Az általános forgalmi adót érintő változtatások
Online rendezvények teljesítési helye (tervezett hatályba lépés: 2025. január 1-től)
A klasszikus értelemben vett, adóalanyok részére rendezvényre történő belépést biztosító szolgáltatás teljesítési helye az a hely, ahol az adott rendezvényt ténylegesen megrendezik.
A törvénymódosítás alapján pontosításra kerül sor : ugyanis, ha a rendezvényen történő részvétel virtuális módon történik, nem alkalmazandó a fenti teljesítési hely szabály. Eszerint a főszabály alapján kell vizsgálni a virtuális események teljesítési helyét.
Pontosítva a vonatkozó rendelkezéseket, a törvényjavaslat alapján az online közvetítés útján vagy egyéb virtuális megoldás segítségével elérhető rendezvények (online rendezvények) esetében a teljesítés helye, ahol a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.
A B2C (magánszemélyeknek történő) rendezvényszervezés kapcsán tehát a teljesítési helyet a magánszemély letelepedettsége határozza meg. Az ilyen típusú jegyértékesítésekről a szervező az Európai Unióban letelepedett vevők esetében így akár az OSS rendszeren keresztül is nyújthat be bevallást, ellenkező esetben be kell regisztrálnia minden egyes tagállamban, amely a fenti vevőkör alapján érintett lehet.
Új adómentességek és kedvezményes áfa-kulcsú termékek 2024. január 1-től
A módosítás pontosítja, hogy az adómentesség a humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző által – ilyen minőségében – teljesített szolgáltatásnyújtás és fogászati protézis értékesítésére vonatkozik.
Úgyszintén adómentes lesz a hatósági engedéllyel végzett sérült- vagy betegszállítás, a speciálisan e célra felszerelt közlekedési eszközökben.
Kedvezményes 18 %-os kulcs alá kerül a desszert jellegű sajtkészítmény (közimert néven: túró rudi),valamint 5 %-os kulcs alá kerül az egyes művészeti alkotások importja.
Építési-szerelési szolgáltatások: definíció és bővülő nyilatkozattételi kötelezettség (tervezett hatályba lépés: 2024. január 1-től)
Az ilyen típusú szolgáltatásokat a módosítás alapján „ingatlanra vonatkozó tevékenység” megnevezéssel látja el az Áfa tv. Ide tartozik az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, bontással történő megszüntetése és rendeltetésének megváltoztatása.
Az ingatlanra vonatkozó tevékenységek esetében az adót a szolgáltatás igénybevevője fizeti, tehát fordított adózás alkalmazandó, amennyiben a tevékenység hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött, és erről a tényről a szolgáltatást igénybevevő adóalany előzetesen és írásban köteles nyilatkozni.
Azonban, ha az engedély vagy bejelentés a szolgáltatásnyújtó által végzett, ingatlanra vonatkozó tevékenységhez kapcsolódik, a nyilatkozattétel a szolgáltatás nyújtóját terheli a szolgáltatás igénybevevője felé. Tehát az ilyen típusú szolgáltatásoknál a nyilatkozattétel terhelheti a szolgáltatás nyújtóját is, ha az ő tevékenységéhez kapcsolódik az engedély -, vagy bejelentési kötelezettség.
Nyugta és e-nyugta 2025-től
2025-től bevezetésre kerül az e-nyugta és az e-pénztárgép. Az e-nyugta a nyugtatárba való beérkezéssel minősül kibocsátottnak. E-nyugta esetén a bizonylaton többek között szerepelnie kell az alábbi tartalomnak:
- az értékesített termék megnevezése, globális kereskedelmi áruazonosító száma, amennyiben azzal rendelkezik, továbbá mennyisége, a nyújtott szolgáltatás megnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
- az alkalmazott adómértéknek megfelelő, bruttó összeghez képest számolt áfa százalék;
- adómentes ügylet esetében egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;
- a „különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás - gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében.
Bevezetésre kerül a nyugtával egy tekintet alá eső okirat fogalma az áfa-törvényhez. Számlához hasonlóan a nyugtát is lehet – kibocsátást követően – módosítani. Nyugtával egy tekintet alá esik minden más, a nyugtától eltérő okirat is, amely tartalmazza a nyugta kötelező adatait és kétséget kizáróan az adott nyugtára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja. A nyugtával egy tekintet alá eső okirat tartalma hasonlít a számlával egy tekintet alá eső okirat tartalmára, így például többek között tartalmaznia kell a hivatkozás arra a nyugtára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja.
E-nyugta esetében a kibocsátott e-nyugtát a vevő a nyugtatárban érheti el vevői alkalmazás segítségével. A vevő kérésére papír alapú másolatot kell adni az e-nyugtáról.
Az e-pénztárgéppel kiállított nyugták, nyugtával egy tekintet alá eső okiratok, számlák, és számlával egy tekintet alá eső okiratok, azok kiállításával egyidejűleg, rendszeresen adatot kell szolgáltatni az adóhatóság részére.
Bővül az egyszerűsített számla alkalmazásának lehetősége (tervezett hatályba lépés: 2025. január 1-től)
A jogszabály szerint kibocsátható egyszerűsített számla egyszerűsített adattartalommal abban az esetben is, ha az alanyi adómentes adóalany állít ki számlát ilyen minőségében.
Áfa bevallási kötelezettség: a klasszikus nyomtatvány alapú bevallás mellett megjelenik a NAV által készített tervezet és a gépi interfész által benyújtott adatokon alapuló bevallástervezet [tervezett hatályba lépés: 2024. január 1-től]
Az áfa bevallás benyújtási kötelezettségnek az adót önadózással megállapító adóalany a módosítás alapján nem csak az Adózás rendjéről szóló törvény szerinti nyomtatvány benyújtása útján, de a NAV által az elektronikus felületen rendelkezésre bocsátott bevallástervezet jóváhagyásával is eleget tehet. Továbbá, az adóalany a NAV által közzétett módon és adatszerkezetben gépi interfész alkalmazásával is továbbíthatja az áfa bevallás bizonylat szintű adatait, és az ezen adatok alapján összeállított bevallástervezetet is jóvá hagyhatja gépi úton. Így háromféleképp teljesítheti a bevallási kötelezettség: nyomtatvány benyújtásával, a NAV által elkészített bevallástervezet jóváhagyásával, illetőleg gépi interfész alkalmazásával a NAV részére továbbított adatok alapján, a NAV által elkészített bevallástervezet jóváhagyásával.
Aki a NAV általi bevallástervezet, vagy a gépi interfészen küldött adatok alapján összeállított bevallástervezet útján nyújtja be e-áfa bevallását mentesül a belföldi összesítő jelentés benyújtása alól.
Átalakul az alanyi adómentesség keretrendszere [tervezett hatályba lépés: 2025. január 1-től]
A tervezet alapján a belföldön letelepedett adóalany jogosult a Közösség más tagállamaiban is alanyi adómentességet választani, amennyiben az adott naptári évben, illetve az azt megelőző naptári évben is megfelel a kapcsolódó feltételeknek, tehát sem a tagállami árbevétele, sem az uniós árbevétele nem haladja meg a megszabott értékhatárt. A szabályok és feltételek érvényesek a külföldi letelepedettségű adóalanyra is, amennyiben belföldön választana alanyi adómentes státuszt.
Árrés adózás (tervezett hatályba lépés: 2025. január 1-től)
A belföldön letelepedett viszonteladó használhat árrésadózást akkor is, ha a műalkotást egy viszonteladónak nem minősülő adóalanytól szerzi be közvetlenül. Ennek feltétele, hogy az érintett műalkotás, gyűjteménydarab, vagy régiség viszonteladó részére történő értékesítésére; vagy viszonteladó általi importjára a normál adómérték legyen alkalmazandó.
Társasági adó: módosul a kapcsolt vállalkozás definíciója, változás a költségek, ráfordítások elszámolhatóságában
Szűkül a vállalkozás érdekében felmerülő költségek, ráfordítások köre
Bővül azon költségek, ráfordítások köre, amelyek nem minősülnek a vállalkozások érdekében felmerülő költségeknek, ráfordításoknak.
Az adócsomag úgy rendelkezik, hogy főszabály szerint nem minősül a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak azon kifizetett jogdíj, vagy kamat összege, amelyet olyan államokban lévő adóalanyoknak, vagy ott fekvő telephelyeknek fizetnek ki, amelyek illetékessége „adózási szempontból nem együttműködő államban” található, vagy olyan államban, amelyekben nincs társasági adó, vagy annak mértéke nem éri el a magyarországi mértéket.
Az adózási szempontból nem együttműködő államok körét miniszteri rendelet határozza meg.
A változás indoka, hogy a jogalkotó azt feltételezi, hogy a fenti országokban lévő adóalanyok és telephelyek részére fizetett jogdíj és kamat fő célja adóelőny elérése.
Amennyiben a jogdíjat vagy kamatot fizető belföldi adóalany valós gazdasági, kereskedelmi előny érdekében fizeti a fenti jogdíjat, kamatot, akkor ezen valós indokot neki kell bizonyítani, az éves adóbevallás határidejéig adott információszolgáltatással. Ebben az esetben a fizetett kamat és jogdíj a vállalkozás érdekében elismert költségnek minősül.
Kapcsolt vállalkozás definíció pontosítása
A Tao tv. bizonyos esetekben úgy rendelkezik, hogy a kapcsolt vállalkozási viszony már akkor is létrejön, ha az adózó és egy más személy viszonyában közvetlenül, vagy közvetve legalább 25 százalékos szavazatijog-részesedés, tőkerészesedés, vagy nyereségrészesedés áll fenn. Ez a 25 százalékos részarány jellemzően ellenőrzött külföldi társaság, adózási szempontból különálló adózó, vagy tőkekivonást végrehajtó adózó esetében teremt kapcsolt viszonyt. A változás szerint ez a 25 százalékos részarányra vonatkozó feltétel már nem csak az „adózó és más személy” vonatkozásában fog kapcsolt viszonyt létrehozni, hanem azon harmadik személy viszonylatában is, amely „az adózóban és más személyben jogosult” közvetlenül, vagy közvetve legalább 25 százalékos szavazatijog-részesedésre, tőkerészesedésre, nyereségrészesedésre.
Ellenőrzött külföldi társaság
A jelenleg hatályos jogszabály szerint a nem ellenőrzött külföldi társaságok tekintetében az adómentes vagy nem adóköteles telephelyekre vonatkozó szabályok az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamainak vonatkozásában érvényesülnek, ha az illető állammal Magyarországnak az adómentességre vonatkozó egyezménye van. A módosítás értelmében ez a szabályozás egyszerűsödik, és mostantól bármely olyan külföldi személy esetében alkalmazható, akinek az állandó telephelye az illetősége szerinti államban adómentes vagy nem adóköteles. Ezzel a változással a jogszabály kevésbé függ az EU vagy az EGT tagállamaival kötött egyezményektől, és általánosabb alapelv szerint határozza meg az adómentesség vagy adókötelesség körét.
Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye – duplájára emelkedik az igénybe vehető maximális mérték
A jelenleg hatályos szabályok szerint energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás esetén az adókedvezmény maximális összege 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg lehet. A törvény ezt a maximális összeget a duplájára emeli, így 30 millió eurónak megfelelő forintösszeg lenne az új mérték.
Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye - alternatív beruházás, felújítás
Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye kiegészül az alternatív beruházás, felújítás fogalmával, melynek célja az adókedvezmény alapját képező elszámolható költségek könnyebb meghatározhatósága. A törvény szerint alternatív beruházásnak, felújításnak minősül az adózó által végrehajtandó, adókedvezmény alapját képező beruházáshoz, felújításhoz hasonló termelési kapacitással és élettartammal rendelkező olyan beruházás, felújítás, amely eleget tesz az érvényben lévő uniós szabványoknak és amelyet az adózó adókedvezmény vagy más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna, továbbá amely pl.: az adózó által végrehajtandó ugyanazon beruházás, felújítás későbbi időpontban történő megvalósítása vagy meglévő tárgyi eszköz üzemben tartását magában foglaló beruházás, felújítás.
Az új fogalom bevezetésével módosulnak az elszámolható költségek meghatározásával kapcsolatos szabályok is. A jelenlegi szabályok szerint ezen adókedvezmény nem vehető igénybe, amennyiben az adózó a beruházást azért hajtja végre, hogy a beruházás, felújítás megkezdésének időpontjában már elfogadott uniós szabályoknak feleljen meg, abban az esetben sem, ha az uniós szabályok még nem léptek hatályba. A törvényjavaslat szerint azonban az adókedvezmény igénybe vehető lesz abban az esetben, ha a beruházást, felújítást a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal befejezték.
Fontos megjegyezni, hogy bővül ugyanakkor azon esetek köre, melyekkel összefüggésben az adókedvezmény nem vehető igénybe, ezek a kapcsolt energiatermelés, távfűtés és távhűtés támogatására irányuló, továbbá a fosszilis tüzelőanyaggal működő tárgyi eszköz telepítésére irányuló beruházások, felújítások.
Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások adókedvezménye – új jogcím az adókedvezményre
Az általános csoportmentességi rendelet cikkeivel összhangban az adótörvény szerint adókedvezmény vehető igénybe az energiahatékonysági célokat szolgáló, épületre irányuló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén is. A törvény az új jogcím bevezetésével párhuzamosan további részletszabályokat tartalmaz, többek között az elszámolható költség meghatározásával kapcsolatban is.
Fejlesztési adókedvezmény
A jelenleg hatályos szabályok szerint amennyiben egy beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon a településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás kaphat, az adókedvezmény igénybevételének feltétele a Kormány Európai Bizottság engedélyén alapuló határozata.
A módosítás szerint a Kormány határozata abban az esetben válik szükségessé a jövőben, ha jelenértéken legalább 110 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházást valósítanak meg és a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja a vonatkozó kormányrendeletben, az ország egyes területeire egyedileg meghatározott határértékeket.
Kis- és középvállalkozások által Budapesten megvalósított beruházások esetén fontos változás, hogy a Kormány határozata abban az esetben szükséges az adókedvezmény igénybevételéhez, ha a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
Az energiaellátók jövedelemadóját érintő változások
A törvény indokolása szerint a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvénybe is átültetésre kerülnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés, továbbá a kapcsolódó bizottsági rendelet vonatkozó rendelkezései, amelyek módosítják az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének szabályait és bevezeti az épület esetén igénybe vehető új energiahatékonysági kedvezményt.
KIVA: változnak a KIVA alanyiság megszűnésének és újra választásának feltételei
Kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény
A doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt foglalkoztatása után érvényesíthető kedvezmény személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese lehet.
KIVA alanyiság megszűnése
A jogszabály módosítás kiegészíti a KIVA alanyiság megszűnésére vonatkozó feltételeket azzal, hogy az alanyiság abban az esetben is megszűnik, ha a zártkörűen működő részvénytársaság működési formája nyilvánosan működő részvénytársasággá változik, mégpedig a formaváltás napját megelőző napon.
KIVA alanyiság újra választása
Az adóalanyiság megszűnésétől számított 2 éven át az adóalanyiság nem választható ismételten. Ez az eddig is hatályban lévő rendelkezés kiegészül azzal, hogy amennyiben az adóalanyiság a Tao törvény szerint kedvezményezettnek nem minősülő, könyv szerinti értéken megvalósuló átalakulás (egyesülés, szétválás) miatt szűnik meg, akkor az érintett cégnek van lehetősége újból választani az adóalanyiságot. Ehhez az egyesülés vagy szétválás napját követő 15 napon belül bejelentést kell tennie az állami adó- és vámhatóságnál, feltéve, hogy az adóalanyiság újra keletkezéséhez szükséges feltételek fennállnak. Az adóalanyiság ebben az esetben az egyesülés vagy szétválás napját követő nappal lép életbe. Továbbá az ilyen adózó a vagyonmérleg szerinti részesedés arányában lenne jogosult a még fel nem használt elhatárolt veszteség továbbvitelére.
Nemzetközi adózást érintő változások
Az amerikai-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény megszűnése miatt életbe lépő általános változás
A jogszabály rendelkezik arról, hogy a 2024. január 1-jén hatályát vesztő amerikai-magyar adóegyezmény a hatályvesztést követően is alkalmazandó a legkésőbb 2023. december 31-én fizetett vagy beszámított forrásadókra, egyéb adók tekintetében pedig a 2023. december 31-én záruló adózási időszakokra.
Információcserével kapcsolatos módosítási javaslatok
A pénzügyi számlákkal kapcsolatos kötelező automatikus információcsere 2024. január 1-jétől egyebek mellett Georgia, Ruanda és Ukrajna viszonylatában is alkalmazandó és több országgal (pl. Feröer szigetek, Kenya, Libéria, Thaiföld, Ukrajna) bővül az országonkénti jelentésekre vonatkozó automatikus információcsere rendszere is.
Globális minimumadó
Az október 18-án megjelent, majd november 21-én elfogadott önálló törvénytervezet („A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról”) alapján 2024. január 1-étől életbe lépnek a globális minimumadó szabályok. A szabályozás kizárólag a legnagyobb – cégcsoportszinten 750 millió eurót meghaladó – bevétellel rendelkező multinacionális vállalatcsoportokat érinti. Ez Magyarországon nagyságrendileg 2-3 ezer vállalkozást fog érinteni.
A minimumadó lényege, hogy amennyiben egy multinacionális vállalatcsoport adott országbeli effektív adókulcsa nem éri el az elvárt minimum mértéket, azaz a 15%-ot, úgy kiegészítő adót köteles fizetni.
Magyarországon az effektív adókulcs számításakor az alacsony, 9% mértékű társasági adó mellett a tervezet szerint az iparűzési adó, innovációs járulék, illetve a Robin Hood adó is figyelembe vehető lesz. A tervek szerint a különbözet beszedésére elismert belföldi kiegészítő adóként Magyarország lesz jogosult.
Az első bevallás esedékessége 2026. június 30. A bevallás elkészítése jelentős adminisztrációs terhet jelent az érintett vállalkozások számára (480 pontos adatszolgáltatási nyomtatvány).
Több címen is érvényesíthető lesz átmeneti, vagy részleges mentesség, illetve az adóalap- és adókedvezmények érvényesítésére feltételek mellett továbbra is lehetőség lesz.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény változásai
Az amerikai-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény megszűnése miatt életbe lépő SZJA-változások
A hatályos rendelkezések szerint egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén. Ez a szabály azoknak a magánszemélyeknek okozott komoly fejtörést, akik amerikai értékpapírokkal rendelkeztek, tekintettel arra, hogy az amerikai-magyar kettős adóztatást kizáró egyezmény már csak az idei év végéig alkalmazható.
Éppen e befektetői kör miatt születhetett az a módosítási javaslat, hogy ne kelljen ezt a szabályt alkalmazni az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelemre, valamint az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra.
Az amerikai-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény megszűnése indokolhatja azt a módosítási javaslatot is, hogy amennyiben egy ügylet csak amiatt nem minősülhetett volna ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek („ETÜ”-nek),mert a közreműködő befektetési szolgáltató nem EGT-államban és nem olyan államban rendelkezik székhellyel, amely állammal Magyarországnak lenne kettős adóztatást elkerülő egyezménye, akkor ne essen el az ETÜ alkalmazásának lehetőségétől, amennyiben a befektetési szolgáltató OECD tagállamban működik. Így amennyiben például valaki amerikai befektetési szolgáltatónál rendelkezik értékpapírszámlával, akkor – egyéb feltételek teljesülése esetén -, akkor például a részvények értékesítéséből származó jövedelem ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülhet jövőre is, amikor a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény az Egyesült Államok és Magyarország között már nem lesz alkalmazható. Így a veszteséget el lehet számolni a nyereséggel szemben, továbbá lehet élni az adókiegyenlítés lehetőségével.
Módosul előadói, művészeti és sporttevékenység esetén a jövedelemszerzés helye arra, hogy az akkor is a tevékenység végzése szerinti állam a jövedelemszerzés helye, ha a tevékenységből származó jövedelem nem a magánszemélynél, hanem egy másik személynél keletkezik.
Így azoknak az amerikai illetőségű előadóművészeknek is Magyarországon lesz az adófizetési kötelezettségük, akik például egyszemélyes cégükön keresztül szerződnek a magyarországi tevékenységre.
A külföldön megfizetett adó beszámítását szabályozó paragrafus tervezett módosítása szerint nem vehető majd figyelembe külföldön megfizetett jövedelemadó a magyar szja-val szemben, ha a jövedelemszerzés helye belföld.Összevont adóalapból érvényesíthető kedvezmények
1. Azok a 18. életévét betöltött magánszemélyek, akik a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesülnek, a tervezet alapján olyan tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos kedvezményezettnek minősülnek, akik után növelt összegű családi kedvezmény vehető igénybe.
2. A 30 év alatti anyák kedvezményét szabályozó paragrafus kiegészül azzal, hogy a kedvezmény érvényesítésének feltétele a 30 év alatti anya nyilatkozata, amelyen fel kell tüntetnie a
- kedvezményre való jogosultság jogcímét,
- a gyermek nevét, adóazonosító jelét, magzat esetében a várandóság időszakát,
- a jogosultság kezdő vagy végdátumát, ha a jogosultság nem állt fenn egész évben.
Egyéni vállalkozók adózásával kapcsolatos változások
Az elfogadott jogszabály értelmében az egyéni vállalkozók „kvázi társaságként” való adóztatása megszűnik és egy jelentősen egyszerűbb költégelszámolási módszerre épülő rendszer kerülne bevezetésre 2025-től. Ugyanakkor az egyéni vállalkozók ezzel kapcsolatban további egyeztetési igényt jeleztek, amelyet a kormány biztosít számukra, így a szavazásra bocsátott törvényjavaslatból ezek a rendelkezések teljes egészében kikerültek.
Egyes juttatások adózásának tervezett változásai
Az új jogszabály alapján a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások kapcsán a közterheket a kifizetőnek a továbbiakban nem a juttatás hónapjának kötelezettségeként, hanem a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként kell megállapítania.
Az Szja törvény szerint adómentes juttatásnak minősülne a juttató által reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, valamint üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként juttatott, a törvényben meghatározott borászati termék, azzal, hogy a juttató ezekről a termékekről nyilvántartást vezet melyből megállapítható a beszerzés forrása és a termék felhasználásának módja.
Az új adótörvény alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül az évi egy alkalom helyett, három alkalommal csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem.
Induló vállalkozásban szerzett részesedés
Bekerült a törvénybe az induló vállalkozás fogalma. Induló vállalkozásnak az a legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozás minősül, amely még nem osztott nyereséget és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre.
Bizonyos feltételek teljesülése esetén nem minősül bevételnek
- a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként induló vállalkozásban ingyenesen vagy kedvezményesen tagsági jogot megtestesítő részesedést (üzletrészt, részvényt) szerez és a szerzést követő három évig nem értékesíti, ; továbbá
- a jog formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként szerez tagsági jogot megtestesítő részesedés megszerzésére vonatkozó jogot, és ezt a jogot a szerzést követő legalább három évig nem ruházza át másra.
Egyéb Szja-változások
- Módosul az igénybe vett szolgáltatás esetében a bevétel megszerzésének a napja azokban az esetekben, amikor a szolgáltatás juttatója és a szolgáltatás nyújtója ugyanaz a személy. A javaslat szerint ez az a nap lenne, amikor a szolgáltatásról szóló bizonylat rendelkezésre áll.
- A tradicionális számsorsjátékokon (lottó, kenó, puttó) való részvételi kedv fokozása érdekében, az ilyen játékokon elért nyeremény adómentes lesz.
•
Bizalmi vagyonkezelés, magánalapítványi kifizetések
Az őszi adócsomag átalakítaná a 2023. szeptember 12-től bevezetett új szabályozást.
Az ősszel bevezetett bemeneti adóztatás helyett az őszi adócsomag a kimeneti adóztatást vezeti be azokban az esetekben, amikor a kezelt vagyon, illetve magánalapítványi vagyon induló tőkéje értékének terhére történik bevétel juttatása a magánszemély kedvezményezettek részére. Az adóztatás az öt éven belüli vagyonjuttatás esetére vonatkozik, amennyiben történt felértékelés, és így eszközérték növekmény keletkezett. Az eszközérték növekményről a vagyonkezelő köteles a jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezetni, illetve adatot szolgáltatni.
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosítása
A jövőben a munkáltató által fizetett, az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján meghatározott közteher szociális hozzájárulási adónak minősülne.
Szociális hozzájárulási adó
A törvénymódosítás alapján a külföldinek minősülő személynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége a járulékalapot képező olyan jövedelme után, amely után nem merül fel járulékfizetési kötelezettség, kivéve az olyan jövedelem, amelynek kifizetése olyan időszakra történik, amelyben biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés időpontjától.
Kiegészül a másik államban biztosított személyek jövedelmét adó alól mentesítő paragrafus azzal, hogy adót kell fizetni az olyan jövedelem után, amelynek kifizetése olyan időszakra történik, amelyben biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés időpontjától.
Az új adótörvény alapján munkaerőpiacra lépőnek minősülhet a Magyarországgal határos, nem EGT-állam (Ukrajna, Szerbia) állampolgára is.
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény módosítása
Harmadik országbeli állampolgárok esetében, amennyiben Magyarországon nem merül fel szja-fizetési kötelezettség, járulékalapot-képező jövedelemnek a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem minősül. E személyi kör vonatkozásában megszűnik a kiküldetés esetében alkalmazható kedvezményes járulékalap szabály, mely szerint a járulékalap az alapbér, de legalább a bruttó átlagkereset.
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvény módosítása
Kiegészül a törvény azzal, hogy a háztartási munkára foglalkoztatott személy nem minősül társadalombiztosítás szempontjából biztosítottnak.
Egyéb adónemeket érintő változások
Helyi adók
Módosul és kiegészül a helyi adókról szóló törvény azon bekezdése, amely felsorolja, mi számít közszolgálati kötelezettségnek, így mostantól a „különleges jogállású szervek által foglalkoztatottak” jogviszonya is közszolgálati kötelezettségnek számít.
Illetékek
A törvény módosítása a CSOK igénybevételével megszerzett lakóingatlanokra vonatkozóan már létező visszterhes vagyonátruházási illetékkedvezmény feltételeit egészíti ki az új otthonteremtési célú kedvezményes hitelprogram, a CSOK Plusz bevezetésével összefüggő szabályokkal. A hatályos szabályok alapján a CSOK igénybevételével történő lakásszerzés illetékmentességet élvez.
Az új adótörvény kiegészíti a jelenleg érvényes visszterhes illetékmentességi szabály hatályát a kistelepüléseken nyújtható családi otthonteremtési kedvezménnyel. Emellett az újonnan bevezetendő kamattámogatott kölcsön - a CSOK Plusz” kölcsön - esetén az eddiginél korlátozottabb terjedelemben – legfeljebb 80 millió forint illetékalapig – biztosít kedvezményt a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott értékhatár alatti forgalmi értékű ingatlanok 2024-től történő vásárlása, megszerzése esetére.
2024. január 1-jétől megszűnik a bírósági eljárási illeték illetékbélyeggel való megfizethetőségének lehetősége. Ennek okán a javaslat ettől az időponttól lehetővé teszi, hogy a bírósági eljárásban elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett fél a bírósági eljárási illetéket készpénz-átutalási megbízással is megfizethesse.
Népegészségügyi termékadó
A 441/2023. (IX. 27.) számú, vészhelyzet ideje alatt alkalmazandó Korm. rendelet megszűntetésével egyidejűleg az abban foglaltakat törvényi szintre emeli a jogalkotó. Így a továbbiakban élmény és szabadidősport valamint egészségmegőrző programnak az aktív Magyarországért felelős miniszter munkaszervezete által, e célra szolgáló fejezetei kezelésű előirányzatáról támogatott tevékenység program kampány illetve az ezeket szolgáló beruházás minősül.
Közművezetékek adója
2024. január 1-jétől a közművezetékes adó már nem lesz hatályos a hírközlési vezetékek tulajdonosaira, vagyis a távközlési vállalkozásokra. 2025. január 1-jétől pedig a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény teljes egészében hatályát veszti.
A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló törvény
A törvény alapján a légitársaságok által fizetett hozzájárulás mértéke kevesebb, amennyiben az utasok végső úti célja a törvényben felsorolt bizonyos államok közé tartozik. A jogszabály alapján az említett felsorolás kiegészül Izrael Állammal, továbbá a Török Köztársasággal is, így mostantól kevesebb hozzájárulást kell fizetni a légitársaságoknak, amennyiben az utasok végső úti célja ezen két ország területére esik.
Reklámadó
A törvény szerint 2024. december 31-ig, azaz újabb egy évvel meghosszabbítja a reklámadó mentességet, adó mértéke továbbra is az adóalap 0%-a marad.
Kiskereskedelemi adó
A 492/2023-as Kormányrendelet módosítása révén 2024-ben is a jelenleg alkalmazandó magasabb adómértékek érvényesülnek a kiskereskedelmi adó tekintetében.
A jogszabálymódosítás a 365 napnál rövidebb adóévre vonatkozóan új előírást tartalmaz, miszerint ilyen esetekben az adó alapját az adóév naptári napjainak számával kell arányosítani.
KKV törvényt érintő változások
A törvénymódosítás szerint a KKV minősítéshez szükséges mutatókat a jóváhagyásra jogosult személy vagy testület által elfogadott utolsó beszámoló alapján kell vizsgálni. A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések nem tartalmaznak ilyen jellegű kritériumot a beszámoló vonatkozásában.
Fontos változás, hogy a vállalkozás fogalma bővülne a vagyonkezelő alapítvánnyal, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepével, továbbá az egyházi jogi személlyel is, továbbá megjelenne a KKV törvényben is az érintett piac fogalma. Eszerint érintett piacnak minősül az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely olyan termékeket, illetve szolgáltatásokat foglal magában, melyeket a vásárlók a termékek és szolgáltatások jellemzői, az áruk és rendeltetésük alapján egymással felcserélhetőnek vagy helyettesíthetőnek tartanak.
A fentieken túl egyszerűbbé válik az ún. 2 éves szabállyal kapcsolatos rendelkezés. A törvényjavaslat szerint a vállalkozás abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a KKV minősítést, ha két egymást követő számviteli időszakban, illetve bevallási időszakban túllépi a KKV törvényben meghatározott foglalkoztatotti létszámot vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól.
Az új jogszabály a KKV törvényben több helyen is előforduló vállalkozás nyilvántartásai fordulatot lecseréli a vállalkozás beszámolójára vagy bevallására, ezzel is egyértelműsítve, hogy a nyilvántartás alatt a beszámolót és/vagy bevallást kell érteni.
Kérje adótanácsadóink segítségét
Eljárási szabályok változásai
Az adózás rendjéről (Art) szóló törvény változásai
- A jelenlegi szabályok szerint végelszámolás esetén lefolytatandó ellenőrzés során az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvvel szemben nem lehetséges észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy ez sok esetben hátrányosan érintette az adózókat, ezért az új törvénytervezet megteremti annak lehetőségét, hogy a jegyzőkönyvvel szemben, annak kézbesítését követő nyolc napon belül lehet észrevételt tenni. A rendelkezés a kihirdetést követő 30 napon lép hatályba és az azt követően indult ellenőrzésekben lehet alkalmazni.
- A törvény 2024. január 1-től egységesíti az önkormányzati és az állam adóhatóság által az adótartozással rendelkező személyek közzétételéére vonatkozó értékhatárt.
Az önkormányzati adóhatóság helyi adó vonatkozásában az ötszázezer forintot elérő, kilencven napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozással rendelkező vállalkozási tevékenységet végző természetes személy, jogi személy és egyéb szervezet nevét közzé teheti (a jelenlegi szabályozás szerint az értékhatár jogi személy esetén egyszázezer, természetes személy esetén ötvenezer forint).
Az állami adó- és vámhatóság közzéteszi annak a vállalkozási tevékenységet végző természetes személynek, a csőd- vagy felszámolási eljárás vagy kényszertörlés alatt nem álló, vállalkozási tevékenységet végző jogi személynek vagy egyéb szervezetnek a nevét, elnevezését, amelynek száznyolcvan napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentett adótartozása összességében számítva a százmillió forintot meghaladja (a jelenlegi szabályozás szerint az értékhatár jogi személy esetén a százmillió forint, természetes személy esetében a tízmillió forint).
Az adóigazgatási rendtartásról (Air) szóló törvény
- A törvény módosítása egyrészt az áfatörvény tervezett változásához kapcsolódik, amely lehetővé teszi a belföldi adóalanyok számára, hogy az Európai Unió más tagállamában válasszák az adómentességet és erről az érintett adóalanyoknak tájékoztatniuk kell a magyar adóhatóságot. Az adóhatóság a nyilatkozatot tevő adóalanyt egyedi azonosítószámmal látja el és erről az adóalanyt elektronikus úton értesíti.
- A fentiekre tekintettel tartalmazza a jogszabály azt, hogy ha az egyedi azonosítószám megállapítása tárgyában hozott elutasító döntés alapja az adómentesség választásával érintett tagállam által az állami adó- és vámhatóság részére szolgáltatott információ, a döntés ezen részét az adózó az érintett tagállam által biztosított jogorvoslat keretében, az érintett tagállam illetékes hatósága előtt vitathatja. Ha az adózó ezen jogorvoslati kérelmét az állami adó- és vámhatósághoz nyújtja be, az állami adó- és vámhatóság a kérelmet a beérkezéstől számított nyolc napon belül az adómentességgel érintett tagállamhoz átteszi.
- A törvény másrészt kisebb kiegészítéseket tartalmaz, bekerült a jogszabályba egy új ellenőrzési határidő, amely szerint a jogutód adózónál lefolytatandó, a jogelőd adókötelezettségeire is kiterjedő adóellenőrzés határideje százhúsz nap, ha a vizsgált időszakban, illetve annak egy részében valamelyik jogelőd a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körébe tartozott.
- Kiegészül az ellenőrzés megindítása azzal a szabállyal, hogy a kezelőszemélyzet nélküli automataberendezést, csomagautomatát érintő helyszíni ellenőrzés az adózó közreműködése nélkül, két hatósági tanú jelenlétében, az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával is megindítható.
Adó Végrehajtás
A jövedelem végrehajtásra vonatkozó szabályok kiegészülnek azzal a rendelkezéssel, hogy ha az adóhatóság a jövedelemletiltást nem valós tartalmú végrehajtható okirat alapján, végrehajtható okirat hiányában vagy végrehajtható okirat birtokában, de az esedékesség időpontja előtt nyújtotta be, a jövedelemletiltás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.
Számviteli változások
Újrahasználható termékek visszaváltási díjával kapcsolatos módosítások
A jogszabály több ponton kiegészíti az eddig hatályos jogszabályt az újrahasználható termékek visszaváltási díjával kapcsolatban. Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni az újrahasználható termék és az önkéntes visszaváltási díjas termék után a helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített, visszafizetett visszaváltási díj összegét (a helyesbítés a visszafizetés időpontjára vonatkozik). Továbbá az eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni ezeknek az értékesített termékeknek a bekerülési értékének részét képező visszaváltási díját, míg az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell a visszakapott visszaváltási díj összegével.
Az új jogszabály szerint 2024. január 1-től az egyéb ráfordítások között kell majd elszámolni a vállalkozó (a terméket előállító gyártó) által – a nem újrahasználható termék után – a koncessziós társaságnak fizetett (fizetendő) kötelező visszaváltási díj összegét.
A rendelkezéseket először a 2024. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
Könyvvizsgáló választása
A jogszabályváltozás szerint a jövőben már a könyvvizsgálatra kiválasztott céggel együtt a könyvvizsgálat végrehajtásáért személyében felelős könyvvizsgálót is meg kell majd választani.
* Az egyes adótörvények módosításáról szóló T/5893 számú, valamint a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló T/5877 számú törvényjavaslatok.
