Őszi adócsomag 2024 - A vállalatokat érintő legfontosabb módosítások

Az általános forgalmi adót érintő változtatási javaslatok 

2026. végéig marad az 5%-os lakásáfa

A jogszabálytervezet szerint 2026. december 31-ig marad az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5%-os áfa mérték. Elhúzódó építkezéseknél az átmeneti szabályok lehetővé teszik, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén a kedvezményes adókulcs egészen 2030. december 31-ig legyen alkalmazható.

Közvetett vámjogi képviselő adólevonási jogát értintő változások

Szürkegazdaság elleni küzdelem (a közvetett vámjogi képviselő igénybevételével elkövetett adócsalások visszaszorítása) érdekében szűkíti azon esetek körét, amikor a megbízó helyett a közvetett vámjogi képviselő jogosult gyakorolni a termékimporthoz kapcsolódó levonási jogot.

2025-től ugyanis a közvetett vámjogi képviselő akkor vonhatja le az import áfát, ha az importáló korlátozás nélküli adólevonási joggal rendelkezik (és erről nyilatkozik a képviselőnek),megbízható adózónak minősül és havi áfa bevalló vagy ő maga is rendelkezik import önadózási engedéllyel.

Tekintve, hogy a megbízható adózói minősítéshez legalább hároméves működés szükséges, a kezdő vállalkozások (kezdő áfa-regisztráltak) vélhetően versenyhátrányt fognak szenvedni a már legalább három éve működő vállalkozásokhoz képest, amennyiben belföldön importálják a termékeket közvetett vámjogi képviselőn keresztül.

Nemzetközi alanyi adómentességi szabályok

Az EU harmonizációs kötelezettségnek megfelelően 2025. január 2-től az alanyi adómentesség választása nem csak a belföldön, hanem a külföldön teljesített ügyletekre is vonatkozik. A nemzetközi alanyi adómentességet külön kell választani, az adóhatósághoz tett jognyilatkozat alapján.

A nemzetközi alanyi adómentesség választásának feltétele, hogy az adóalany értékesítései ne haladják meg az adott tagállam nemzeti szabályai szerint megállapított értékhatárt (ez minden tagállamban más értékhatárt jelent),valamint az ún. „összeurópai értékhatárt”, ami jelenleg éves 100 000 euró. A belföldi alanyi adómentességi értékhatár továbbra is 12 millió forint marad. A változásoknak megfelelően távértékesítés és külföldön teljesített ügyletek esetén is eljárhat alanyi adómentes minőségében az adóalany a jövőben. Ez azt is jelenti, hogy az alanyi adómentességet választó adózó nem alkalmazhatja a jövőben az import egyablakos rendszert.

AFA adótanácsadó segítségét kérem

M-lapokat érintő változás

2025-től beszerzői számlaadat-nyilatkozatra a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az adatokról nem ezer forintra, hanem forintra kerekítve kell adatot szolgáltatni. A bevallás továbbra is ezer forintban marad, csupán a jelentés szerinti adatszolgáltatás részletezését kell forintban meghatározva teljesíteni.

Fontos, hogy amennyiben az adóalany az e-áfa rendszeren keresztül nyújtja be az áfa bevallását, továbbra is mentesül az M-lapok beadási kötelezettsége alól.

Az e-Nyugta rendszer elhalasztása 2025. július 1-re.

Az e-Nyugta rendszer bevezetését 2025. július 1-re halasztják el.

Pénzvisszatérítéses akciók

Az áfaalanyok a jogszabályi előírás alapján teljesített pénzvisszatérítések után is élhetnek a jövőben az adóalap utólagos csökkentésének lehetőségével.

Utólagos árengedmény, mint adóalap csökkentő tétel nyugta alapján

2025. július 1-től a teljesítést követően, a szerződés módosítása vagy megszűnése nélkül adott árengedmények (például skontó, rabatt, vagy egyéb üzletpolitikai célú engedmény) esetén akkor is alkalmazható az utólagos adóalap-csökkentés, ha az ügyletről nem számlát, hanem nyugtát állítottak ki. Az adóalap-csökkentés feltétele a nyugta adattartalmának módosítása.

Belföldi adóalanyok között is lesz fordított adózás a földgázrendszeren keresztül történő földgáz értékesítése esetén 

Bekerült a fordított áfás esetkörök közé a belföldi értékesítő által, belföldi adóalany-kereskedő részére gáz Közösség területén levő földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztüli értékesítése. Ezt azt jelenti, hogy a külföldi értékesítőkön kívül a belföldi értékesítők is fordított adózás szabályai alapján bocsátják ki a számlát 2025. január 1-től.

Társasági adót (TAO) érintő változások

TAO adóalap korrekció ugyanazon tényállás államok közötti eltérő jogi minősítése esetén

A társasági adóról szóló törvény adóelkerülés megakadályozására szolgáló rendelkezései alapján a társaságok kötelesek módosítani adóalapjukat olyan esetekben, amikor ugyanazon tényállás államok közötti eltérő jogi minősítéséből eredően egy magyar és egy külföldi személy is csökkentheti társasági adóját vagy társasági adónak megfelelő adóját. A jogszabálytervezet alapján – a kettős adóztatás elkerülésének biztosítása érdekében – a kettős levonás azonban mégis elszámolható az adóévben vagy későbbi adóévekben felmerülő, kétszeresen beszámított bevétellel szemben.

Új lehetőség: értékcsökkenési leírás a veszélyes hulladéktárolás céljára használt ingatlanok után

A törvényjavaslat bővíti azon eszközök körét, melyek esetén a számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti és/vagy egyösszegben elszámolt értékcsökkenési leírás érvényesíthető, ugyanis a veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület és telek után elszámolt számviteli törvény szerinti értékcsökkenés érvényesíthető ezentúl a társasági adóban is. Ezen kedvező szabály, a társaságok választása szerint, első alkalommal már a 2024. adóévre is alkalmazható.

Bővül a vállalkozás érdekében felmerült költségek és ráfordítások köre

2025. január 1-től kedvezően új ponttal bővül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások köre. A jogszabálytervezet szerint az adóévben (többek között) visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek fog minősülni (azaz nem szükséges a társasági adóalapot megnövelni a vonatkozó költség, ráfordítás összegével),amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

• a támogatott fél az adóévi gazdasági vagy gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó árbevételének legalább 75%-át sporttevékenységből szerző látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezetnek minősül;
• a juttatás összege a juttató fél adóévi árbevételének 1 százalékát nem haladja meg;
• a juttatás nem a korábban már ismert társasági adóalap- és adókedvezmény keretében történik;
• a juttató rendelkezik a sportszervezet által kiállított, a jogszabályban előírt tartalommal bíró igazolással.

K+F adókedvezmény: pontosítás

A jogszabálytervezet pontosítaná a 2024-től újonnan bevezetett K+F adókedvezmény érvényesítésére vonatkozó rendelkezést. Eszerint ezen adókedvezményt első alkalommal a 2024. január 1-jén vagy azt követően megkezdett kutatás-fejlesztési projekt elszámolható költségére lehet alkalmazni. Ezen változás tartalmi módosítást nem jelent a korábban hatályos jogszabályi szöveghez képest.

TAO Társasági adót érintő kérdésem van

KIVA változások 

Főszabály szerint a kisvállalati adózás megszűnik az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nappal, s az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható. 

Enyhítette ezen korlátozást egy 2023 december 1-től életbe lépett jogszabály módosítás, így amennyiben könyv szerinti értéken valósul meg az egyesülés, vagy szétválás, tehát nem történik vagyonátértékelés, akkor az átalakulással érintett adóalany az egyesülés, szétválás napját követő 15 napon belül ismételten választhatja a kisvállalati adóalanyiságot, mely esetben az adóalanyiság az egyesülés, szétválás napját követő nappal jön létre. 

Ez a lehetőség azonban a Tao törvény szerinti kedvezményezett átalakulásokra nem vonatkozott eddig, a most benyújtott törvényjavaslat ezt a korlátozás szűntetné meg, így a kivaalanyiság ismételt választása lehetővé válik minden esetben, ha az adóalanyiság olyan egyesülés, szétválás miatt szűnik meg, amely során nem valósul meg az eszközök átértékelése. 

Globális minimumadó

A 2024. január 1-én életbe lépett globális minimumadóról szóló törvény már előírta, hogy a belföldi csoporttagnak bejelentést kell tennie a NAV felé az adóalanyiság létrejöttéről. A bejelentés határideje – a 2024. év vonatkozásában – 2024. december 31-e. 

A jogszabály tervezet már nevesíti, hogy a bejelentésnek milyen részleteket kell tartalmaznia: 

• a csoporttagok azonosító adatait, 
• a vállalatcsoport általános vállalati struktúrájára vonatkozó adatokat, beleértve az egyes csoporttagoknak más csoporttagokban fennálló részesedését, 
• illetve az egyes csoporttagoknak a minősítését, amely információhoz meg kell ismerni az összes csoporttagnak a kiegészítőadó-kötelezettség teljesítésben elfoglalt helyét. 

Másik jelentős változás, hogy a globális minimumadó alanyoknak a helyi kiegészítőadó (QDMTT) vonatkozásában adóelőleget kell bevallaniuk és befizetniük az érintett adóévet követő 11. hónap 20. napjáig, vagyis naptári éves adózóknál első esetben 2025. november 20-ig.

Az adóelőleg fizetési kötelezettség nem vonatkozik a magyarországi végső, illetve köztes anyavállalatok által a leányvállalatok után fizetendő kiegészítő adóra (IIR). Az adóelőleg összege megegyezik az éves adó összegével, ami azt jelenti, hogy a bevallásra nyitva álló – 2024-re vonatkozóan 18 hónapos – a későbbi években 15 hónapos bevallási határidő a gyakorlatban leszűkül kevesebb mint 11 hónapra. Ugyanakkor, az adóelőleg hibás kalkulációja esetén – főszabály szerint – nincs helye mulasztási bírság, adóbírság, vagy késedelmi pótlék kiszabásának. 

Globális minimumadóval kapcsolatos kérdésem van

HIPA – Helyi Iparűzési Adó

Különleges gazdasági övezetek megszűnése

A módosító javaslat rendezi a különleges gazdasági övezetek (Göd, Paks, stb.) tervezett megszüntetése kapcsán irányadó részletszabályokat.

Légi forgalmi szállítást végző külföldi vállalkozók HIPA telephelye

2024.01.01-től lépett hatályba a módosított telephely fogalom, amely bizonyos esetekben külföldi légitársaságok esetében is iparűzési adó telephelyet eredményez. A jelen törvénytervezetben foglalt részletszabályok pontosítják, hogy a kiterjesztett adókötelezettség azon külföldi vállalkozásokat érinti, amelyek illetőség szerinti állama nem részese a Chicagói Egyezménynek. Az átmeneti rendelkezés alapján az új telephely fogalom a 2024. évi adókötelezettségre is alkalmazható. 

Állandó lakos fogalma

Pontosításra kerül az állandó lakos Htv. szerinti fogalma.

SZJA - a személyi jövedelemadóról szóló törvény változásai

SZÉP Kártya 

A 2025. január 1-jén nyilvántartott és a számlára 2025. évben utalt munkáltatói támogatás 50 százalékának erejéig a SZÉP Kártya a 2025. évben lakásfelújítási célokra is elkölthető lesz.

Szja adómentességek körének bővülése

A javaslat szerint bővül az adómentes bevételek köre, többek között az alábbiakkal: 

• Adómentes lesz a műemléknek minősülő ingatlan megszerzését követő 36 hónapon túli értékesítéséből származó jövedelem. Az adómentességhez szükséges eddigi öt év ezzel három évre csökken a műemlék épületek esetében, feltéve, hogy a magánszemély a műemléki ingatlant a megszerzést követően a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően felújította, műemléki helyreállítását elvégezte, és erről rendelkezik az örökségvédelmi hatóság által kiállított igazolással.
• A törvényjavaslat szerint adómentessé válik az a szolgáltatás, melyet a munkáltató az általa fenntartott sportlétesítmények, valamint az ott található sporteszközök ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosítása révén juttat. Ez azt jelenti, hogy például a céges edzőterem ingyenes használata után nem keletkezik adófizetési kötelezettség.
• Szintén adómentessé válik a végső felhasználó magánszemély által végzett energiamegtakarítást eredményező beruházásra, korszerűsítésre, felújításra tekintettel a magánszemély által megszerzett bevétel, így különösen a magánszemély javára nyilvántartásba vett hitelesített energia megtakarítás (vagyoni értékű jog),az energia megtakarítás érdekében igénybe vett szolgáltatás, vásárolt termék árengedménye, továbbá az említett magánszemély által a hitelesített energia megtakarítás mint vagyoni értékű jog átengedése ellenében megszerzett bevétel. A mentesség a Javaslat szerint a 2024 január 1-től keletkezett jövedelmekre alkalmazható.
• Adómentes lesz az a jövedelem, amely a kifizető által megvásárolt visszaváltási díjas termékek magánszemély részére bármely módon történő átengedése révén keletkezik.
• A gyermekvállaláshoz kapcsolódóan elengedett hallgatói hiteltartozás összege is adómentes lesz. 
• A vészhelyzeti kormányrendeletek törvényi szintre emelése révén a borászati termék üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatásának adómentességét tartalmazó 451/2023. kormányrendelet rendelkezése szintén átkerültek a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe

SZJA adótanácsadó segítségét kérem

Családi adókedvezmény

A közzétett jogszabálytervezet szerint a családi adóalapkedvezmény mértéke 2025. július 1-jén és 2026. január 1-jén két lépésben összesen megduplázódik. Az adóalap kedvezmény mértékei:

2025. július 1-től kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként:

•  egy eltartott esetén 100 000 Ft,
•  kettő eltartott esetén 200 000 Ft,
•  három és minden további eltartott esetén 330 000 Ft.

2026. január 1-től kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként:

• egy eltartott esetén 133 340 Ft,
• kettő eltartott esetén 266 660 Ft,
• három és minden további eltartott esetén 440 000 Ft.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 2025 nyarától egy kiskorú gyermek után havonta nem 10 ezer forint, hanem 15 ezer forint adómegtakarítást lehet elérni, majd 2026-tól ez az összeg 20 ezer forintra nő. A két- és háromgyermekes családok kedvezménye is arányosan emelkedne, így a három kisgyermeket nevelő családok esetében 2026-tól havi 99 ezer forint helyett 198 ezer forint maradhat a nagycsaládosok zsebében.

A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos eltartottak után minden ilyen eltartott esetén 2025. július 1-től további 100 000 Ft-tal, 2026. január 1-től 133 340 Ft-tal emelkedik az adóalapkedvezmény összege.

Kamatjövedelem

Az Szja törvény szerint a kamatjövedelem sokkal tágabb fogalom, mint a hétköznapi értelemben vett kamat. Kamatjövedelemnek minősül például a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott kötvények értékesítéséből, visszaváltásából származó jövedelem, kollektív befektetési értékpapírok tőzsdén kívüli értékesítéséből, visszaváltásából, beváltásából származó jövedelem. 

A jelenleg hatályos Szja törvény a kamatra vonatkozóan meghatározza, hogy mi minősül jövedelemszerzés helyének, ugyanakkor a kamatnak nem minősülő kamatjövedelemre vonatkozóan nem tartalmaz ilyen rendelkezést. A törvényjavaslat szerinti kiegészítés 2025. január 1-jétől az alábbi következményekkel járna: 

• ha egy magyar adóügyi illetőségű magánszemély kamatnak nem, de kamatjövedelemnek minősülő jövedelmet (azaz külön adózó jövedelmet) szerez egy nem egyezményes államból, akkor e jövedelem az Szja törvény alkalmazásában külföldről származónak minősül és e jövedelemmel összefüggésben külföldön megfizetett adó az általános szabályok szerint beszámítható Magyarországon;
• ha egy magyar kifizető (pl. hitelintézet, biztosító) az Szja törvény szerinti kamatjövedelmet (amely ugyanakkor nem minősül kamatnak) juttat egy olyan külföldi adóügyi illetőségű magánszemély részére, amely magánszemély illetősége szerinti állammal Magyarországnak nincs adóegyezménye, akkor e jövedelem szerzési helye Magyarország, és így Magyarország megadóztathatja e jövedelmet. 

Szellemi termék apportjának adómentessége

Az innovatív, piaci értékkel bíró szellemi termékkel rendelkező vállalkozások létrejöttét kívánják támogatni azzal, hogy szellemi termék apportálása esetén a szellemi terméket létrehozó (eredeti jogosult) magánszemélynek nem keletkezne adófizetési kötelezettsége a szellemi termék társasági szerződésben meghatározott értéke után. 

Bevételszerzés időpontja igénybe vett szolgáltatás esetén

2025. január 1-jétől újra módosulnak a bevételszerzés időpontjára vonatkozó szabályok igénybe vett szolgáltatások esetén:

• Saját szolgáltatás esetén a bevételszerzés időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az ÁFA törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója ÁFA fizetésére kötelezett vagy sem).
• Vásárolt szolgáltatás esetén (ha a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával) a bevételszerzés időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat a kifizető rendelkezésére áll. 

Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyek adózásával kapcsolatos változások (Airbnb)

2024. június 24-én a kereskedelemről szóló törvényben a magánszálláshely fogalma a lakás és az üdülő mellett kiegészült az emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épülettel. E jogszabály és az Szja törvény közötti összhang megteremtése érdekében, 2025. január 1-jétől a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély a tételes átalányadózást adóévenként az adóév egészére abban az esetben választhatja, ha e tevékenységet legfeljebb három, a tulajdonában, haszonélvezetében lévő, a kereskedelemről szóló törvény szerint magánszálláshelynek minősülő ingatlanban folytatja.  

A törvényjavaslat alapján 2025. január 1-jétől a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó mértéke lakószobánként 38 400 forintról 150 000 forintra változna bizonyos esetekben. Ez egy jelentős, 3,9-szeres növekedést jelent az adó mértéke vonatkozásában.

A tételes átalányadó évi összege lakószobánként 150 000 forint azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót. Marad a 38 400 forint azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma nem haladta meg a 2 milliót.

A NAV első alkalommal 2025. január 15-ig teszi közzé a honlapján azon települések listáját, ahol a KSH által közzétett adatok alapján a vendégéjszakák száma 2023-ban meghaladta a 2 milliót. 

Átalányadózó egyéni vállalkozóknál a TESZOR-t felcserléi az ÖVTJ

A tervezet szerint 2025. január 1-jétől az átalányadózó egyéni vállalkozóknál a 80 százalékos költséghányad alkalmazására jogosító tevékenységek TESZOR-kód helyett ÖVTJ-kódok alapján kerülnek meghatározásra.   

Szociális hozzájárulási adó

Szociális hozzájárulási adó – a munkaerőpiacra lépők kedvezménye

A tervezet 2025. január 1-jétől beemeli a szociális hozzájárulási adóról szóló törvénybe a 2024 augusztusától hatályos kormányrendelet (184/2024) előírásait, melyek korlátozzák a munkaerőpiacra újonnan belépők kedvezményét. A kedvezményt csak azon új alkalmazottak után lehet igénybe venni, akik az előző 12 hónapban legfeljebb 3 hónapot dolgoztak más munkáltatónál. A munkáltató legfeljebb egy évig csökkentheti a szociális hozzájárulási adó alapját a minimálbér összegével, majd további fél évig a minimálbér 50 százalékával.

Szakirányú oktatás és duális képzés

A törvényjavaslat korlátozná a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményének szabályait, úgy, hogy az adókedvezményt ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója tekintetében legfeljebb 12 hónapig érvényesítheti azon képzésben résztvevő személy tekintetében, aki a szakirányú oktatást saját foglalkoztatónál teljesíti és legkésőbb a szakirányú oktatás befejezését követő második vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz. Ez a szabály a 2024. december 31-ét követően induló képzések esetében lenne alkalmazandó. 

Egyes meghatározott juttatások és béren kívüli juttatások utáni szocho-bevallási és- fizetési kötelezettség

Törvénymódosítással egyértelművé tennék azt a jogalkotói szándékot, hogy a kifizető – az SZJA-bevallási- és fizetési határidőhöz igazodva – negyedévente köteles eleget tenni a béren kívüli juttatásokkal és az egyes meghatározott juttatásokkal összefüggő szocho-bevallási és fizetési kötelezettségének. 

Munkavállalói Résztulajdonosi Program

2024. január 1-jét követően újonnan indított MRP-k esetében, ha a javadalmazási politika a juttatás tárgyát képező vagy annak alapjául szolgáló értékpapírt kibocsátó jogi személy gazdasági teljesítményének jövőbeli javulásához kapcsolódó feltételt határoz meg, úgy a feltétel megvalósulásának megállapítása az MRP megindításának napjától számított 24 hónap elteltét követően történhet meg.

Egyéb adónemeket érintő változások 

Kiskereskedelmi adó 

A kiskereskedelmi adó alanyai kiegészítésre kerülnek az úgynevezett platformüzemeltetőkkel és a rájuk vonatkozó speciális rendelkezésekkel. A platform olyan digitális környezetet jelent (ideértve a honlapokat és mobilalkalmazásokat),amely összekapcsolja a különböző felhasználókat (eladókat és vevőket),lehetőséget biztosítva ezzel áruértékesítésre, valamint az áru ellenértékének beszedésére. A platformüzemeltetők - mint új adóalanyok - azok a szervezetek, amelyek az adott platformot működtetik, és szerződéses kapcsolatban állnak az értékesítőkkel, vagyis azokkal a magánszemélyekkel vagy szervezetekkel, akik a platformon regisztráltak és ott áruértékesítést végeznek. 

A módosítások leginkább a platformüzemeltetői tevékenységet végző, valamint duális szerepkört betöltő adózókra (akik egyszerre folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet, és minősülnek platformüzemeltetőnek) lesznek hatással. 

• A platformüzemeltetéssel foglalkozóknak ugyanis adófizetési kötelezettsége keletkezne a platformon keresztül eladott áru értékesítéséből származó nettó árbevétel együttes összege után (amit eddig a platformon értékesítő kiskereskedőknek kellett megfizetni).
• A duális szerepkört betöltő adóalanyok esetén pedig az adóalapba beszámításra kerül a platformjukon harmadik fél által értékesített termékekből származó árbevétel is (szemben a jelenlegi gyakorlattal, miszerint az adóalapot kizárólag a saját kiskereskedelmi tevékenységből származó árbevétel jelenti). Az adóalap kiszámítása így a következőképpen fog történi: (adózó teljes (online és offline) kiskereskedelmi árbevétele + a platformon keresztül eladott áruk teljes árbevétele) - adózó platformon keresztüli (online) kiskereskedelmi árbevétele. 

Az adót továbbra is progresszív adókulcs-tábla alapján kell majd meghatározni (fontos, hogy 2025-től már nem az extraprofit adókról szóló Kormányrendelet szerinti – magasabb – adókulcsokat, hanem a kiskereskedelmi adó törvény szerinti adókulcsokat kell majd alkalmazni). Ez lényegesen magasabb adóterhet eredményezhet majd a duális szerepkört betöltő adózóknál, mivel a harmadik felek általi értékesítések árbevételének adóalapba történő beszámítása miatt az adóalap nagyobb része a magasabb adókulcsú sávba eshet.

A 2025-től alkalmazandó adókulcsok az alábbiak lesznek:

Mindazonáltal a módosítások bizonyos esetekben, eltérő feltételekkel lehetőséget biztosítanának az adóalanyok számára az adó összegének csökkentésére. 

Pénzügyi tranzakciós illeték

Az extraprofit adókról szóló Kormányrendeletbe október 10-én került bevezetésre egy kiegészítő illeték a konverziót (különböző pénznemek közötti átváltást) tartalmazó ügyletekre, amely a tranzakciós illetéken felül fizetendő. Az ilyen ügyleteket magasabb tranzakciós illeték terheli, amelynek mértéke 0,45%, maximum 20 ezer forint. A kiegészítő illeték vonatkozik belföldi ügyfelek számlái közötti átutalásokra, valamint pénzügyi és befektetési vállalkozások fizetési műveleteire, de a bankkártyás tranzakciókra nem érvényes. Az tervezett adócsomag a kiegészítő tranzakciós illetékre vonatkozó szabályokat átültetné a pénzügyi tranzakciós illetékekről szóló 2012. évi CXVI. törvénybe. 

Átemelésre kerülne továbbá a Kormányrendeletből az augusztus 1-jétől hatályosított, átutalásokra és készpénzfelvételre vonatkozó tranzakciós illeték megemelkedett mértéke is, mely átutalásnál 0,45 százalék, de műveletenként legfeljebb 20 ezer forint, míg a készpénzfelvétel tranzakciós díja magasabb, 0,9 százalékos költség terheli és nincs maximuma.

Adótanácsadó segítségét kérem

Regisztrációs adó – inflációhoz igazodva

A javaslatok szerint a gépjármű regisztrációs adó mértéke a 2024-es évet követően évente az előző évi regisztrációs adóhoz lenne igazítva, figyelembe véve az előző év júliusára vonatkozó, KSH által meghatározott inflációs változást. Az így meghatározott adómértéket a NAV teszi majd közzé a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig (első alkalommal 2024. december 15-éig).

Gépjármű adó és cégautóadó – inflációhoz igazodva

Gépjárműadó esetén a 2024. évet követően, míg cégautóadó esetén 2025. évet követően az adó mértéke a tárgyévet megelőző év július havi KSH által közzétett fogyasztói árindex előző év azonos időszakához viszonyított valorizált összege lesz, azaz az adó mértéke követi az infláció változását.  Az így megállapított adómértéket a NAV teszi majd közzé a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig (első alkalommal 2024. december 15-éig). 

Az 5P és az 5N környezetvédelmi osztályjelzésű gépjárművek esetén a gépjárműadó és cégautaóadó mentesség 2026. december 31-ig érvényesíthető, feltéve, hogy 2025. előtt már fennállt az adóalanyiság.  

A tervezet szerint szintén változik a cégautóadó mértéke. Az új adótábla alapján a tételes adó legalacsonyabb értéke 14 ezer forintról 17 ezer forintra nő, míg a legmagasabb adótétel 81 ezer forintról 97 ezer forintra. 

Reklámadó

Az adócsomag tervezet a reklámadó újabb egy évre való felfüggesztéséről rendelkezik, így az adó mértéke 2025-ben is az adóalap 0%-a lesz.

Építményadó

A törvényjavaslat értelmében 2025. január 1-től két új jogcímmel bővül az alkalmazható építményadó mentességek köre:

• műemléknek minősülő ingatlan (a megszerzésének évében és az azt követő három évben) esetében,
• állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény, kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágya-tároló) esetében, ingatlanonként max. 100 millió eurónak megfelelő forint összegig, amennyiben az rendeltetésszerűen a tevékenységhez kerül hasznosításra. A felső korlát magánszemélyek esetén nem alkalmazandó. 

Öröklési és ajándékozási illeték

A tervezet értelmében 2025. január 1-től a nemzeti emléknek minősülő műemlék lakóépület, továbbá a nemzeti emléknek minősülő műemlék épületben lévő lakás öröklése esetén illetékmentesség alkalmazható.

Visszterhes vagyonátruházási illeték

A gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonszerzése esetén alkalmazandó illeték mértéke a javaslat alapján 2025.01.01-gyel kezdődően évente kiigazításra kerülne a KSH által közzétett infláció mértékével (a tárgyévet megelőző évi illeték mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege). Az irányadó adómértéket az adóhatóság a tárgyévet megelőző év október 31-ig (első alkalommal: 2024. december 15-éig) teszi közzé saját honlapján.

A javaslat által pontosításra kerül továbbá a családi mezőgazdasági társaság által történő termőföld szerzéshez kapcsolódó illetékmentességi jogcím is.

A távhőszolgáltatásról szóló törvényt érintő változások

A Válságközleményre vonatkozó rendelkezések az energiaellátók jövedelemadója kapcsán is kivezetésre kerülnének. Ez az elektromos töltőállomás beruházások támogatási jogcímében jelenthet változást.  A bányászatról szóló törvény tervezett változása közvetett módon szintén kihathat az energiaellátók jövedelemadójának mértékére.  

Légitársaságok hozzájárulását érintő változások

2025. január 1-jétől kivezetésre kerülne a légitársaságok hozzájárulása, a hozzájárulás hatálya alá tartozó társaságok utoljára a 2024. december hónapra vonatkozóan teljesítenék kötelezettségüket az eddig is érvényben lévő rendelkezések szerint.

Eljárási szabályokat érintő változások

Adategyeztetési eljárás bevezetése

Új adóigazgatási eljárásként a jövőben az adatszolgáltatások kockázatelemzése során feltárt kisebb eltérések kezelésére az adóhatóság adategyeztetési eljárást indíthat.

Eddig ezeket jogkövetési vizsgálat keretében rendezték. 

Adategyeztetési eljárás akkor kezdődik, amikor az adózó és a vele kapcsolatban álló üzleti partnere eltérő adatot szolgáltatnak (tipikusan az online számlaadat-szolgáltatás vagy a közösségi értékesítések tekintetében). Ilyenkor az adóhatóság felhívására a cégeknek 15 napjuk van rendezni ezeket az eltéréseket, illetve jelezni az adóhatóságnak, hogy a partner követte el a hibát. Amennyiben a cég nem végzi el az adategyeztetést, 300 ezer Ft mulasztási bírsággal lesz sújtható. 

Jogkövetési vizsgálat része a transzferár ellenőrzés

Szintén az adóhatósági eljárásokat érintő változás, hogy a jogkövetési vizsgálatokban az adóhatóság ellenőrizheti – függetlenül attól, hogy a bevallási időszak esetleg még nem zárult le - a transzferárazásra vonatkozó adókötelezettségeket is. Ebben az esetben pedig a jogkövetési vizsgálat 30 napos határideje is megduplázódik 60 napra. 

Szigorodó adószám törlési szabályok

Szigorodik az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási, vagy az általános forgalmi adó bevallási kötelezettség elmulasztása miatti adószám törlésére vonatkozó szabály, amennyiben az adózó elmulasztott bevallás esetén az adóhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget a bevallás pótlására. Korábban erre a pótlásra 365 nap állt rendelkezésre, ez rövidül 90 napra. 

Változik a holland levél

Ismét módosul az adókötelezettségek megkerülésére vonatkozó tájékoztatás (holland levél). A jövőben – a korábbi szabályozáshoz visszatérve - nem lesz szükség végleges döntésre, hanem az áfa levonással élő adózó adóhatóság általi tájékoztatásához elegendő, ha az adózó partnerének jogsértése megalapozottan feltételezhető. Egy ilyen tájékoztatás ugyan nem mond ki semmilyen kötelező érvényű intézkedést az adózó vonatkozásában, azonban ezt követően, amennyiben az adóhatóság a partner jogsértése miatt pl. az áfalevonás jogosságát megkérdőjelezi, akkor már nem jelentheti ki az adózó, hogy jóhiszeműen járt el az adólevonás során, hiszen az adóhatóság korábban tájékoztatta őt az esetleges jogsértés fennállásáról. 

Bírságok

Új mulasztási bírság tényállás kerül bevezetésre. A munkáltatók a biztosítotti jogviszony tisztázására irányuló eljárásban 100 ezer forint összegű feltételes mulasztási bírság kiszabása mellett 15 napos határidővel javíthatják a hibákat, hiányosságokat. A jogviszony tisztázását elmulasztó munkáltatók szigorú mulasztási bírsággal számolhatnak. Ha ugyanis a mulasztás több foglalkoztatottat érint, a mulasztási bírság mértéke az érintett foglalkoztatottak számának és a bírság összegének szorzata.

A veszélyhelyzeti korányrendeletek törvényi szintre emelése révén a megemelt bírságtételeket tartalmazó 181/2024. kormányrendelet megszűnik, az abban foglalt rendelkezések az adózás rendjéről szóló törvénybe kerülnének át.

Novációs tilalom megszűnése

Egy EU-s ítélet hatására a külföldiek áfa-visszaigénylési eljárásában megszűnik a novációs tilalom (bizonyítékelőterjesztési korlát),azaz ők az adóhatóság teljes eljárása során, akár a fellebbezéssel egyidejűleg is nyújthatnak be új bizonyítékokat. 

2025. január 31-ig a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepének is pénzforgalmi számlát kell nyitnia Magyarországon. 

A jövőben az adóhatóságnak lehetősége lesz online módon is meghallgatni az eljárásba személyes nyilatkozattételre beidézett magánszemélyeket. 

Az Adóhatóság e-nyugtával kapcsolatos terveit előkészítendő, hatályba lépnek az e-pénztárgépre vonatkozó szabályok. 

Adóellenőrzéssel kapcsolatos kérdésem van

Vámterületet érintő változások

• Pontosításra került az utasok személyi poggyászában importált termékek Áfa és jövedéki adómentességét szabályozó rendelkezés. A jövőben az adómentesség kifejezetten az alkalmi jellegű, személyes használatra vagy ajándékozásra szóló, nem kereskedelmi jellegű behozatalra terjed ki. A változtatás fő oka, hogy megelőzzék a naponta többször is kiutazó személyek adómentességgel történő visszaélését.
• Vámigazgatási ügyekben a jövőben az állandó meghatalmazásra vagy megbízásra irányuló jogviszonyt az erre rendszeresített nyomtatvány alkalmazásával lehet igazolni, mely dokumentumot papíralapon vagy elektronikusan a vámhatóság előtti eljárás megindítása előtt kell bejelentenie.
• A változtatás megteremti a lehetőségét annak, hogy a vámhatóság kérelemre engedélyezheti az általános forgalmi adó biztosítása alóli mentességet a vámigazgatási eljárásban annak a saját nevében eljáró adóalanynak, aki a kérelem elbírálásának időpontjában a jogszabályban meghatározott  feltételeket biztosítja.
• A közvetett vámjogi képviselet szabályai szigorodnak annyiban, hogy az Áfa törvény változása alapján a jövőben csak olyan közvetett vámjogi képviselő gyakorolhatja a termék importjához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonását, aki a levonási jog gyakorlásának időpontjában az Art. rendelkezései szerint megbízható adózónak minősül.

Jövedéki területet érintő változások

• 2025. január 1-től emelkednek egyes energia termékek adómértékei, egyrészt az uniós adóminimum elérése céljából másrészt 2025-től a mértékek valorizálásra kerülnek az infláció mértékével. Az aktuálisan alkalmazandó adómértékeket az állami adó- és vámhatóság az internetes honlapján közzéteszi rendszeresen.
• Az energiatermékek adómértéke mellett a dohánytermékek és az alkoholtermékek adómértékei is 2024 évet követően valorizálásra kerülnek az infláció mértékével. Az adó mértéke a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege.

Környezetvédelmi termékdíjat érintő változások

Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló, T/9720 számon október 29-én a parlament elé terjesztett javaslatcsomag alapján a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvényt is módosítaná a kormány 

Kettős kötelezettség megszűnése

• A környezetvédelmi termékdíj törvény módosítása 2025. január 1-vel megszünteti az érintett termékazonosságot a KVTD termékdíj és a Kiterjesztett Gyártói Felelősség EPR díj hatálya alá tartozó termékek esetében. A jövőben kizárólag csak a termékdíj fizetési kötelezettséggel terhelt termékek után kell termékdíj bevallást benyújtani.  
• A KVTD módosítása alapján a továbbiakban nem minősül termékdíjköteles terméknek az akkumulátor, a csomagolószer, az elektromos, elektronikus berendezés, a gumiabroncs, a reklámhordozó papír és az irodai papír. 
• Termékdíjat kell azonban fizetni a jövőben a törvény mellékletében konkréten meghatározott kőolajtermékek, műanyag termékek és vegyipari termékek után. 
• A módosítás alapján egyetlen kivételként a műanyag hordtasak, mint csomagolószer mégis maradt a termékdíj hatálya alatt, ugyanis a termék a csomagolószerek közül a műanyag termékek kategóriába került átsorolásra, 
• Fentiekre tekintettel válik szükségessé a KVTD azon rendelkezéseinek módosítása, amelyek a KVDT hatálya alól kikerült termékáramokra vonatkoznak.
• A módosítás alapján az állami adóhatóság a 2025. január 1. napját követően már nem termékdíjköteles termékek vonatkozásában bejelentkezett kötelezett termékdíj-kötelezettségét, és ezen termékkörökbe tartozó termékekre bejelentett átvállalási szerződéseket hivatalból 2024. december 31. napjával zárja nyilvántartásában.
• A módosítás nem érinti az állami adóhatóság és a hulladékgazdálkodási hatóság együttműködését, ugyanis a termékdíjköteles terméknek minősülő termékekre vonatkozó adatokat az adóhatóság 2025. január 1. napját követően is a hulladékgazdálkodási hatóság rendelkezésére bocsátja.

Vám, jövedéki, környezetvédelmi termékdíj kérdésem van

Számviteli változások

A jogszabálytervezet több ponton módosítja a számviteli törvényt (2000. évi C. törvény) is, a várható módosításokat foglaljuk össze a következőkben:

Letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztása

A módosítás lehetővé teszi, hogy amennyiben egy vállalkozó nem tesz eleget a számviteli törvény szerinti letétbe helyezési, valamint közzétételi kötelezettségének (a beszámolóra, a fenntarthatósági jelentésre, a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre, a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentésre, illetve a könyvvizsgálói jelentésre vonatkozóan),úgy bármely harmadik fél kezdeményezhet cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárást.

Előre meghatározott könyvvizsgáló választása

Semmisnek minősül bármely olyan szerződéses rendelkezés vagy jognyilatkozat, amely vállalkozást kötelezi adott könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég választására.

Adminisztrációs terhek csökkentése érdekében hozott változások

Az egyszerűsített éves beszámoló választására vonatkozó értékhatárok az alábbiak szerint emelkednek:

•  a mérlegfőösszegre vonatkozó kritérium 1.200 millió forintról 2.000 millió forintra emelkedik,
•  az éves nettó árbevételre vonatkozó kritérium pedig 2.400 millió forintról 4.000 millió forintra emelkedik.

Az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak számára meghatározott kritérium nem változik. Emellett az egyszerűsített éves beszámoló értékhatárának emelkedése magával vonja azt is, hogy az önköltségszámítási szabályzat készítésére vonatkozó értékhatárok is megemelésre kerülnek, tekintettel arra, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozóknak nem kell önköltségszámítási szabályzattal rendelkezniük. 

A konszolidált beszámoló készítési kötelezettségre vonatkozó kritériumok pedig az alábbiak szerint változnak:

• a mérlegfőösszegre vonatkozó kritérium 6.000 millió forintról 10.000 millió forintra,
• az éves nettó árbevételre vonatkozó kritérium pedig 12.000 millió forintról 20.000 millió forintra emelkedik.

Az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak számára meghatározott kritérium ebben az esetben sem változik.

A tervezet szerint a könyvvizsgálati kötelezettség alóli nettó árbevételre vonatkozó mentesülési feltétel 300 millióról a duplájára emelkedik, így a jövőben 600 millió forint alatti nettó árbevétel és a foglalkoztatásra vonatkozó feltétel együttes fennállása esetén lesz alkalmazható a mentesség.

számviteli kérdésem van

Változik a könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások köre

Csökken a könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások köre, mivel a  155. § (3) bekezdés a) pontjában a „300 millió forintot” szövegrész helyébe a „600 millió forintot” szöveg lép.

Az új jogszabálytervezet szerint nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:  

• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 600 millió forintot, és
• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

Egyéb pontosítások

A tervezet tartalmaz néhány további kiegészítést és pontosítást a fenntarthatósági jelentés könyvvizsgálatával kapcsolatban, többek között szabályozza a kiválasztásra vonatkozó folyamat részleteit.

A halasztott adó intézményének beépítését követően az eredménykimutatás sémája is változik akként, hogy az adózott eredmény meghatározásánál a halasztott adókülönbözetet is figyelembe kell venni.