Ki lehet pénzügyi képviselő?
A jogszabályi rendelkezések értelmében pénzügyi képviselő továbbra is az a korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság lehet, amelynek nincs az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, és
2025. január 1-étől a társaság jegyzett tőkéjének el kell érnie a százötvenmillió forintot.
Mindez azon cégekre is vonatkozik, amelyek a 150 milliós összeghatár korábbi bevezetésekor már a NAV által nyilvántartásba voltak véve, és az ekkor még 50 millió forintban meghatározott minimális jegyzett tőkével rendelkeztek.
A jogszabály lehetővé teszi, hogy a jegyzett tőke értékét a pénzügyi képviselő kiváltsa a kizárólag az ő nevére szóló bankgaranciával.
A 150 milliós összeg jelentős emelésnek tűnhet, azonban, ha figyelembe vesszük, hogy a pénzügyi képviselet ezen szabálya 2004-re datálódik, már egyáltalán nem tűnik az összeg ésszerűtlennek. Ha csak az időközben bekövetkezett inflációt vesszük figyelembe, a 150 millió forintos értékhatár indokoltnak tekinthető.
Az Air az átmeneti rendelkezésének értelmében a már nyilvántartásba vett pénzügyi képviselők részére 2025 január 1-ai hatállyal lépteti életbe a 150 milliós összeghatárt, így mindenképpen érdemes ezen társaságoknak a jegyzett tőkéjét a törvényi szintre emelni, ha ezt még nem tették meg.
Pénzügyi képviselőre van szükségem
Pénzügyi képviselő - mit kockázat, ha elmarad a tőkeemelése?
A 2025-től érvénybe lépett új, 150 millió forintos összeghatár nem teljesítése esetén az a nem kívánatos eset is előfordulhat, hogy az adóhatóság egy már bejelentett, akár cégcsoporton belüli pénzügyi képviselőt töröl a nyilvántartásából. Ennek következménye az is lehet, hogy amennyiben a pénzügyi képviselő általa képviselt cégek vonatkozásában nem kerül bejelentésre új, a jogszabályi kötelezettségeknek megfelelő pénzügyi képviselő, az érintett külföldi vállalkozások magyar adószáma veszélybe kerül.
Mivel az Unión kívül letelepedett társaságok esetében kötelező a magyar pénzügyi képviselő megbízása a hazai ügyletekhez, ezek a cégcsoporton belüli pénzügyi képviselővel rendelkező társaságok is lépéskényszerbe kerültek.
A magyar adószám hiányában, vagy érvénytelen magyar adószámmal végzett tevékenységekről kiállított számlák adótartalmának levonása jó eséllyel adóbírságot von maga után, ezért ez a magatartás a törvényességi okokon felül az anyagi hátrányok miatt is kerülendő.
Sok külföldi vállalkozás végez tevékenységet magyarországi letelepedettség nélkül, úgynevezett adóregisztrált adóalanyként, adott esetben jelentős forgalmat bonyolítva, így egy esetleges adószám elvesztés komoly üzleti kockázatot hordoz magában.
A pénzügyi képviselet általános szabályai változatlanok
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI törvény (Air) továbbra is úgy rendelkezik, hogy az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg. Az Áfa törvény pedig úgy rendelkezik, hogy amennyiben az adófizetésre kötelezett adóalany gazdasági céllal harmadik (nem Uniós) államban telepedett le, pénzügyi képviselő megbízása kötelező.
A pénzügyi képviselet tőkekövetelményen túli egyéb szabályai változatlanok, beleértve az egyetemleges felelősséget, az adókötelezettségeket érintő jogok kizárólagos gyakorlását és a bevallási kötelezettség teljesítését is.
Éppen ezért indokolt jól megfontolni, hogy mely külföldi társaság pénzügyi képviseletét vállalja el egy pénzügyi képviseletet nyújtó társaság, illetve, hogy azon cégcsoportok és társaságok esetében, ahol jelenleg nem egy erre szakosodott adótanácsadó cég látja el a pénzügyi képviselettel járó feladatokat és viseli a kockázatokat, nem érdemes-e váltani.
A cégcsoporttól független pénzügyi képviselő kijelölésével - a cégcsoporton belüli jegyzett tőke felszabadításán, illetve az esedékes tőkeemelési kötelezettség kihagyásán túl - a pénzügyi képviselettel járó szakértelem megszerzése is társul.
