizetési kötelezettség.
Adóegyezmény hiányában, 2024. január 1-jétől osztalékból származó jövedelem esetén az Egyesült Államok belső szabályai alapján szövetségi szinten az osztalékból 30% forrásadó levonására lesz jogosult.
Ráadásul hiába lesz a kinti adóteher magasabb a magyar adókötelezettségnél, és hiába számítható be továbbra is a külföldön megfizetett adó, nemzetközi szerződés hiányában itthon további 5% szja-t is meg kell fizetni a jövedelem után. Így még ha az Egyesült Államokban csak szövetségi szinten is merül fel a forrásadó kötelezettség, és az adott állam nem von le forrásadót, akkor is 35% jövedelemadókötelezettséggel lehet számolni.
A szociális hozzájárulási adókötelezettségre a kettős adóztatást kizáró egyezmény felmondása nem lesz kihatással, így a szocho-plafonig szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség merülhet fel.
- Kamatjövedelem
Egyezmény alapján, magyar magánszemély részére kifizetett kamatjövedelemből (például kötvények hozama) az Egyesült Államokban nem vonnak forrásadót, így azok után eddig csak Magyarországon kellett jövedelemadót fizetni.
2024-től a szövetségi szintű 30%-os amerikai forrásadó a kamatjövedelmek esetében alkalmazható lesz. Azzal, hogy a magyar szabályok szerint a nem egyezményes államból származó kamatjövedelem egyéb jövedelemnek minősül, amelynek 89%-át az szja-n felül 13% szociális hozzájárulási adó is terheli.
A jó hír, hogy az Egyesült Államokban megfizetett adó 90%-ával lehet csökkenteni az SZJA-fizetési kötelezettséget, a rossz, hogy a szociális hozzájárulási adóteher egyáltalán nem csökkenthető vele, és a szocho plafon sem alkalmazandó.
Így amennyiben az amerikai kamatjövedelemből az Egyesült Államokban 30% forrásadót vonnak le, akkor Magyarországon már nem merül fel szja-fizetési kötelezettség, viszont a jövedelem 89%-a után 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni.
(Megjegyezzük, hogy 2023. július 1-seje óta az szja törvény szerinti kamatjövedelem esetén is felmerül szocho-plafon nélkül szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség, amennyiben az értékpapír 2023. június 30-át követően kerül beszerzésre.)
- Ellenőrzött tőkepiaci ügyletek
Amennyiben valaki EGT-államban vagy olyan államban működő befektetési szolgáltató közreműködésével értékesít nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott részvényeket, amely állammal van kettős adóztatást kizáró egyezményünk. akkor az értékesítésből származó jövedelem - meghatározott feltételek teljesülése esetén - ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül.
Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek nagy előnye, hogy az adóévben elszámolt ügyleti veszteség összegével csökkenthető az adóévi ügyleti nyereség, így csökken az adó alapja. Emellett van lehetőség adókiegyenlítésre, vagyis adóévet megelőző két évben realizált és bevallott veszteség elszámolható az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteken realizált adóévi nyereséggel szemben. Fontos, hogy szochót sem kell fizetni az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelem után.
Az adóegyezmény megszűnése azon ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre lesz hatással, melyek amerikai bank vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek. Onnantól kezdve, hogy megszűnik a két ország között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, az amerikai szolgáltató közreműködésével folytatott tőzsdei ügyletek már nem tartoznak az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalmába. Így adózásuk is hátrányosan fog változni, mert az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó adózási szabályok lesznek az irányadók. Vagyis 2024. januártól a nyereséggel nem állítható szembe a veszteség és a szocho-plafonig 13%-os szochót is meg kell fizetni.
Fontos kiemelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre vonatkozó szabályok az amerikai nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott részvényekre továbbra is alkalmazhatók lesznek, ha a magánszemély EGT-államban működő befektetési szolgáltatónál rendelkezik számlával, vagy olyan országban működő szolgáltatót vesz igénybe, mely országgal van hatályos adóegyezményünk.
Összevont adóalapba tartozó jövedelmek
Lényeges kitérni az olyan magyar adóügyi illetőségű személyekre is, akik pl. kiküldetés keretében Magyarország vagy az USA területén dolgoznak, vagy akár felváltva végzik a két ország területén a munkájukat, valamint az olyan magánszemélyekre is, akik önálló tevékenységből származó jövedelemre tesznek szert. Az adóegyezmény rendelkezéseinek megszűnésével az Egyesült Államokban tevékenységet kifejtő magyar adóügyi illetőségű magánszemélyek fizetése az USA-ban is adóköteles lehet, az Egyesült Államok belföldi szabályainak megfelelően.
Az adóegyezmény jelenleg még bizonyos esetekben mentességet biztosít az Egyesült Államokbeli személyi jövedelemadó fizetés alól. Például, kiküldetéskor bizonyos feltételek teljesülése esetén, amennyiben az USA-ban tartózkodás nem haladja meg a 183 napot egy adóéven belül. A kivételek a felmondás következtében nem lesznek alkalmazhatóak, így az USA jogosult lesz adót kivetni a magyar Szja törvény szerint összevont adóalapba tartozó jövedelemre is.
Az Egyesült Államokban tevékenykedő magyar állampolgárok az egyezmény hiányában nem veszítik el magyarországi adóilletőségüket sem. Ennek következtében a magánszemélyek nem önálló tevékenységből származó jövedelme Magyarországon is adóztatható marad azzal a megkötéssel, hogy a külföldön megfizetett forrásadó 90%-a beszámítható a magyar személyi jövedelemadóba az adóköteles jövedelem 15%-áig.
Amerikai magánszemélyek magyar forrásból származó jövedelme
És végül, de nem utolsósorban az adóegyezmény felmondása azon amerikai magánszemélyekre is kihatással van továbbá, akik az Szja törvény alapján nem minősülnek belföldi illetőségűnek, de Magyarországról jövedelmük származik. Az ő esetükben ugyanis valamennyi Magyarországról származó jövedelem adóköteles lesz a magyar szabályok szerint.
***
Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy a fenti felsorolás nem teljeskörű. Érdemes észben tartani, hogy amennyiben valakinél valamilyen módon mind az Egyesült Államok mind Magyarország érintett (például egyik ország állampolgáraként a másik államból származik jövedelme),akkor 2024-től kezdve nem szabad rutinból ugyanúgy eljárni mint korábbi években, hanem érdemes megvizsgálni, hogy bizonyos jövedelmek után Egyezmény hiányában melyik országban kell megfizetni az adót, és amennyiben mindkét országban adókötelezettség merülne fel, hogy és milyen mértékben tudja a külföldön megfizetett adót figyelembe venni.
